A török központi bank ősszel 500 bázisponttal 14 százalékra vágta az alapkamatot, ami tovább gyengítette a hazai fizetőeszközt. A török líra értékének 25 százalékát vesztette el a dollárral szemben az év eleje óta, míg tavaly 44 százalékkal gyengült.
Miközben a központi bankok a világon az infláció letörésére sorra szigorúbb monetáris politikát folytatnak, addig a török jegybank tétlenül szemlélte a deviza gyengülését és nem változtatott az idén az alapkamaton.
A török jegybank csütörtökön 60,4 százalékra emelte éves inflációs prognózisát. Várakozása szerint az őszi hónapokban 90 százalék körül tetőzhet a fogyasztó árindex éves növekedési üteme. A Reuters hírügynökség múlt heti felmérése szerint az infláció éves szinten 70 százalékra mérséklődhet decemberre.
Szakértők szerint a pénzromlás mértéke Törökországban a valóságban sokkal magasabb, mint amit a hivatalos statisztikák mutatnak. Közgazdászok Recep Tayyip Erdogan török elnök unortodox gazdaságpolitikáját és a jegybankra nehezedő kormányzati nyomást teszik felelőssé az elszabaduló inflációs környezetért.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a mínusz 1,66 pontos nyitás után emelkedett hétfőn kora délutánig.
