Tavaly nem sikerült a növekedés, idén viszont Európában és regionálisan is élvonalban lehet a magyar gazdaság – mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője a pénzintézet időszakos elemzésének ismertetésekor.
Ugyan még nincs meg az év végi adat, az aktuális várakozás szerint negyedéves alapon növekedés volt a negyedik negyedévben. A Raiffeisen az év egészére -0,5 százalékos visszaesést vár, idén viszont 3 százalékos növekedéssel lehet számolni.
Mint azt kérdésünkre Török kifejtette, a prognózis nem számol a lakossági fogyasztás drasztikus megugrásával. Maradnak az autóipar és az akkumulátor kapacitások, ezek maradnak meghatározók a várható növekedésben.
A legutóbbi mérés szerint a hazai 5,5 százalékos infláció az egyik legalacsonyabb, különösen a régióval összevetve. Idén januárban 4,3 százalék lesz az infláció, utána hullámzó mozgást várunk – mondta Török. Ebben lesz olyan, hogy a 2-4 százalékos sávba kerül a ráta, akár már áprilisban. Az év egészére 4,3 százalékot vár a bank. A Magyar Nemzeti Bank középtávú inflációs célja 3 százalék egy plusz-mínusz 1 százalékos tűréssávval, vagyis időszakosan idén teljesülhet a célkitűzés.
Az alapkamatban 125 bázispontos csökkenés is lehet. A lényeg, hogy gyorsít a jegybank. A második félévre 7, év végére 5,5 százalékos alapkamatot vár a Raiffeisen. "Csak olyan vágást fogad el az MNB ami nem veszélyezteti a forintot, ami marad 380 körül az euróval szemben." - mondta a szakértő.
A makrogazdaságban vegyes folyamatokat lát Török.
A 2,9 százalék nem fog teljesülni a hiányban, akkor is, ha folytatódik a konszolidáció. Ellenben a külkereskedelemben pozitív változás következett be. Az akkumulátor, és autógyártás mind jelentősen hozzájárult a mérlegjavuláshoz.
Nem csak az áruforgalom de a szolgáltatás is komoly tétellé lépett elő a külkereskedelemben, a termelésben 10,5 milliárd eurós, a szolgáltatásban 11,5 milliárd eurós többlet keletkezett. Idén 14, illetve 12-13 milliárd eurós többletre javulhat. Összesen 2,5 milliárd eurós többletre számítunk – mondta Török.
A reálbérek pozitívak lesznek idén, erről fog szólni 2024 egésze.
Amerikai vigadalom
2020 óta nem látott szinten van az alapkamat, ezzel együtt pesszimista ráfordulás után a lakossági fogyasztás miatt mégis kedvezőek a folyamatok az Egyesült Államokban – mondta Blahó Levente elemző. A Federal Reserve (Fed) továbbra is óvatos marad a kamatszinttel kapcsolatban, a 2 százalékos inflációs célt 2026-ra várja csak a jegybank. A Fed 4,6 százalékos alapkamatra számít, amihez 2,4 százalékos maginflációt várnak.
A magas kamatszint érezteti a hatását, és visszafogja az Egyesült Államok gazdaságának növekedését. Megoszlanak a prognózisok, de Blahó elmondása szerint változatlanul jelentős költési potenciál van a háztartásoknál. Az amerikai kormányzat gazdaságélénkítő lépéseket tervez, amivel a 2024-es növekedési adatok is a vártnál jobban alakulhatnak, ezzel a jegybank is gyorsíthat a kamatvágásokon. Jelenleg márciusra árazza a piac az első kamatvágást, ez a globális bizonytalanságok miatt elképzelhető, hogy kitolódik a második negyedévre.
Az olajpiacon erőteljes keresletélénkülés várható, különösen a fejlődő gazdaságok áramigénye miatt. Blahó szerint ideálisan 65 és 85 dollár között marad az olaj hordónkénti ára.
Rákérdeztünk az idei elnökválasztás esetleges kifutására is. Blahó elmondása szerint novemberig még sok minden változhat. Gazdasági szempontból Donald Trump győzelme a vállalatoknak jól jöhet, a világgazdaságnak lehet, hogy nehéz lesz.
Európa sántikál
Az Eurozóna valószínűleg recesszióba süllyedt 2023 végére. A szolgáltatóipar ellenálló, de az ipar és az építőipar nagyon gyengén teljesít – mondta Pálffy Gergely elemző. Szerinte idén is a szolgáltatóipar lehet gazdasági támasz, ez azonban nagyon mérsékelt lesz. Az elemzői konszenzus csekély, 0,6 százalékos növekedést vár az idei évre.
A munkaerőpiac változatlanul nagyon erős, kvázi teljes foglalkoztatottság van. Közben az infláció is mérséklődik, a várakozások szerint nagyjából 2,5 százalék környékén lehorgonyozhat a ráta. Az Európai Központi Bank (EKB) célja 2 százalék. Elfogyott a járvány kilábalási lendület, nincsenek egyszeri tényezők, ez is magyarázza, hogy nem várható Európában számottevő fellendülés.
Nagyon széles körben zajlanak a dezinflációs folyamatok, közben a növekedés nagyon visszafogott, Pálffy szerint ezért az EKB elkezdheti a kamatvágást, s ha nincs nagy meglepetés ez már áprilisban megkezdődhet. A jelenlegi prognózisok szerint ezzel év végére a mostani 4 százalékos szintről év végére 2,5 százalékra mérséklődhet az alapkamat.
Kérdésünkre Pálffy elmondta, a kamatvágás önmagában ösztönző lépésnek tekinthető. Néhány negyedéves csúszással ez önmagában, mindenhova begyűrűzve kifejti az élénkítő hatását.
A nem hagyományos lépéseket inkább kivonja, a mérlegét épp leépíti az európai jegybank. Az EKB-nak van Japán után a legnagyobb a mérlege, vagyis van mit piacra dobnia. Az idei 150 bázispontra taksált kamatvágás a fő ösztönző a piacok felé Pálffy meglátása szerint.
Decemberben még nagyon szigorú pályát kommunikált az EKB, mostanra azonban „barátságosabb” az előretekintő kommunikáció. Az első negyedév nagyon fontos lesz, a piaci szereplők most árgus szemekkel figyelik az inflációt és a béradatokat. Végeredményben a piacnak is igaza lehet a 150 bázispontos kamatvágás árazásával, és az EKB is közeledhet ehhez a pályához - mondta az elemző.
Saját biztonságukba is beruháznak ezzel a norvég miniszterelnök szerint. 
