9p

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

Hatalmas kincs rejlik az argentin föld alatt, az új elnök külföldi tőkét bevonva pörgetné fel a termelést olyan szintre, hogy a világpiacon is komoly játékost csináljon országából. Vannak azért akadályok is a nagyszabású tervek útjában.

Mielőtt a láncfűrésszel, az ország jegybankjának bezárásának belengetésével, és más, a látványostól a megdöbbentőn át a rémisztőig terjedő eszközökkel és ígéretekkel kampányoló Javier Milei argentin elnök hatalomra került volna, még a nemzetközi szakértők sem igazán tudták, mire számítsanak. Mileit nevezték az argentin Donald Trumpnak, hasonlították Jair Bolsonaro brazil elnökhöz, Magyarországon pedig adta magát, hogy besoroljuk Orbán Viktor jobboldali populista, autoritárius ambíciókat dédelgető elvbarátai közé, pláne azután, hogy a magyar miniszterelnök látványosan örvendezett feltűnésének és megválasztásának is.

Azóta azonban sokat árnyalódott a kép, és nagyon úgy tűnik, hogy annyit legalábbis ki lehet mondani: Milei őrültségében igenis van rendszer. Az argentin elnök néhány hónap alatt eltörölte a hatósági árakat, amelyek Argentínában számtalan termékre voltak bevezetve, egy lépésben 50 százalékkal leértékelte a pesót a dollárhoz képest, kezdeményezte az állami hírügynökség bezárását, bejelentette 70 ezer állami alkalmazott elbocsátását, és még sorolhatnánk.

Tényleg keményen belevágott Javier Milei - itt még csak a kampányban pózolt láncfűrésszel
Tényleg keményen belevágott Javier Milei - itt még csak a kampányban pózolt láncfűrésszel
Fotó: LaRazon/AFP

Az intézkedések hatására először megugrott az évtizedek óta gazdasági válságról gazdasági válságra evickélő Argentínában hosszú ideje jókora problémát okozó infláció: decemberben az egy hónappal korábbi 10,4-ről 31,7 százalékra gyorsult a pénzromlás, az éves fogyasztóiár-index pedig 2023 végére az egészen elképesztő 211,4 százalékra kúszott fel. Igen ám, de ezután meredeken esni kezdett, és május elejére 2 százalékra mérséklődött, és egyelőre úgy tűnik, a lakosság nagyobbik része is kitart az elnök mellett, de legalábbis nem kezdődtek az országot megbénító tömegtüntetések a radikális szabadpiaci átalakítás ellen.

A sokkterápia tehát működni látszik, de ahhoz, hogy a keserű pirulát megédesítse, és rövid távon is látványos gazdasági növekedést, és ezzel életszínvonal-emelkedést teremtsen, Mileinek szüksége lenne valamilyen olyan lehetőségre, amivel komoly pluszbevételeket csatornázhat be a költségvetésbe. Ez már csak azért is fontos lenne, mert az évtizedes populista, az állami beavatkozást, szubvenciókat és osztogatást előtérbe helyező gazdaságpolitika örökségét még „láncfűrésszel” sem lehet egyik napról a másikra eltüntetni, és Mileinek a parlamenten is keresztül kell vernie, így a növekedés beindítása tovább tarthat, mint azt talán az elnök remélte. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) január végén 2,8 százalékos növekedésről 2,8 százalékos csökkenésre változtatta az argentin GDP-re vonatkozó 2024-es előrejelzését.

Manna a föld mélyéről

Mit ad isten, az elmúlt években vált világossá, hogy Argentina a világ egyik legnagyobb szénhidrogéntartalékával rendelkezik. A Patagónia északi részén található Vaca Muerta (Halott Tehén) medence ugyanis szakértők becslései szerint a világ második legnagyobb palagáz-, illetve a negyedik legnagyobb palaolajtartalékait rejti.

