A globális adóreformok miatt jelentősen változnak a transzferárazás feltételei; az érintett vállalatok leginkább a kettős adóztatás és az infláció miatt aggódnak, amelyek hosszú távon befolyásolják a kapcsolt ügyeletek árazását – derül ki az Ernst&Young (EY) felméréséből, amelyet több mint 40 országban, köztük Magyarországon, nagyvállalati vezető körében végeztek.
A nemzetközi pénzügyi tanácsadó cég az MTI-hez eljuttatott összegzésében ismerteti: a válaszadók túlnyomó többsége (84 százalék) szerint mérsékelt vagy jelentős kockázatot rejt a kettős adóztatás kiterjesztése vállalatukra, ami a globális minimumadó szabályok bevezetésével van összefüggésben. Tízből hét (71 százalék) szakember az inflációt, 51 százalék pedig a magasabb kamatokat jelölte meg mint olyan tényezőt, amelyek befolyásolják cégük transzferárazási gyakorlatát.
Ez a nagyfokú bizonytalanság a transzferárazásban számos üzleti döntésre van kihatással, ilyenek például a tőkekihelyezések vagy a kettős adóztatás – emelte ki Trace Fultz, az EY globális transzferárképzési vezetője a közlemény szerint. A transzferárazás a kapcsolt vállalkozásokon belüli ügyletek árazását jelenti.
A közlemény emlékeztet arra, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) évek óta kiemelt hangsúlyt fektet a transzferárazás ellenőrzésére. Az EY szakértői szerint ez várhatóan idén sem változik, hiszen új adatszolgáltatási kötelezettség terheli a nyilvántartás készítésére kötelezett vállalatcsoportokat. A vonatkozó jogszabály ráadásul kiköti azt is, hogy információt kell szolgáltatniuk a kapcsolt tranzakcióikról a társaságiadó-bevallásukban – írták.
A nemzetközi adórendszer reformja a hazai vállalatok életében is drasztikus változásokat hoz – hívja fel a figyelmet Módos András, az EY adópartnere a közleményben. A hazai cégeknek az amerikai–magyar adóegyezmény megszűnésével és a globális minimumadó bevezetésével is számolniuk kell, továbbá a társasági adó és a számviteli szabályok változása szintén számos új feladat ró rájuk.
Az EY 2024-es nemzetközi adó- és transzferár-felmérése 2023 szeptembere és októbere között készült. A felmérés során 47 joghatóságban, köztük Magyarországon 19 iparágban 1000 nagyvállalat vezetőjét kérdezték meg különböző nemzetközi adóügyi és transzferárazási témákról.
(MTI)
170 ezer ember jelentkezett az Európai Unió versenyvizsgájára, az EPSO szervezésében, amellyel később az EU szerveinél dolgozhatnak. 
