<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
8p

Talán a világnak mostanában alig akad olyan pontja, ahol ne a címben szereplő utolsó szó foglalkoztatná az embereket. Úgy tűnik, egy mediterrán nyaralás alatt is lehetetlen elmenekülni előle. Egy nehezen lealkudott vízipipa, Attila pasa, négy szám a számológépen és két palack víz. Világjáró rovatunkban ezúttal Törökországból jelentkezünk.

„Törökország izgalmas lehet, élvezhetitek a jó kis három számjegyű inflációt. Nem féltek tőle?” – érdeklődött a várt pihenés előtt pár nappal egyik ismerősöm. A válaszom persze rögtön a nem volt. Bár tisztában voltam vele: a hivatalos adatok szerint brutális, 83, a nem hivatalos számok szerint kegyetlen, inkább 185 százalékos drágulással néz szembe Erdoğan országa.

Mivel az utazási irodák euróban bonyolítják az utakat, inkább a gyenge forint volt az, ami már a nyaralás lefoglalásánál kőkeményen fájt. Nagyjából 30-40 százalékkal került idén többe egy ugyanolyan színvonalú egyhetes üdülés, mint egy évvel ezelőtt. Ezek után már nincs mitől félni – gondoltam.

Hiszen a lefoglalt all inclusive ellátást kínáló ötcsillagos szállodán és közvetlen, saját tengerpart-szakaszán kívül ha sehova se megy az ember, remekül el lehet lenni egy hétig. Az országba visszatérő nyaralóként erről szó se lehet, főleg akkor nem, ha a török Siófok, Alanya az úti cél.

Kilátás az alanyai fellegvárból, jobbra a több kilométer hosszan húzódó Kleopatra-part. (Fotó: Privátbankár/Valkai Nikoletta)
Kilátás az alanyai fellegvárból, jobbra a több kilométer hosszan húzódó Kleopatra-part. (Fotó: Privátbankár/Valkai Nikoletta)

Szeptember közepén a turizmus nagyüzemben pörög a régióban, a fullasztó nyári hónapok miatt inkább a tavaszi és az őszi hónapokban ajánlott ide jönni. Ezt érezni is. Az antalyai reptéren dugó, egymás mögött 7-8 gép is várakozik felszállásra a kifutópályán. 2,5 óra repülőút után még 2-3 óra transzfer van hátra Alanyáig, elég idő az akklimatizálódásra és az edzőcipő flip-flopra cserélésére.  

Fake market

A pénznyelőként működő bazársorokban elveszni kötelező délutáni és esti program. Az itteni piacokat nem úgy kell elképzelni, mintha Isztambulban vagy más arab óvárosokban járnánk. Az alanyai bazárban inkább macskaköves sétálóutcák, semmint sejtelmes sikátorok vannak kialakítva; végtelen számú kis üzlettel, nagyon egyforma árukínálattal, ugyanazokkal a hamis ruhákkal, táskákkal, cipőkkel, agyoncukrozott édességekkel, fűszerillattal és csillogó csecsebecsékkel dugig rakva. Pontosan emiatt már az első naptól kezdve nehéz megállni, hogy egy eredeti, márkás termék árának töredékéért ne vegyünk egy drágának látszó koppintást. Pénztárca, kistáska, szabadidőruha – mindegy, csak valamit. Vagy többet!

Jól megvannak egymás mellett a Louis Vuitton, a Prada és az Yves Saint-Laurent táskák az alanyai nagy bazárban. (Fotó: Privátbankár/Valkai Nikoletta)
Jól megvannak egymás mellett a Louis Vuitton, a Prada és az Yves Saint-Laurent táskák az alanyai nagy bazárban. (Fotó: Privátbankár/Valkai Nikoletta)

Ha a nagy világmárkákra megszólalásig hasonlító ruhákat, táskákat nézzük, avatatlan szem elsőre aligha tud különbséget tenni egy másolat és egy eredeti darab között. Természetesen itt minden hamisítvány, de minőségben valahogy jobban megütik a mércét, mint kínai társaik. A hülyének is megéri!

Ár semmire sincs kiírva, minden megegyezés kérdése. Az induló összeget a kereskedők a vevők kinézete alapján döntik el. Rutinosak, ezer éve csinálják. Sokat leszűrnek a nemzetiségből, a ruházatból, sőt még abból a karszalagból is, amit minden turista visel. Annak a hotelnek a szalagja, ahol megszállt a kedves vásárló, szintén jó támpontot jelent a pénztárca vastagságának megsaccolására.

