Javulást hozott az idei év a háztartásokat érintő fontos gazdasági mutatókban. Idén januárban 3,8, februárban 3,7, márciusban pedig 3,6 százalék volt az éves infláció, szemben az egy évvel korábbi, kiugróan magas 25,7, 25,4 és 25,2 százalékos mutatóval. Az infláció jelentős lassulása egyelőre nem hozott számottevő változást a középkorúaknál az anyagi helyzetet nézve. A K&H biztos jövő felmérés szerint az idei első negyedévben a 30-59 évesek 58 százaléka érezte kedvezőnek az anyagi helyzetét, ami nem jelent érdemi változást a korábbi eredményekhez viszonyítva, ugyanakkor valamivel meghaladja a múlt év különböző negyedéveiben született eredmények 53 százalékos átlagát.
“Az anyagi helyzet megítélése részben azért nem mutatott jelentős javulást az infláció lassulása ellenére, mert sokan nem érzik azt, hogy valóban kisebb tempóban emelkednének az árak. Ez összefüggésben áll azzal, hogy a felmérésünk szerint a középkorúak háztartási jövedelme nem mutatott komolyabb emelkedést. Az első negyedévben az átlag 499 ezer forintot tett ki, ami lényegében megegyezik a múlt év harmadik és negyedik negyedévében mért 501 ezer és 502 ezer forintos átlaggal. Ezek az összegek a felmérés történetének legmagasabb értékei, ugyanakkor az látszik, hogy megállt a növekedés. 2018 és 2019 első negyedévében 282 ezer és 328 ezer forint volt ez az összeg, a múlt év első három hónapjában pedig 456 ezer forintnál járt” - mondta Székely Pálma, a K&H Biztosító értékesítés és életbiztosítási üzletágának vezetője. Hozzátette: “A tavalyi bizonytalan gazdasági környezet, megfejelve a kiemelkedően magas inflációval a háztartások kiadásainak visszafogását eredményezte. Ez az óvatossági motívum még mindig érzékelhető. Ha a reálbérek tartós emelkedésnek indulnak, az lendületet adhat a fogyasztásnak, a lakossági hitelfelvételi kedvének, ez pedig összességében felfelé húzhatja a gazdasági mutatókat, köztük a GDP-t is.
Nélkülözés kontra gondtalan élet
A felmérés részeredményeiből kiderül az is, hogy bár a háztartások átlagos jövedelme 499 ezer forint volt az idei első negyedévben, a mediánérték csak 399 ezer forint volt, azaz a megkérdezettek fele ennél magasabb, a másik fele pedig ennél alacsonyabb jövedelemről számolt be. Ez jelentős eltérést jelent az átlaghoz képest, amit néhány kiemelten magas jövedelmű háztartás felfelé húz.
A felmérés szerint a megkérdezettek 2 százaléka arról számolt be, hogy megélhetésüket tekintve nélkülözniük kell: esetükben a háztartás jövedelme átlagosan 232 ezer forintot tett ki. Emellett 7 százalékos azoknak az aránya, akik hónapról hónapra anyagi problémákkal küzdenek, náluk 319 ezer forint a jövedelmi átlag. A háztartások közel ötöde, 18 százaléka úgy érzi, épp, hogy kijön a havi keresetéből; körükben 357 ezer forintnyi összeg áll rendelkezésre. A válaszadók majdnem harmada, 32 százaléka azt mondta, hogy bár anyagi gondok nincsenek az életükben, de megtakarításra nem futja. Majdnem ugyanennyien, a megkérdezettek 34 százaléka megélhetési gondok nélkül él, és alkalmanként félre is tudnak tenni. Az előbbiek táborában az átlagos jövedelem 469 ezer, utóbbiaknál 601 ezer forint volt. A 30-59 évesek körében 7 százalék él a legjobban, ők az anyagi jóléten túl rendszeresen meg is tudnak takarítani: náluk a jövedelmi átlag 751 ezer forint.
Inkább nem lőnek, nehogy leolvadjon az atomerőmű. 
