Kiverte a biztosítékot a trükközés, márciustól új világ jön a magyar boltokban

Nemcsak Magyarországon és Franciaországban, hanem a briteknél is probléma a legrammozás, más néven zsugorinfláció. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ugyanazon az áron kevesebbet kap a vásárló. Az infláció tavalyi szárnyalása közzéppontba helyezte ezt a gyártói, kereskedelmi gyakorlatot.

A brit Which? fogyasztóvédelmi magazin munkatársai utánanéztek, hol tart ez a dolog a nagy-britanniai kiskereskedelmi piacon. A vizsgálat során az élelmiszerboltokban kapható termékek árát, kiszerelését és összetevőinek változását hasonlították össze. Az adatokból pedig az látszik, hogy az árak ugyan nem mérséklődtek, de sok termék kiszerelése kisebb lett vagy éppen a drágább alapanyagok aránya csökkent bennük. Kevesebb sertéshúst tartalmazó kolbászok, alacsonyabb hústartalmú csirkés készételek, kisebb kiszerelésű vajak – ezek csak néhány példa arra, hogy a költségek lefaragása érdekében mennyivel alacsonyabb kiszerelésű és csökkentett minőségű élelmiszerek kerülnek a polcokra.

A Which? egy sor olyan terméket talált a brit üzletekben, amelyeket szerintük vagy összezsugorítottak, azaz kisebb kiszerelésűek lettek, vagy pedig a bennük található drágább összetevőket csökkentették, mindezt úgy, hogy a fogyasztók által fizetett ár változatlan marad.

Kisebb méretek, kevesebb hústartalom

Egy szájvíz esetében például a flakon mérete 17 százalékkal csökkent, 600-ról 500 milliliterre. A Tescónál viszont a termék 52 pennyvel, azaz majdnem 230 forinttal drágult, ami azt jelenti, hogy a 100 milliliterre vetített ár 46 százalákkal emelkedett - idézte a vizsgálat eredményeit a Guardian című lap. 

A Which? a receptúraváltoztatásokra is talált példát két saját márkás termék esetében is. A Morrisons és a Sainsbury's lasagnejában 26 százalékra csökkentették a marhahústartalmat a prémiumtermékekben, miközben korábban a Morrisons The Best lasagne étele még 30 százalék marhahúst tartalmazott. A Tescónál pedig a Finest kolbászok hústartalmát 97-ról 90 százalékra vitték le. Ezeknek a változásoknak pedig dietetikai következménye is van: a marha- és sertéshús ugyanis több telített zsírt tartalmaz, mint a töltelékanyagok, így ezek csökkentése mérsékli az élelmiszer telített zsírtartalmát, de ezzel egyidejűleg kevesebb lesz a fehérjetartalom is.

A Tesco közölte, hogy a kolbászok receptjét 2021-ben, az infláció növekedése előtt alakították át, és hogy a termékeken végzett változtatások gyakran azért történnek, hogy azok ízletesebbek vagy egészségesebbek legyenek. Nem kerülte el a spórolási hullám a tejtermékeket sem, volt olyan vaj, aminek a vajtartalma 54 százalékról 50 százalékra csökkent, de a kiszerelések is összementek.

Tavaly nyáron az is kiderült, hogy számos népszerű kencében például 21-ről 10 százalékra csökkentették az olívaolaj mennyiségét. A brit kiskereskedők akkor azzal érveltek, hogy az ár emelése helyett a termék mennyiségének csökkentése segítette a fogyasztókat. A Which? szerint azonban a vásárlók háromnegyede azt mondta, hogy nem volt átlátható a gyakorlat, és hasonló arányban vélték úgy is, hogy ez a változtatás nem volt hasznos.

Többet fizetnek kevesebbért

Ele Clark, a Which? kiskereskedelmi szerkesztője elmondta, a kutatásaik szerint miközben egyes népszerű termékek mérete vagy minősége csökken, ugyanez már nem mondható el az árakról, ami azt jelenti, hogy a vásárlók akaratlanul többet fizetnek kevesebbért.

Szerintük a kereskedőknek és a gyártóknak sokkal nyíltabban kell eljárniuk, és biztosítaniuk kell, hogy a népszerű termékeknél bekövetkezett változások egyértelműek legyenek. Valamint az egységárakat is jól láthatóan, olvashatóan és következetesen kellene feltüntetni, hogy a vásárlók könnyen össze tudják hasonlítani a különböző márkákat és kiszereléseket. Ezzel szemben Andrew Opie, a kiskereskedőket képviselő British Retail Consortium élelmiszerekkel és fenntarthatósággal foglalkozó igazgatója azt állítja, minden termék ára és mérete egyértelműen fel van tüntetve, hogy a vásárlók megfontolt döntést hozhassanak. Szerintük a kiskereskedők célja, hogy a növekvő termelési költségek ellenére visszafogják a vásárlók számára az emelkedő árakat, és fenntartsák a termékek kiváló minőségét.

Magyarországon jön a szabály, a franciák is lépnének

A legrammozás a brit piac mellett más országokban, például a francia és a magyar piacon is jelen van. Ahogy arról a Buksza - a Klasszis Média Lapcsoporthoz tartozó Mfor és Privátbankár mindennapi pénzügyekkel és kiskereskedelemmel foglalkozó szerkesztőségi blogja - beszámolt, az Ipsos közvélemény-kutató felmérése szerint globális átlagban a megkérdezettek 48 százaléka elfogadhatatlannak tartja a zsugorflációt. A bosszankodás a franciák körében a legerősebb. Az ottani vásárlók 67 százaléka utasítja el a trükköt. A probléma elérte az Európai Bizottság ingerküszöbét is. A testület a vásárlókat átverő marketingtechnikák között tartja nyilván ezt a fajta áremelést. A francia kormány törvényben akarja kötelezni a gyártókat és a kiskereskedőket arra, hogy a termékek mellett figyelmeztetést helyezzenek el, amikor mennyiségük csökken ugyanazért az árért.

Magyarország eggyel előrébb jár: januárban jelent meg a zsugorfláció-ellenes jogszabály és rövidesen életbe lép a konkrét előírásokat tartalmazó rendelet. Ezek leegyszerűsítve kimondják, hogy márciustól az 1 milliárd forintnál nagyobb bevételű boltoknak jelenziük kell, ha egy előrecsomagolt termék kiszerelése változik, mondjuk csökken. 

A legfontosabb szabály:

Ha egy adott termék esetén, a 2020. január 1. és 2023. július 1. között a gyártó által gyártottakhoz képest új, kisebb – így különösen kisebb tömegű vagy térfogatú – kiszerelési egység kerül forgalomba, a  kereskedő köteles a termék kereskedő általi forgalmazásának megkezdésétől számított 2 hónapig az érintett termék kapcsán feltüntetni a kiszerelés változására utaló és a kereskedelemért felelős miniszter által meghatározott tartalmú és formájú figyelemfelhívó tájékoztatást.

Az érintett boltoknak pedig a következő tájékoztatást kell kitenniük a kérdéses esetekben: