A magyarországi Aldi-boltokat működtető Aldi Südnek minden esélye megvan arra, hogy a megélhetési válság lecsengése után is a sikeres kiskereskedők között maradjon az IGD piackutató cég friss tanulmánya szerint.
Fotó: Aldi
A jó ár/érték arányú termékeket kereső fogyasztók rákényszerítik az áruházláncokat, hogy megtalálják az ehhez igazodó kínálatot. Dan Butler szerint az Aldi erre egyértelműen alkalmas. Ugyanakkor a cég nem csupán a nehéz időkben lehet sikeres. Ezt bizonyítja a szakértő szerint, hogy üzleti modelljének köszönhetően a világ egyik legnagyobb élelmiszerkereskedő láncává vált. A vállalatnak 18 országban 13 ezer boltja van, és a tanulmány szerint 2028-ra évi 197 milliárd dolláros árbevételű céggé válhat. (Ezzel a Magyarország éves GDP-jét megközelítő jövedelmet érhet el.)
Fogalommá akarják tenni az „Aldi-árat”
Az Aldi alacsonyár-modelljét számos hozzá hasonló áruházlánc követi. Az sem ismeretlen, hogy a diszkontüzletben utazó cégek jobb minőségű termékekkel próbálják árnyalni ezt a képet. Az Aldinak ezért alacsonyabban kell tartania az árait a versenytársainál. Bizonyítania kell, hogy hozzá érdemes menni, ha a vevő megfizethető árú termékeket keres.
A német diszkontlánc ezt egyre erősebb marketinggel próbálja alátámasztani, aminek centrumában az „Aldi-ár” ígérete szerepel. Ezt a kommunikációt hitelesítheti, ha a vállalat jól jön ki az olyan nagy gazdasági sajtóorgánumok ár-összehasonlításaiból, mint a brit Which? magazin, vagy a német Handelsblatt gazdasági lap.
A piacformáló üzleti árakat kínáló vállalatok, mint az Aldi minden napra kínálnak valamit, ami olcsó. Ennek részei ma már a heti árengedmények és az élelmiszerek körében kínált promóciós ajánlatok. Ez a saját és a gyártói márkás árukat is érinti. Összességében a tanulmány szerint ez pörgetheti fel a forgalmat és növelheti az olyan vevők számát, aki gyakran visszatérnek az áruházakba.
A „discount-venience” az új varázsszó
Az elmúlt időszakban az Aldi elmozdult az egyféle áruház modelljétől. Ez része annak a stratégiának, amelyben rugalmasabban próbál alkalmazkodni a különböző piaci környezetekhez. Az új boltok ennek szellemében kisebbek és nagyobbak is lehetnek helyüktől függően, emellett igazodhatnak az újrahasznosítási követelményekhez és az olyan újításokhoz, mint a napelemek alkalmazása.
Ausztráliában, Kínában és az Egyesült Királyságban az Aldi élen jár a „discount-venience” modellben, azaz a diszkont és a kényelem (convenience) egyesítésében – véli a cégről szóló tanulmány szerzője. Ez ismét csak a helyi fogyasztási szokások jobb kiszolgálásáról szól.
További követelmény az alkalmazkodás a fogyasztói típusokhoz, kezdve az olcsó termékeket keresőktől a hozzáértőkön át az újdonságok iránt érdeklődőkig. Az Aldi ennek szellemében inkubátor rendszert alakított ki „What’s Next” címen azoknak a cégeknek, amelyek a beszállítóivá akarnak válni. Eközben a fenntarthatóság követelményének tejesítését segítheti, hogy a cég világszintű hálózatában alkalmazható módszereket alkalmazhat ezen a téren.
Lendületben vannak
Az online kereskedelemben az Aldi a saját tulajdonban lévő házhozszállítási rendszer mellett tette le a voksát az Egyesült Államokban. Németországban ugyanakkor nem feltétlenül ebbe az irányba mozdulnak.
Ezen a téren külső partnerekkel is együttműködnek, ami segít az induló beruházási költségek csökkentésében. Emellett egy csapásra lefedhetnek részpiacokat, például nagyvárosokat.
Az IGD szakértője szerint az Aldi egyértelműen olyan vállalat, amely lendületben van. A jelenlegi üzleti környezet, amelyben a fogyasztók előnyben részesítik a diszkontokat, sok millió vevőt hozott a cégnek világszerte, és azon lesznek, hogy ezeket a fogyasztókat megtartsák. A városközpontok elérésével, a globális hálózat kihasználásával és a beszállítási költségek tovább mérséklésével az Aldi kőkemény játékos lesz a kiskereskedelemben a következő években.
Bár a tanulmány konkrétan az aldis modellnek jósol kedvező jövőt, a nagy rivális diszkontláncok, köztük a Lidl vagy éppen a Penny is hasonló stratégiát követnek számos országban. Ha az előrejelzés beválik, akkor az elmúlt években amúgy világszerte és a magyar piacon a részesedésüket növelő diszkontoké lehet a főszerep.
(via ESM Magazin)
Kifejezetten a dróngyártás célozták.
