Az argentin jegybank az eddigi 50 százalékról 40 százalékra szállította le az alapkamatot szerdán, miután a hónap elején is csökkentette a kamatot 60 százalékról 50 százalékra.
A kamatcsökkentést az tette lehetővé, hogy kedden ismertetett hivatalos adatok szerint fél év után először volt egyszámjegyű a havi infláció áprilisban.
A statisztikai hivatal számításai szerint az árak áprilisban 8,8 százalékkal emelkedtek márciushoz képest, amikor 11 százalékot mértek és jóval elmaradt a decemberi 25 százalékos csúcstól, amikor Javier Milei lett az ország új elnöke. [A május eleji, nem hivatalos adatok szerint egyébként már 2 százalékra csökkent a pénzromlás üteme - erről és a várható argentin palaolaj és palagáz-boomról az alábbi ajánlóra kattintva olvashat bővebben - a szerk.]
Miközben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és elemzők is dicsérik Javier Milei költségcsökkentő és deregulációs intézkedéseit, ugyanakkor rövid távon ez azzal jár, hogy visszaesik a fogyasztás, miközben a magasba szöknek az árak. A statisztikai hivatal keddi jelentése szerint az éves infláció 289,4 százalékra emelkedett áprilisban a márciusi 287,9 százalékról.
Argentína évek óta a legmagasabb inflációval rendelkező országok közé tartozik. 2023 végén az áremelkedés 211,4 százalék, 2022-ben 94,8 százalék, 2021-ben 50,9 százalék volt. Az árak növekedése jelentősen felgyorsult Javier Milei november 19-i elnökké választása után. Kormányának egyik első intézkedése az volt, hogy a dollár hivatalos árfolyamát 54 százalékkal, 800 pesóra emelte, ami önmagában komoly inflációnövelő tényező volt.
Az argentin elnök gazdaságpolitikájának elismeréseként az IMF hétfőn újabb 800 millió dolláros hitelt hagyott jóvá Argentínának.
Egyes szakértők szerint azonban a mérséklődő - havi - infláció a recesszió jele. Az IMF szerint idén 2,8 százalékkal csökken az argentin hazai össztermék (GDP).
Argentínában a kiskereskedelmi eladások közel 20 százalékkal zuhantak az idei első negyedévben az előző évhez képest, amire a koronavírus-járvány kezdete óta nem volt példa. Egyebek között az országban klasszikusnak számító marhahús fogyasztása három évtizedes mélypontra zuhant az idei első negyedévben.
(via MTI)
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