Ehhez képest Argentína csak a tavalyi első félévben 6 milliárd dollárt, tehát nagyjából 2 ezer milliárd forintot költött energia, illetve energiahordozók importjára, ráadásul ezt ugyebár valutában, többnyire dollárban kellett kifizetni, miközben az ország állandóan küzdött a valutatartalékainak kimerülése ellen. Mindez a peso árfolyamára is komoly nyomást helyezett.

Adná magát tehát a belföldi olaj- és gázkitermelés felfuttatása, és mint láttuk, ehhez meg is vannak a készletek. Azonban a készletek régóta ismertek (még ha a méretükre vonatkozó becslések nem is voltak ennyire pontosak), és a pala-szénhidrogén kitermelésére alkalmas technológia sem újdonság már – a Vaca Muerta-i kitermelés mégsem tudott felfutni igazán. Ugyan a néhány évvel ezelőtti 250 ezer hordó per napról az elmúlt években 380 ezer hordó per napra tornászták fel az olajtermelést, a lehetőségek ennél jóval nagyobbak lennének.

A stagnálásnak több, részben egymással összefüggő oka volt. A repesztéses technológiák ára ugyan folyamatosan csökken, de még mindig drágább, mint a hagyományos kitermelési eljárásoké, így csak megfelelő világpiaci árszintek mellett éri meg alkalmazni. Komoly infrastruktúrára is szükség van hozzá, a Vaca Muertában működő kutak mindegyikéhez például 15 ezer tonna homokra és 400 tartálykocsinyi vízre van szükség a beindításhoz, a működtetéshez pedig folyamatos dízelutánpótlásra.

Utak, vezetékek, munkások és sok-sok pénz kell

Csakhogy a Vaca Muerta még argentin viszonylatban is elmaradott, isten háta mögötti régió, vasútvonal nem vezet ide, a most működő kutakat a civilizációt jelentő régiós fővárossal, Neuquénnel jelenleg egy kétsávos, nem túl jó állapotú út köti össze. Mivel a kitermelés helyszínén a munkásoknak nincs elegendő szállás sem, a nagyjából 80 kilométeres távolságot naponta 30 ezer ember próbálja megtenni, ahogy tudja, miközben folyamatosan dübörögnek a tartálykocsik, kamionok is mindkét irányba.

Tervek már régóta léteznek egy vasúti szárnyvonal kiépítésére, illetve felmerült egy vízvezeték megépítése is, azonban az argentin állam egyik válságból a másikba bukdácsolva ezeket a terveket mindig visszahelyezte az asztalfiókba. Megnyitottak viszont egy földgázvezetéket, amely Chile és Brazília irányába képes földgázt szállítani (eddig a kitermelt földgázt a helyszínen kellett palackozni, Argentína pedig cseppfolyósított földgázt kényszerült vásárolni a világpiacon). Most már „csak” minél több gázzal kéne megtölteni.

Olajkút a Vaca Muerte-i tájban. Iszonyatos pénzek befektetésével iszonyatos profitra lehetne itt szert tenni
Olajkút a Vaca Muerte-i tájban. Iszonyatos pénzek befektetésével iszonyatos profitra lehetne itt szert tenni
Fotó: Shell

A kézenfekvő megoldás a külföldi tőke bevonása lenne, azonban ehhez sem volt meg mindig a politikai akarat Buenos Airesben, de a lehetséges befektetők sem szaggatták az istrángot, hogy milliárd dollárokat költsenek el fejlesztésekre Argentínában, mert féltek attól, hogy az argentin állam bármikor egy tollvonással megváltoztathatja a játékszabályokat.

