Az ország kicsit több mint felén, főleg a Dnyipro folyótól nyugatra és leginkább az ettől is távolabbra lévő nyugati megyékben folyamatos a gazdasági tevékenység. Az odamenekült milliók növelik a keresletet a szolgáltatások iránt és ez üzleti lehetőség sok ukrán vállalkozás számára.
Denisz Smihal kormányfő december közepén azt mondta egy fórumon, hogy a cégeket támogató központi program működik, megkezdődött az oroszok által lerombolt vagy megrongált infrastruktúra egy részének az újjáépítése. A délnyugati logisztikai folyosón folyamatos a forgalom, az export jól halad, hiába mondta fel például a nemzetközi gabonaegyezményt Oroszország. A több hétig tartó november-decemberi nyugati határblokád (Szlovákia és Lengyelország felől) azonban veszteségeket okozott az országnak, ez biztosan rontja majd az összképet.
A makroadatok javulást mutatnak. Az idei harmadik negyedévben a GDP 9,3 százalékkal nőtt 2022 azonos időszakához képest, persze az még a háború kezdeti szakasza miatt alacsony bázist adott, ehhez képest volt az idei emelkedés. Az államháztartást azonban megterhelik a katonai kiadások, különösen a jövő évi arányok jelzik, hogy sokba kerül az országnak a háború, a költségvetés 45-47 százalékát szánják a közvetlen védelemre, idén ez csak 29-32 százalék volt.
A költségvetésben 43 milliárd hrivnyát (410 milliárd forint) irányoztak elő drónok, emellett ugyanennyit lőszerek és egyéb fegyverek gyártására. Az ukrán sajtó szerint e költségeket adókból, vámilletékekből, állami vállalatok nyereségéből és privatizációkból remélik fedezni. A mintegy 84,08 milliárd euróra (32 ezer milliárd forint) becsült büdzsé nagyjából felét hitelfelvételekből tervezik fedezni, ahogy ez az idei költségvetés esetében is történt. Ukrajna háború által meggyengített gazdasága nagyjából 44,37 milliárd euró (17 ezer milliárd forint) bevétellel számol jövőre. Az összeg csaknem teljes egészében a védelmi kiadásokat hivatott fedezni. A 2023-as költségvetést 38 milliárd euróval (14 500 milliárd forint) támogatták külföldről, ami nagyjából a teljes büdzsé 60 százalékának felel meg,
December közepén az Ukrán Nemzeti Bank 16-ról 15 százalékra vitte le az alapkamatot, ami augusztusban még 22 százalék volt. A további csökkentés a külső körülményektől is függ, de a nyárra akár 12-13 százalékra is lemehet az érték.
Sikerült kontroll alatt tartani az inflációt (a pénzromlás gyorsabban csökkent mint például Magyarországon – a szerk.), most novemberben a tavaly novemberivel összevetve 5,1 százalékos volt. Az élelmiszerek már nem drágulnak olyan mértékben, mint 2022 őszén, de még mindig havi 1-2 százalékkal nőnek, viszont éves viszonylatban decemberre 10 százalék közelében megragadtak.
Hogy az ukrán fogyasztóiár-index nemzetközi összehasonlításban milyennek számít, azt lapunk havi rendszerességű felméréséből, a Privátbankár Európai Inflációs Körképéből megtudhatja.
Az alapszolgáltatások visszaépültek, az alapélelmiszerekből megoldották az ellátást, bizonyos mezőgazdasági termékekből növekvő mértékben jut exportra is. Idén 81 millió tonna gabonát takarítottak be, ez 20 százalékkal több, mint tavaly volt.
Elindítottak egy cégmentő programot is, csaknem ezer kisebb és közepes vállalkozás telephelyét telepítették át a biztonságosabb középső és nyugati megyékbe. Több külföldi gyártó és kereskedő cég ismét működik, illetve bővül. Nagy nemzetközi fórumokon és államközi megbeszéléseken intenzíven tárgyaltak arról, hogy mely ágazatban mely nagyobb külföldi vállalatok akarnak bekapcsolódni az újjáépítésbe.
Az első helyen az energetikai infrastruktúra visszaépítése áll. A kormány szerint nyugati, valamint távol-keleti óriás cégek jelezték, hogy 2024-től elindítják projektjeiket. Mások a repülőtér fejlesztésben, kikötőépítésben vagy a szakképzésben vesznek részt. Az ukrán-lengyel határszakasz egyik ukrán pontjához közel közös logisztikai beruházás indul. Újraindultak a nyugati célpontokra, köztük Budapestre tartó vonatjáratok a személyforgalomban és teherszállításban is.
A japán jegybank elnöke tovább emelné az alapkamatot. 
