Gabrielius Landsbergis Vilniusban újságíróknak azt mondta: beszélt mindegyik értinett ország illetékes miniszterével, és nincs sok különbség a véleményükben.
"Az orosz turistáknak nem volna szabad az Európai Unió területén tartózkodniuk... Országuk népirtást követ el" - fogalmazott a litván külügyminiszter.
Kaja Kallas észt miniszterelnök éppen két hete azt írta a Twitteren, hogy "az Európába látogatás kiváltság, nem pedig emberi jog", és hogy "most van itt az ideje, hogy leállítsuk az Oroszországból érkező turizmust".
Előtte egy nappal Sanna Marin finn kormányfő azt mondta az YLE finn közszolgálati rádió és televíziónak: "nem helyes, hogy amíg Oroszország agresszív, brutális háborút folytat Európában, addig az oroszok normális életet élhetnek, utazhatnak Európába és turistáskodhatnak" - írja az MTI.
Bár az ukrajnai háború kezdetét követően nem sokkal az Európai Unió betiltotta az Oroszországból az EU-ba irányuló légiközlekedést, az orosz állampolgárok szárazföldön továbbra is beléphetnek az unió területére. Az YLE a múlt héten arról számolt be, hogy orosz vállalkozások elkezdtek autós utazásokat szervezni Szentpétervárról Finnországba, a helsinki és a lappeenrantai repülőtérre, ahonnan közvetlen járattal lehet továbbrepülni számos európai nagyvárosba.
Bár Ukrajna nyomást gyakorol az EU-ra, hogy tiltsa meg az orosz turisták beutazását, a tagállamok megosztottak a kérdésben.
Lettország, Litvánia és Lengyelország már nem sokkal a háború kitörése után leállította új turistavízumok kiadását oroszoknak. Észtország a múlt héten lezárta határait több mint 50 ezer, vízummal rendelkező orosz állampolgár előtt, és azt tervezi, hogy nem engedi be a más uniós országok által kiadott vízummal rendelkező oroszokat sem.
Olaf Scholz német kancellár azonban fenntartásait fejezte ki az ilyen korlátozásokkal kapcsolatban. "Ez nem az orosz nép háborúja, hanem Putyin háborúja" - jegyezte meg Scholz. Szerinte a turistavízumok korlátozása "mindazokat az embereket is büntetné, akik azért menekülnek Oroszországból, mert nem értenek egyet az orosz rezsimmel".
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a mínusz 0,78 pontos nyitás után emelkedett szerdán kora délutánig.
