Mintegy 70 ezer dolgozót épít le a kormányzat hivataloktól Javier Milei a következő hónapokban – ezt maga az új argentin elnök erősítette meg a héten az IEFA Latamo Forum nevű rendezvényen tartott beszédében a Buenos Aires Times szerint.
Berreg a láncfűrész
Milei ezzel libertáriánius, az állami költések megnyirbálására tett választási ígéreteit válthatja valóra – az elnökválasztási kampányában láncfűrésszel hadonászott hívei előtt, demonstrálva, hogy hatalomra kerülve brutálisan megvágja majd a kiadásokat.
Fotó: LaRazon/AFP
Milei, aki Donald Trump volt amerikai elnök nagy rajongója, a rendezvényen beszélt arról is, hogy állami projekteket fagyasztott be, forrásokat vont el a tartományi kormányoktól és tömegével szüntetett meg szociális jóléti programokat arra hivatkozva, hogy azok „korruptak”.
Mindez része annak a stratégiájának, hogy bármi áron egyensúlyba hozza az idei költségvetést, és rendbe tegye a (szokás szerint) válságban lévő argentin gazdaságot.
Egyórás beszédében utalt a fizetések és a nyugdíjak értékének erodációjára – az éves infláció idén februárban 276 (!) százalék volt, ami a legmagasabb érték a világon. „Sokkal több láncfűrész van még” – tette hozzá, valószínűleg újabb megszorításokra utalva.
Ehhez persze érdemes hozzátenni, hogy a 47 millió lakosú Argentínában 3,5 millió közalkalmazott van, azaz valójában „csak” 2 százalékos leépítésről van szó.
Nagy az ellenszél
Ugyanakkor még ez is további ellenállást válthat majd ki a nagyhatalmú szakszervezetek részéről, és lehúzhatja a népszerűségi indexét.
Egy, kormányzati szerveknél dolgozókat tömörítő szakszervezet már kedden sztrájkot hirdetetett, az ATE nevű, állami alkalmazottakat tömörítő szakszervezet pedig országos munkabeszüntetést helyezett kilátásba.
Milei viszont arról beszélt, hogy közvéleménykutatások szerint az argentinok már optimistábbak a gazdaság jövőjét illetően a korábbiakhoz képest, a kormányba vetett közbizalmat mérő indikátor pedig a megszorító intézkedések ellenére is emelkedett. „Az emberek reménykednek és látják a fényt az alagút végén” – jelentette ki.
Kitért arra is, hogy a 2025-ös parlamenti választások után (amennyiben az őt támogató politikai erők kerülnek hatalomra) még nagyobb erővel próbálja majd megreformálni az argentin gazdaságot – jelenleg több mint 3 ezer reformja vár megvalósításra.
És ironikusan „csodálatosnak” nevezte, hogy a Szenátus március közepén elutasította nagyívű, a gazdaság deregulációjáról szóló rendeletét, arra utalván, hogy ezzel magukat leplezték le „a piszkos kezű” politikusok – vagy ahogy ő nevezte őket: a „tettesek”.
A rendelet egyébként érvényben marad, amíg az alsóház szintén el nem utasítja.
Rendszerellenes erő, korlátok között
Milei – ahogy azt korábban megírtuk – „civilben” közgazdász, a mikro- és makroközgazdaságtan, a gazdasági növekedés és a matematikai közgazdaságtan professzora, számos egyetemen tanított Argentínában és külföldön. Hosszú évekig a pénzügyi szektorban, valamint a közszférában is dolgozott vezető közgazdászként. Több könyvet írt – az „Egy libertáriánus útja” például tavalyelőtt jelent meg.
A nagyközönség a televíziós vitaműsoroknak köszönhetően figyelt fel rá a 2010-es években retorikájának és szabadszájúságának köszönhetően. 2018-ban például ő volt a legkeresettebb közgazdász a televízióban – egy év alatt 235 interjú készült vele –, 2019-ben pedig a Noticias című helyi lap már az egyik legbefolyásosabb embernek nevezte. Ezen évek alatt alapozta meg ismertségét, amely elengedhetetlen volt politikai karrierjéhez.
Politikai mozgalmát rendszerellenes, új erőként prezentálta, amely le akarja váltani a korrupt argentin politikai elitet. Nem kis részben ezzel az ígérettel nyerte meg a választást tavaly ősszel.
„Nem birkákat akarok vezetni, hanem fel akarom ébreszteni az oroszlánokat” – hangoztatta. A politikai elitet „haszontalan, parazita politikusoknak” nevezte, „akik sosem dolgoztak,” és azért jött, hogy „kirúgja ezeket a bűnözőket” – mondta mag kampányában Milei. Tavaly decemberi elnöki beiktatására Orbán Viktor miniszterelnököt is meghívta, aki részt is vett az eseményen.
Milei a választási kampányban meglehetősen nonkonform ötletekkel is előállt: arról beszélt, hogy felszámolja majd a nemzeti bankot és az amerikai dollárt teszi fizetőeszközzé az argentin peso helyett. A nemzeti bank „felrobbantása” mellett azzal érvelt, hogy az a pénznyomtatással csak fokozza az inflációt.
Ugyanakkor – ahogy arra ő is utalt, és ahogy azt a Szenátus márciusi döntése is jelzi – mozgástere egyelőre korlátozott.
„Pártja kisebbségben van az argentin parlament mindkét házában. Tehát bármit is ígért, legyen az valamennyire racionálisnak tűnő vagy teljesen hihetetlen, nem tudni, hogyan tudná mindezt keresztülvinni a törvényhozásban, találna-e elegendő szövetségest” – mondta lapunknak korábban Lénárt András, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Hispanisztika Tanszékének docense.
Hozzátette: elképzelhető tehát, hogy Milei kénytelen lesz kompromisszumokat kötni, és hagyományosabb politikát folytatni.
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
