A nagy megállapodásról december 12-én jött a hír. Magyarország elengedte a vétót az ukrán hitel és a globális minimumadó kérdésében és cserébe egyezség született az EU-pénzekhez való hozzáférés feltételeiről - írta laptársunkban, az mfor.hu-n megjelent cikkében a volt pénzügyminiszter.
A szakértő leszögezte: a magyar cégek túlnyomó többségét egyáltalán nem érinti a globális minimumadó. Csak a 750 millió euró feletti forgalommal rendelkező cégekre kell alkalmazni. A magyar tulajdonban lévő cégekből összesen talán tíznek sincs ekkora bevétele. A multikat érinti majd elsősorban ez a minimumadó.
Ha kimaradtunk volna, akkor a 15 százalékos adóig terjedő különbséget külföldön fizették volna meg és azt az iparűzési adóval sem lehetett volna korrigálni. Így viszont a magyar költségvetésbe kerül majd a különbözet és az iparűzési adót is be lehet számítani, azaz egyértelmű MAGYAR ÉRDEK a csatlakozásunk.
Megjegyzi ugyanakkor, hogy az amerikai kormány olyan szinten húzta fel magát a júniusi vétónkon, hogy felmondta a Magyarország számára egyébként rendkívül kedvező kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményünket. A határidő 2023. december vége.
A magyar költségvetés direktben évente 100 milliárd forint körüli összeget fog emiatt veszíteni és egyetlen OECD-országként maradunk adóegyezmény nélkül az USA-val - fűzte hozzá a szerző.
A magyar befektetési vonzerőt ez nem fogja növelni az USA-ból. Biztos, hogy ért ez ennyit? Belátható időn belül új, számunkra kedvezőtlenebb egyezmény megkötésének az esélye is csekély - vélekedett.
Csökkenésből gyorsan átváltott növekedésbe. 
