Kína vitát nyit a WTO-ban az amerikai szubvenciók ellen, hogy megvédje elektromos járműiparát

Kína kijelentette, hogy vitatja a „diszkriminatív támogatásokat” az Egyesült Államok inflációcsökkentési törvénye (IRA) értelmében, amely szerinte a Kínából és más WTO-országokból származó áruk kizárását eredményezte. A széles körű törvény több milliárd dollár adójóváírást biztosít, hogy segítse a fogyasztókat elektromos járművek vásárlásában, a cégek pedig megújuló energiát termeljenek, miközben Joe Biden elnök célja a hatalmas amerikai energiaszektor szén-dioxid-mentesítése - számol be róla a Reuters.

A kínaiak diszkriminációt látnak

„Az éghajlatváltozásra való reagálás, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és a környezetvédelem álcája alatt (ezek a támogatások) valójában az Egyesült Államokból származó vagy bizonyos régiókból importált áruk vásárlásától és felhasználásától függenek” - mondta a kínai képviselet.

Közölték, hogy az eljárást „a kínai elektromos járműipar jogos érdekeinek védelme és a tisztességes versenyfeltételek fenntartása érdekében indítja el a globális piacon”.

Katherine Tai, az Egyesült Államok kereskedelmi képviselője elmondta, hogy Washington megvizsgálja Kína WTO-konzultációra irányuló kérését „a 2022-es inflációcsökkentési törvény egyes részeivel és annak végrehajtási intézkedéseivel kapcsolatban”. Tai nyilatkozatában kijelentette, hogy az IRA hozzájárul a „tiszta energia jövőjéhez, amelyet szövetségeseinkkel és partnereinkkel közösen keresünk”. Megvádolta Kínát, hogy az általa „tisztességtelen, nem piaci politikát” alkalmaz a kínai gyártók javára.

Pekingben a kínai kereskedelmi minisztérium szóvivője azt mondta, hogy sürgette Washingtont, hogy „azonnal korrigálja a diszkriminatív iparpolitikát, és tartsa fenn az új energetikai járművek globális ipari és ellátási láncának stabilitását”.

A kereskedelmi vitákra vonatkozó WTO-határozatok a szabályok szerint hat hónapig tartanak az ítélőtábla felállítása után, de gyakran elhúzódnak. Ha a WTO Kína javára dönt, Washington bármikor fellebbezhet a döntés ellen a 2019 decembere óta érvényben lévő joghiány miatt, mivel a WTO legfelsőbb fellebbviteli tanácsa megszűnt, mert az Egyesült Államok ellenezte újabb tagok kinevezését. Az Egyesült Államok a fellebbviteli testület reformját szorgalmazza, amelyet túlterejeszkedéssel vádol, és folyamatban vannak a tárgyalások, de számos akadállyal szembesülnek.