Tradicionális, kézzel festett tálakat és vízipipákat árusító üzlet. (Fotó: Privátbankár/Valkai Nikoletta)
Tradicionális, kézzel festett tálakat és vízipipákat árusító üzlet. (Fotó: Privátbankár/Valkai Nikoletta)

Miért jön akkor ide, hogy az inflációt még a turisták is megérzik itt? Alkudni kötelező, a vásárlás velejáró része, valahogy mindvégig egy kínos érzés fogott el: a kereskedők sokkal nehezebben mentek bele az alkudozásba, mint korábban. Tapintani lehetett egyfajta szomorúságot, kedvetlenséget a játékhoz. Ehhez természetesen hozzájön, hogy minden érezhetően drágább is, mint legutóbbi látogatásunkkor. A már majdnem nyélbe ütött üzletnél most nem egy helyen megkaptam: az a pár euró, amit próbálok lefaragni például a kinézett vízipipából, nekik mennyire sokat jelent, turistaként nekem kevesebbet.

Hamar ki kellett jelenteni: a bazározás fárasztó. De nemcsak a nehezebben játszható üzletelés miatt. Szeptember közepén a mediterrán éghajlat jelentette magas páratartalom miatt 33 fok Törökországban inkább tűnik 40 foknak. 2-3 óra bőven elég a mászkálásra. Mégsem lehet ok a panaszra, hiszen még egy kis nyárért jöttünk ide.

Az itteni szállodáknak általában saját partszakaszuk van. A napozóágyakat és napernyőket felár nélkül lehet használni az ultra all inclusive és az all inclusive ellátásban. (Fotó: Privátbankár/Valkai Nikoletta)
Az itteni szállodáknak általában saját partszakaszuk van. A napozóágyakat és napernyőket felár nélkül lehet használni az ultra all inclusive és az all inclusive ellátásban. (Fotó: Privátbankár/Valkai Nikoletta)

A part puha homokos, a Földközi-tenger sem hazudtolja meg magát: masszívan 27 fokos, éjszaka sem hűl le a levegő 23 fok alá, miközben Budapesten ősz és 15-20 fokkal hidegebb fog várni néhány nap múlva. Valahogy meg kéne oldani maradásunkat… A szórakozás kedvéért egyik esti séta közben már egy ingatlanközvetítő cég kirakatát nézzük, mennyiért lehetne lakást vásárolni az üdülővárosban. 

Ingatlanközvetítő iroda. Újépítésű társasházi lakásokat 73 ezer eurótól (30 millió forint) találni. (Fotó: Privátbankár/Valkai Nikoletta)
Ingatlanközvetítő iroda. Újépítésű társasházi lakásokat 73 ezer eurótól (30 millió forint) találni. (Fotó: Privátbankár/Valkai Nikoletta)

Szalámi és tea

Visszakanyarodva a turistamágnes bazárokba, szintén elég gyorsan rájövünk, képtelenség megtenni pár métert anélkül, hogy ne kelljen szóba elegyedni az árusokkal. Minden bolt előtt köröz egy-egy eladó – kizárólag férfiak, női kereskedő itt bizony nincs –, akik nagyon szeretnék, hogy náluk vásároljunk. Mindegyikük kicsit rámenős, de kedvesen érdeklődnek: honnan jöttünk?

Annak ellenére, hogy a magyarok kedvenc külföldi célpontjai között Törökország is előkelő helyet kap, ismerős szót elvétve hallani. Nem meglepő módon oroszt annál inkább, amit az is jelez, hogy főleg ezen a nyelven szólnak mindenhol a turistákhoz. Miután kiderül magyarságunk, felénk „Á, mágyár! Attila pasa, szalámi” a köszöntésük, hogy elmosolyodva lássuk, képben vannak származásunkkal. Ezt a három kifejezést garantáltan mindegyik török tudja.

Ruhabolt „kirakata” este. A háttérben egy átlagos török társasház. (Fotó: Privátbankár/Valkai Nikoletta)
Ruhabolt „kirakata” este. A háttérben egy átlagos török társasház. (Fotó: Privátbankár/Valkai Nikoletta)

Egy idősebb, bőven 60 év feletti férfi inkább csak mosolyával próbálja behívni potenciális vásárlóit. Neki sikerült, megadtuk magunkat. Egyből török teát kínál, mert látja, legyezővel sem bírjuk a rekkenő meleget. Az ital jól jön – és mert kultúrájukban udvariatlanságnak számít nem elfogadni –, ezért ilyen kis figyelmesség után nehéz lenne megtenni, hogy ne vásároljunk nála. Miközben a boltjában nézelődünk, próbálok az életéről is valamit megtudni. Valamennyire beszél angolul, így kiderül, hogy családjával működteti a kis textilboltot az alanyai nagy bazár sűrűjében. Mint mondja, tavaly és előtte a koronavírus-járvány rántotta vissza a turizmust, és bár szerinte az idei szezon sokkal jobb, mint a tavalyi, most az infláció tett be nekik.

