A Központi Statisztikai Hivatal hétfőn nyilvánoságra hozott 4,0 százalékos éves májusi inflációs adata jobb, mint a Portfolió által megkérdezett elemzők által várt 4,2 százalék. Márciusban az infláció éves szinten 3,6 százalékra csökkent, de 3,7 százalékra nőtt áprilisban.
Balog-Béki Márta, MBH Bank szenior tőkepiaci elemző
Várakozásunknak megfelelően, 4,0 százalékra emelkedett az infláció éves üteme májusban. Az előző hónaphoz képest 0,1 százalékkal csökkentek az árak, ami kismértékben elmarad várakozásunktól (-0,2 százalék). A maginfláció 4,1 százalékról 4,0 százalékra mérséklődött, ugyanakkor némileg az általunk várt 3,8 százalék felett alakult, éves összehasonlításban.
A dezinflációs folyamat az általunk vártnak megfelelően már áprilisban megtört, májusban is számítani lehetett az éves inflációs index emelkedésére, az infláció azonban még az MNB inflációs célsávjában maradt.
Továbbra is tartjuk előrejelzésünket, miszerint éves átlagban 4,1 százalék lehet az idei inflációs ráta. Bár továbbra is az valószínűsíthető, hogy év végére a májusi szinthez képest érdemben magasabb infláció alakul majd ki, de kevésbé tűnik valószínűnek, hogy év végére 5 százalék fölé emelkedjen az inflációs index.
A következő hónapokra előre tekintve kulcskérdés, hogy hogyan fog alakulni a szolgáltatások árindexe. Ebben a kategóriában továbbra is magas, 0,9 százalékos havi drágulást mért a KSH, ugyanakkor arra számítunk, hogy a szolgáltatások drágulása lassulni fog a következő hónapokban, hiszen egyre kevésbé indokolható, hogy a tavalyi éves infláció legyen az alapja az árazási döntéseknek. A szolgáltatások áralakulása mellett a javuló belső kereslet is veszélyeztetheti az évközbeni dezinflációt, miközben a bázishatás is az árak emelkedésének irányába mutat.
A nemzetközi élelmiszerárakban is megállt a 2023-as évet jellemző trendszerű csökkenés, és kisebb emelkedésbe váltott a FAO élelmiszerár-indexe, ugyanakkor ennek mértéke elég alacsony egyelőre. Összességében a jelenlegi inflációs előrejelzésünkhöz képest a lefelé, azaz az alacsonyabb infláció irányába mutató kockázatokat erősebbnek látjuk.
A 3 százalékos jegybanki inflációs cél stabilan fenntartható elérése legkorábban 2025-ben várható, de az éves átlagos infláció még ekkor is 3 százalék fölötti lehet. A májusi inflációs adatok véleményünk szerint nem veszélyeztetik a kamatcsökkentés folytatását, amely a júniusi kamatdöntést követően 6,75 százalékra csökkenő jegybanki alapkamatot jelenthet.
Nagy János, Erste Bank makrogazdasági elemző
Az idei év ötödik hónapjában a fogyasztói árak 0,1 százalékkal csökkentek egy hónap alatt, főként a feldolgozott élelmiszereknek és az energiaárak alakulásának betudhatóan. Az éves inflációs ráta így emelkedett: 4,0 százalékra az áprilisi 3,7 százalékról. Ezzel együtt kedvező, hogy tovább lassult a maginfláció: 4,0 százalékos éves szinten állt májusban.
Ami a havi árváltozásokat illeti, az élelmiszerárak összességében minimálisan emelkedtek áprilishoz viszonyítva, ugyanakkor a „core" élelmiszerek továbbra is csökkenést mutatnak és főként a szolgáltatásokhoz köthető szegmensek, mint a vendéglátás, büféáruk, házhoz szállítás ára húzta pozitívba az indexet.
Ezzel együtt a szolgáltatások 0,9 százalékos havi árnövekménye még mindig figyelemre méltó, melynek hátterében a bérdinamika mellett ismét a visszatekintő inflációval történő átárazás volt a legfontosabb tényező. Legnagyobb mértékben a járműüzemanyagok és a háztartási energia árcsökkenése húzta le a negatív tartományba a teljes havi árindexet.
A fő infléciós index a jegybanki toleranciasáv szélére került májusban, de továbbra is úgy látjuk, hogy az inflációnak a célsávban maradása egyelőre összességében átmeneti jelenség. A bázishatás májustól kezdődően kevés kivételtől eltekintve meglehetősen kedvezőtlen.
Rövid távon a legnagyobb kérdés, hogy a másfél éves recessziós időszak után beinduló gazdaság a második félévben mekkora teret enged a további árkorrekcióknak. Összességében az év egészében zömmel 4-5 százalék közötti, határozott trend nélkül ingadozó éves inflációs számokat várunk.
Várakozásunk szerint a dezinflációs folyamat jövőre indulhat újra és a jegybanki célsávba is 2025-ben térhet vissza az infláció.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 378,98 pontos, 0,44 százalékos csökkenéssel, 86 674,79 ponton zárt csütörtökön. 
