A szállítási konténerek bérleti díja két és félszeresére nőtt azt követően, hogy a húszi lázadók drón- és rakétatámadásai miatt a nagy tengeri konténerfuvarozó cégek hajói Afrika megkerülésével jutnak el Ázsiából Európába. Ugyanakkor nem érték el azt a szintet, ahol a koronavírus-járvány alatti szállítási boom idején voltak, és a február enyhülést hozott – derült ki a Conversation hírportál cikkéből, amely a világ tengeri szűk keresztmetszeteit vizsgálta.
Volt már hasonló
A Szuezi-csatorna térségében nem precedens nélküli a hasonló válság. Például az Izrael és Egyiptom közti háborúskodás miatt 1967 és 1975 között zárva volt a Szuezi-csatorna. Az Ever Given konténerszállító hajó 2021-es balesete – a 400 méter hosszú óriás keresztbe fordult a vízi úton – hat napra teljesen eltorlaszolta az átjárót.
Mindezek óriási kárt okoztak, ám a fogyasztói termékek inflációjában nehéz kimutatni a hatásukat. Az ötven évvel ezelőtti eset ráadásul azért pontatlan hasonlat, mert azóta a globalizáció nyomán sokkal nagyobbá vált a világkereskedelem, a világot behálózó beszállítói láncok jelentősége.
Kis költséggel nagy kárt okoznak a húszik
Ugyanakkor a jemeni lázadók akciója megmutatta, hogy viszonylag szerény eszközökkel nagy galibát lehet okozni a hajóútvonalak szűk keresztmetszeteiben.
A Malajzia és Indonézia közti Malaka-szoros körzetében például a kalózkodás okoz gondot. És ezen is áthalad minden hajó az Ázsia-Európa útvonalon.
További fontos szűk keresztmetszet a Panama-csatorna, amelyen immáron második éve okoz gondot, hogy a viszonylag száraz időjárás miatt kevesebb hajó tud átzsilipelni a Közép-Amerikát kettévágó vízi úton. Ez hosszú várakozásra kényszeríti az arra járó teherhajókat. A fuvarozók egy része inkább az USA nyugati partján köti ki hajóit, ahonnan vasúton szállítja tovább az árut a keleti partra.
Hasonló kerülőút lehetősége a Kína és Vietnám, illetve Európa útvonalon is felmerül. A vasúti szállítás kapacitása azonban töredéke a tengerinek. Ráadásul az Oroszország elleni gazdasági szankciók miatt a szállíttatók és a szállítmányozók kerülik ennek északi, orosz földön át vezető ágát. A déli útvonal Kazahsztánon és a Kaszpi-tengeren át macerásabb, ráadásul nem Németország a végállomása, hanem a törökországi Isztambul.
Elvileg szóba jöhet az Északi-sark felé vezető irány, ám ez a jég miatt csak öt hónapon át hajózható és használata fenyegeti a térség érzékeny élővilágát.
Nem eszik olyan forrón a kását!
A jó hír az, hogy a Vörös-tengeren és a Szuezi-csatornán át haladó forgalom nem szűnt meg, csak csökkent. Az októberi havi félmillió hajóról decemberre kétszázezerre esett. Emellett a tengeri fuvarozók a 2022 nyár végén kezdődött szállítási hullámvölgy nyomán kapacitásfelesleggel rendelkeztek. Ez ad egy puffert, amit feltöltve ellensúlyozhatják a megnövekedett szállítási időt és költségeket.
A Drewry tengerhajózási tanácsadó vállalat - Freightwaves szállítmányozási szakportálon idézett - elemzése egyenesen arra a következtetésre jut, hogy olyan nagy túlkínálat van szállítási piacon, amely elnyelheti a hajóút hosszabbá válásából fakadó plusz kapacitásigényt. Ez nem jelenti azt, hogy az árak visszatérnek a válság előtti szintre, de nem fenyeget olyan drágulás, ami érezhető lenne a fogyasztói inflációban.
Még élénken él a szakemberek emlékezetében a koronavírus-járvány idején kialakult katasztrofális helyzet a világ ellátási láncaiban. Akkor azonban drámaian megugrott a kereslet, miközben megroppant a kínálat, miután az emberek otthon maradtak. Most nem kell számolni azzal, hogy a világ kormányai helikopterpénzzel (szabadon elkölthető támogatásokkal) tömik tele az emberek zsebét, hogy életben tartsák országaik gazdaságát.
Mást is lőnek
A húszik február első hetében két támadást intéztek ballisztikus rakétákkal teherhajók ellen. Egyik sem okozott komoly kárt annak ellenére, hogy az amerikai haditengerészet nem lő le minden támadó eszközt, csak vélhetően azokat, amelyek röppályája veszélyesnek látszik.
Jellemző a támadásokra, hogy miközben a jemeni lázadók állítólag az Izraelbe irányuló szállításokat akarják megakadályozni, az egyik célpont dél felé hajózott. Úti célja az AP hírügynölkség szerint Szingapúr volt.
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