Az, hogy ez valós lehetőség, például 2012-ben is bebizonyosodott, amikor az YPF-et, az egykori állami argentin olajipari óriáscéget államosította „vissza” Cristina Kirchner argentin elnök kezdeményezésére Argentína. A cégben 57 százalékos tulajdonos spanyol Repsolt ugyan kifizették, de a spanyolok szerint nem piaci áron, viszont két „kisebb” részvényes 25, illetve 4 százalékos tulajdonrészének ügye a bíróságra került, és éppen idén januárban született ítélet arról, hogy a 16,1 milliárdos kártérítést ki kell fizetnie az argentin államnak – amely nehéz gazdasági helyzetére hivatkozva további haladékot kért.

Ha azonban Milei, illetve a szövetségesének számító Horacio Marin, az YPF az elnök által tavaly novemberben kinevezett vezérigazgatója el tudja hitetni a külföldi befektetőkkel, hogy most valóban lehet hosszú távra tervezni, akkor hatalmas fejlődés indulhat be. Marin a legmodernebb kitermelési eljárásokat akarja meghonosítani a területen, ezzel várhatóan hordónként 36 dollár körüli árakon lehetne felhozni az olajat a föld mélyéről, miközben a világpiaci ár hosszú távon is 80-90 dollár körül maradhat – a profitlehetőség tehát csábító.

A várakozások szerint Vaca Muerta az évtized végére napi egy, de inkább másfél millió hordó olajat termelhet, a gázkitermelés pedig duplájára emelkedhet, azonban ehhez nagyjából 40 milliárd dollárnyi beruházásra lesz szükség. Cserébe az argentin szénhidrogén-ipar 2030 körülre Horacio Marin szerint évi 30 milliárd dolláros exportot bonyolíthat le, és a 2030-as évek közepére az argentin olaj- és gázexport egy főre bontva megközelítheti az oroszországi szintet.

„Az argentin köztársaságért tesszük mindezt, és a gyermekeinkért. Ha be tudunk hozni 30 milliárd dollárt, nem lesznek többé árfolyamgondjaink”

– mondja az YPF vezérigazgatója.

Vissza a gyarmati időkbe?

Persze vannak ellenzői is a Vaca Muerta-i termelés felfuttatásának. A helyi gazdálkodók szerint az olaj- és gázipar már most tönkreteszi a földjeiket, szennyezi a talajvizet, elcsúfítja a tájat. Ha pedig felfut a termelés, az biztosan további rombolással fog járni. Ha már környezetvédelmi szempontok: miközben a világ – remélhetőleg – a karbonsemlegesség felé halad, Argentína ezzel a másik irányba tenne egy jókora lépést.

Cristina Kirchner exelnök szerint is zsákutcába vezeti az országot az utódja, aki valójában nem gazdasági fejlődést hoz, hanem egy letűnt korba térne vissza.

„Milei terve nem anarcho-kapitalizmus, hanem anarcho-kolonializmus. Most már világos a kilábalási stratégia: olaj, földgáz, bányák, gabona. Argentínát alapanyagok kitermelőhelyévé akarja tenni. Ez a prekapitalizmus visszavisz bennünket a spanyol alkirályok korába”

– fogalmazott Kirchner.

Ezzel szemben a fejlesztések támogatói azzal érvelnek, hogy a szén-dioxid-kibocsátás problémája nem Argentínában fog megoldódni – amíg van kereslet szénhidrogénekre, addig csak az a kérdés, hogy hol termelik ki ezeket, és ki keres rajtuk. Miért ne lehetne ez Argentína is, érvelnek, hozzátéve, hogy például a földgáz segíthet a zöld átállásban, mint átmeneti megoldás.

Meglátjuk, miként alakulnak a dolgok, lesz-e szénhidrogén-nagyhatalom Argentínából a következő években. Ha igen, az nemcsak az argentin gazdaságot fogja átalakítani, hanem a világgazdaságban és -politikában is fontos elmozdulást hozhat, csökkentve a hagyományos energiaexportőrök súlyát. Azonban az argentin történelem elmúlt évtizedeit nézve azért kijelenthető, hogy ez a játszma még nincs lefutva.

