A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó országokban februárban átlagosan 5,7 százalék volt a fogyasztói árak éves növekedése ugyanúgy, mint januárban. A párizsi székhelyű szervezet honlapjára felkerült adatok szerint februárban a 38 OECD-ország kétharmadában lassult az infláció, legnagyobb mértékben Lengyelországban és Svédországban, míg a legnagyobb gyorsulást Törökországban jegyezték fel.
Fotó: Dawn / Reuters
Az OECD-ben éves összevetésben az energiaárak 0,5 százalékkal csökkentek februárban a januári nagyobb, 2,5 százalékos esés után. Az élelmiszerárak növekedése a januári 6,3 százalékról 5,3 százalékra lassult februárban.
Az élelmiszer- és energiaárak nélkül számított maginfláció 6,4 százalék volt februárban a januári 6,6 százalék után.
Az infláció a G7-országokban a januári 2,9 százalékkal megegyező volt februárban.
Az eurózónában az uniós összehasonlítási célokra kalkulált harmonizált fogyasztói árindex (HICP) a januári 2,8 százalékról 2,6 százalékra mérséklődött februárban, a maginfláció pedig 3,3 százalékról 3,1 százalékra változott.
Az OECD-ben tavaly átlagosan 6,9 százalékos inflációt mértek a 2022. évi 9,5 százalék után. A lassulásban döntő szerepe volt annak, hogy éves átlagban 0,9 százalékkal csökkent az energiaár a 2022. évi 29,6 százalékos növekedéssel szemben. Tavaly az élelmiszerek átlagos drágulása 10,5 százalék volt a 2022. évi 13,2 százalékot követően. Az OECD-ben az élelmiszer- és energiaárak nélkül számított maginfláció tavaly átlagosan 7 százalék volt az egy évvel korábbi 6,7 százalék után.
Lapunk hónapról hónapra figyelemmel kíséri a kontinensünkön zajló pénzromlási folyamatokat. A Privátbankár Európai Inflációs Körkép cikkei között ide kattintva böngészhet, míg legfrissebb, márciusi összesítésünket alább olvashatja.
(MTI)
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