Klasszikus bolti kenyeres szekrény. A 210 grammos kenyér 4 líra (93 forint) (Fotó: Privátbankár/Valkai Nikoletta)
Klasszikus bolti kenyeres szekrény. A 210 grammos kenyér 4 líra (93 forint) (Fotó: Privátbankár/Valkai Nikoletta)

Október közepéig tart a szezon, de a nagykereskedőtől még mindig sokkal drágábban tudja beszerezni az árut, mint korábban. Számológépén bepötyög négy számot: nagyjából 130 ezer forintra jön ki az ottani átlagfizetés. Ugyanennyiért lehet lakást bérelni a városban, megfizethetetlen összeget jelent a helyieknek. Szerinte az élelmiszerek ára szállt el leginkább. Az üzemanyagot is kérdezem. Rázza a fejét, az annyira nem drágult. Ezt az előbb bemondott fizetéshez képest később már sokalltam magamban, miután nem egy benzinkút árkijelzőjét látva a legolcsóbb üzemanyag 11 (253 forint/liter), a prémium fajta 25 líra (575 forint/liter) körül van.

10, 8, 10

A török idegenforgalom legnagyobb kárvallottjai mégis azok a vendéglősök lehetnek, akik a teljes ellátást nyújtó szállodák (értsd: reggeli, délelőtti snack, ebéd, délutáni snack, vacsora) mellett próbálják becsábítani a bóklászókat. A probléma nem új keletű. Már évekkel ezelőtt kezdeményezték, hogy a kormányzat csináljon valamit, mert a turistákat alig lehet kihízelegni enni. Természetesen ki akarna még pluszban fizetni egy ebédért, ha már mindent kifizetett a hotelnek. A helyzet láthatóan nem javult. Délidőben szinte konganak ezek a helyek, estére már-már telítődnek azok az éttermek azokkal, akik a hotel svédasztalos étkeztetése mellett kipróbálnák az autentikus török konyhát is – meglehetősen normális áron.

Ebédidőben üres étterem és kínálata. Margerita pizza 110 líra (2500 forint), török és halas ételek 260 lírától (6 ezer forint). (Fotó: Privátbankár/Valkai Nikoletta)
Ebédidőben üres étterem és kínálata. Margerita pizza 110 líra (2500 forint), török és halas ételek 260 lírától (6 ezer forint). (Fotó: Privátbankár/Valkai Nikoletta)

És akkor még nem volt szó a török líra gyors inflálódásáról, ami sokat gyengült egyetlen év alatt a forinthoz képest is – 35 helyett 22-23 forint körül mozog egy líra –, és szinte mindenhol elfogadják a dollárt és az eurót, nem árt a helyi fizetőeszközből is váltani még idehaza. Például az éttermekben, múzeumokban és a tömegközlekedési eszközökön is jobban járunk, ha ezzel fizetünk. Kevésbé rizikós, hogy az átváltásnál egy bődületes összeget mondjanak be, vagy magunkat zavarjuk össze az épp aktuális euró/líra, dollár/líra árfolyammal.

Ha már közlekedés. Ahogy egyetlen vásárlás után blokkot nem adnak a boltosok, úgy a taxis se. A buszvezető meg se kérdezi, meddig utazunk, 2 főre 23 lírát kivesz a tenyeremből, és már indul is tovább nyitott elsőajtóval. Még ha zsúfolt is a Cleopatra Beach végállomásig közlekedő 1-es járat, a helyi buszok a rövid megállók és légkondi hiányában nem foglalkoznak állandó ajtó ki- és becsukogatással.

Strandolók a Vörös-torony mellett. (Fotó: Privátbankár/Valkai Nikoletta)
Strandolók a Vörös-torony mellett. (Fotó: Privátbankár/Valkai Nikoletta)

Kényelmesebb turistamódhoz ott a taxi. A viteldíj szintén megállapodás kérdése. Így lett 10-ről 8 euróra lealkudott fuvar az alanyai várból a kikötőig. Közben azt számoljuk, az összeg nagyjából ennyi lenne Budapesten is a Budai Várból körülbelül a Szabadság hídig. Annyi különbséggel, hogy nálunk beszállás után a sofőrök nem adnak jéghideg ásványvizet a panorámától megszédült, tikkadt turistáknak. A Vörös-toronyhoz érve inkább nem kértünk vissza a 10 euróból.  