(The Telegraph, The Guardian)

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Újabb ország akar csatlakozni az Európai Unióhoz
Privátbankár.hu | 2025. október 19. 11:28
Grúzia 2022 márciusában nyújtotta be a csatlakozási kérelmét az EU felé, most a szomszédos Örményország készül erre a lépésre. Az örmény külügyminiszter arról beszélt, hogy akár egy hónapon belül megtörténhet a hivatalos lépés.
Makro / Külgazdaság Tankkal támadtak buszra Gázában, tizenegyen meghaltak
Privátbankár.hu | 2025. október 19. 10:31
Az izraeli hadsereg szerint a palesztinokat szállító busz azért lett gyanús, mert áthajtott a tűzszüneti megállapodásban foglalt határvonalon. A vonal azonban nincs láthatóan kijelölve.
Makro / Külgazdaság Ez a régió a legfontosabb Putyinnak: kiderült, mit kér a háború lezárásáért
Privátbankár.hu | 2025. október 19. 09:55
A Washington Postnak Trump-közeli források szellőztették meg, miről tárgyalhatott Donald Trump és Vlagyimir Putyin telefonon.
Makro / Külgazdaság Trump után európai vezetőkkel is tárgyalt Zelenszkij
Privátbankár.hu | 2025. október 19. 09:06
Konferenciát hívott össze a Fehér Házban tett látogatása után az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij. A beszélgetésben a NATO főtitkára, Mark Rutte is részt vett.
Makro / Külgazdaság Jövőre jelenhet meg több használt elektromos autó a magyar piacon
Privátbankár.hu | 2025. október 18. 16:07
A magyarországi használtautó-piacon a 2026-2027-es időszakban, a flottaautók kifutásával, második hullámként jelenhet meg nagyobb tömegben a használt elektromos autók kínálata – erre számít az egyik legjelentősebb piaci szereplő, az országos kereskedelmi hálózattal rendelkező Das WeltAuto.
Makro / Külgazdaság Svájc kerek-perec megnevezte, mi miatt csökken a jövő évi GDP-je
Privátbankár.hu | 2025. október 18. 12:15
A svájci kormány a júniusban becsült 1,2 százalékról 0,9 százalékra rontotta a jövő évi GDP-növekedési előrejelzését az Egyesült Államok által bevezetett importvámok negatív hatására hivatkozva.
Makro / Külgazdaság Most igyon, jövőre drágább lesz az Oktoberfest
Privátbankár.hu | 2025. október 18. 11:52
Németországban hamarosan árat emelhet a legtöbb nagy sörfőzde az Inside italpiacra szakosodott szakmagazin elemzése szerint. A jelentés rámutatott arra, hogy Németországban a tíz legkeresettebb sörmárka közül hatnak a termelői ára mostanság vagy a közeli hónapokban nőni fog.
Makro / Külgazdaság Masszív árcsökkenések jöhetnek a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2025. október 18. 10:29
Feltéve, hogy nem lő ki az olaj vagy a dollár árfolyama.
Makro / Külgazdaság Donald Trump nem tud leállni: új vámszabályt írt alá
Privátbankár.hu | 2025. október 18. 10:09
Az amerikai elnök aláírta a teherautók és buszok importjára vonatkozó vámszabályt. Az elnök szerint erre nemzetbiztonsági okokból van szükség. Ezzel azonban jelentős csapást mérhet Mexikóra és Kanadára.
Makro / Külgazdaság Papíron egyre többet ér az átlagfizetés, de a lakosság ezt nem érzi
Vámosi Ágoston | 2025. október 17. 14:33
A nettó mediánkereset végre meghaladja az 1000 eurót Magyarországon, de a reálbér-növekedés a tavalyinak a felét sem teszi ki. Az elemzők egy része szeptemberben gyorsuló bérnövekedést vár a pedagógusok bérfejlesztése miatt, miközben augusztusban is az oktatásban emelkedtek a legnagyobb mértékben a keresetek.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG