Az ukrán statisztikai hivatal honlapjára pénteken felkerült adatok szerint az éves fogyasztói áremelkedés mértéke januárban 4,7 százalék, 2020 novembere óta a legalacsonyabb volt a novemberben és decemberben jegyzett 5,1 százalék után. Januárban az éves szintű áremelkedés a lakhatás és a közművek esetében 12,8 százalékról 12,5 százalékra, az éttermek és szállodák szolgáltatásai esetében 13,0 százalékról 12,8 százalékra lassult, az oktatási szolgáltatások drágulása pedig 12,0 százalékra lassult a decemberi 12,8 százalékról.
Eközben a lábbelik és ruházati termékek éves árcsökkenése gyorsult, a decemberi 6,3 százalékról 6,7 százalékra. Emellett a szabadidős és kulturális szolgáltatások ára az előző havival megegyező ütemben, 1,1 százalékkal csökkent. Havi szinten a fogyasztói árak 0,4 százalékkal emelkedtek januárban a decemberi 0,7 százalékos növekedést követően.
Az ukrán jegybank arra számít, hogy az infláció a következő hónapokban az 5 százalékos cél körül marad, azonban az év második felében gyorsulhat a fogyasztói árak növekedése. A jegybank előrejelzése szerint az infláció az év végére 8,6 százalék lesz, majd 2025-ben az 5 százalék (plusz 1 százalék) célsávba kerül 5,8 százalékkal, 2026-ban pedig eléri az 5 százalékos célt.
Az ukrán központi bank legutóbbi ülésén, január 25-én 15 százalékon tartotta az alapkamatot. Két éve, 2022. június 2-án a jegybank egyszeri lépéssel, 15 százalékponttal, 10 százalékról 25 százalékra emelte a diszkontrátát, majd több mint egy évig ezen a szinten tartotta. Tavaly július 27-én a rátát 25 százalékról 22 százalékra, szeptember 15-én 20 százalékra, október 26-án 16 százalékra, majd december 14-én a jelenleg is érvényes 15 százalékra csökkentették. (MTI)
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 224,55 pontos, 0,22 százalékos csökkenéssel, 100 843,67 ponton zárt szerdán.
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