A Világjáró korábbi cikkeit itt olvashatják.

 

Szubjektív A nap képei: varázslatos dolog történt ma Budapesten
Wéber Balázs | 2023. március 26. 20:31
Virágoznak a japán cseresznyefák.
Szubjektív Hinduk, mohamedánok, keresztények és buddhisták összezárva egy szigeten? Nem lesz ebből baj?
Vég Márton | 2023. március 25. 05:46
Politikai és gazdasági válságok sora sújtja ezt a csodaszép szigetországot, ahol ráadásul négy világvallás követői próbálnak meg egymás mellett boldogulni. Világjáró rovatunk Srí Lankán járt, ahol az elefántok bölcsességére van szükség.
Szubjektív A nap képe: rövid asztalhoz ültette Putyin Hszi Csin-pinget
Wéber Balázs | 2023. március 21. 11:18
Úgy tűnik, hogy kis asztal csak a barátoknak jár.
Szubjektív Egy különleges szigetország – A máltaiak szeretnek és tudnak élni
Elek Lenke | 2023. március 18. 05:59
Merhba! – ez volt az első szó, amit hallottam, amikor Vallettán leszálltunk, és aztán még sokszor köszöntöttek így a következő napokban. Ez a különleges szigetország, amely akkora sincs, mint Budapest, a levegőből nézve kopár homokkő birodalom. Ám ha kicsit közelebbről megismerjük, kiderül, hogy teli van élettel, és minden szeglete több ezer éves történelemmel büszkélkedhet. A Világjáró e heti állomása: Málta.
Szubjektív Tényleg nácisodik a brit kormány? Hatalmas öngólt lőtt Gary Lineker
Wéber Balázs | 2023. március 14. 19:11
A középcsatárból lett megmondóember a náci Németországot emlegette a brit bevándorlási szigorítással kapcsolatban, miközben az valójában egy életveszélyes és illegális gyakorlatnak akar véget vetni. Lineker annyit elért, hogy most mindenki róla beszél a valódi problémák helyett. Nagyító alatt egy buta komment és az azt követő médiavihar.         
Szubjektív Akikkel nem lehet packázni: ettől a néptől az ukránok is tanulhatnának
Litván Dániel | 2023. március 11. 05:49
Ha egy lesajnált kis ország fél évszázad alatt három világhatalommal bánik el, az azért meglátszik az emberek viselkedésén is. Világjáró rovatunk Vietnámból jelentkezik.
Szubjektív Az egymillió rubeles kérdés: miért nem megy Orbán Viktor Kijevbe?
Wéber Balázs | 2023. március 7. 19:27
 Miközben szűkebb és tágabb térségünk vezetői egymásnak adják a kilincset Ukrajna fővárosában, Orbán Viktor mindeddig nem tett eleget a többszöri meghívásnak. De miért? Nagyító alatt egy meg nem történt látogatás, és mindaz, ami mögötte van.
Szubjektív Járt már a Szakítások Múzeumában? A világ legkülönlegesebb tárlatai
Elek Lenke | 2023. március 4. 05:46
Bécsben testközelből szemlélhetjük a talajban zajló életet, Bordeaux-ban szó szerint beléphetünk a festményekbe, Zágrábban köldökszöszöket nézegetve merenghetünk el az emberi kapcsolatok tartósságán vagy mulandóságán. A Világjáró ezúttal nem mindennapi múzeumokba látogatott el. 
Szubjektív "Most akkor felemeljük végre fejünket Putyin kebléről?" - Így emlékszünk vissza a háború kitörésére
Privátbankár.hu | 2023. február 26. 05:52
Egy évvel ezelőtt tört ki az orosz-ukrán háború a szomszédunkban. Kollégáink így emlékeznek vissza arra, amikor megtudták, hogy Oroszország lerohanta Ukrajnát. 
Szubjektív Az ukrán kisfiú, aki hegedűvel a hátán menekült Magyarországra
Wéber Balázs | 2023. február 25. 12:54
Szimon családjával együtt menekült el a háború elől, és egy magyar vidéki kisvárosban talált új otthonra. Magyarul nem tud, de a zene révén közös nyelvre és közösségre talált. Története talán többet mond minden statisztikánál.         
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG