A globális adóreformok miatt jelentősen változnak a transzferárazás feltételei; az érintett vállalatok leginkább a kettős adóztatás és az infláció miatt aggódnak, amelyek hosszú távon befolyásolják a kapcsolt ügyeletek árazását – derül ki az Ernst&Young (EY) felméréséből, amelyet több mint 40 országban, köztük Magyarországon, nagyvállalati vezető körében végeztek.
A nemzetközi pénzügyi tanácsadó cég az MTI-hez eljuttatott összegzésében ismerteti: a válaszadók túlnyomó többsége (84 százalék) szerint mérsékelt vagy jelentős kockázatot rejt a kettős adóztatás kiterjesztése vállalatukra, ami a globális minimumadó szabályok bevezetésével van összefüggésben. Tízből hét (71 százalék) szakember az inflációt, 51 százalék pedig a magasabb kamatokat jelölte meg mint olyan tényezőt, amelyek befolyásolják cégük transzferárazási gyakorlatát.
Ez a nagyfokú bizonytalanság a transzferárazásban számos üzleti döntésre van kihatással, ilyenek például a tőkekihelyezések vagy a kettős adóztatás – emelte ki Trace Fultz, az EY globális transzferárképzési vezetője a közlemény szerint. A transzferárazás a kapcsolt vállalkozásokon belüli ügyletek árazását jelenti.
A közlemény emlékeztet arra, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) évek óta kiemelt hangsúlyt fektet a transzferárazás ellenőrzésére. Az EY szakértői szerint ez várhatóan idén sem változik, hiszen új adatszolgáltatási kötelezettség terheli a nyilvántartás készítésére kötelezett vállalatcsoportokat. A vonatkozó jogszabály ráadásul kiköti azt is, hogy információt kell szolgáltatniuk a kapcsolt tranzakcióikról a társaságiadó-bevallásukban – írták.
A nemzetközi adórendszer reformja a hazai vállalatok életében is drasztikus változásokat hoz – hívja fel a figyelmet Módos András, az EY adópartnere a közleményben. A hazai cégeknek az amerikai–magyar adóegyezmény megszűnésével és a globális minimumadó bevezetésével is számolniuk kell, továbbá a társasági adó és a számviteli szabályok változása szintén számos új feladat ró rájuk.
Az EY 2024-es nemzetközi adó- és transzferár-felmérése 2023 szeptembere és októbere között készült. A felmérés során 47 joghatóságban, köztük Magyarországon 19 iparágban 1000 nagyvállalat vezetőjét kérdezték meg különböző nemzetközi adóügyi és transzferárazási témákról.
(MTI)
A hírt a Kreml szóvivője is megerősítette. 
