A párizsi székhelyű szervezet honlapján szerdán közzétett adatok szerint áprilisban a 38 OECD-ország közül 24-ben lassult az infláció. A legjelentősebb, 0,5 százalékpontos, vagy nagyobb lassulást Észtországban, Nagy-Britanniában, Izlandon, Luxemburgban, Ausztriában és Szlovéniában regisztrálták. A legmagasabb infláció Törökországban volt, 69,8 százalékkal.
Fotó: Depositphotos
Áprilisban hét OECD-országban volt 2 százalék alatti infláció, csakúgy, mint márciusban.
Az OECD-ben éves összevetésben az energiaárak 1,2 százalékkal nőttek áprilisban a márciusi 0,6 százalék után. Az élelmiszerárak növekedése a márciusi 4,9 százalékról áprilisban 4,8 százalékra lassult.
Az élelmiszer- és energiaárak nélkül számított áprilisi maginfláció 6,2 százalék volt a márciusi 6,4 százalék után.
Az infláció a G7-országokban 2,9 százalékra lassult áprilisban a márciusi 3,1 százalékról, míg a G20 országokban 6,9 százalékon stagnált.
Az eurózónában az uniós összehasonlítási célokra kalkulált harmonizált fogyasztói árindex (HICP) a márciusival megegyező ütemű, 2,4 százalék volt áprilisban, a maginfláció pedig 2,9 százalékról 2,7 százalékra lassult. A májusi előzetes adatok azt mutatták, hogy az eurózóna inflációja 2,6 százalékra gyorsult.
Az OECD-ben tavaly átlagosan 6,9 százalékos inflációt mértek a 2022. évi 9,5 százalék után. A lassulásban döntő szerepe volt annak, hogy éves átlagban 0,9 százalékkal csökkent az energiaár a 2022. évi 29,6 százalékos növekedéssel szemben. Tavaly az élelmiszerek átlagos drágulása 10,5 százalék volt a 2022. évi 13,2 százalékot követően. Az OECD-ben az élelmiszer- és energiaárak nélkül számított maginfláció tavaly átlagosan 7 százalék volt az egy évvel korábbi 6,7 százalék után.
(MTI)
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
