Egységes döntés volt a kamattartás, nem volt más opció, „a türelem és a határozottság szelleme lengte körül az ülést” – mondta a Monetáris Tanács ülését követő sajtótájékoztató elején Kandrács Csaba, az MNB alelnöke. Az eseményen, melyről az ugyancsak a Klasszis Média által megjelentetett laptársunk, az Mfor számolt be, a jegybanki szakember azt hangsúlyozta,
akár huzamosabb ideig is jelenlegi szinten maradhat a kamatszint
még úgy is, hogy az a hazai kamatfelár relatív növekedését okozza.
Kandrács kifejtette, a szeptemberi kamatdöntés óta romlott a befektetői hangulat, erősödött a feltörekvő piacokkal szemben a kockázatkerülés, és a közel-keleti helyzet is eszkalálódott. Emellett a Fed kamatpályájára vonatkozó várakozások is felfeli tolódtak, a hazai hozamfelárak emelkedtek, a forint pedig gyengült – tette hozzá.
Fotó: Klasszis Média / Dobos Zoltán
A pénzromlás üteméről szól va az alelnök úgy vélekedett, a jegybanki cél teljesült, de a maginfláció emelkedett, így a felfelé mutató inflációs kockázatok erősödtek, a lakossági inflációs várakozások is enyhén emelkedtek.
Az infláció enyhén 4 százalék fölé fog emelkedni, a szolgáltatások inflációja csak lassan csökken, a maginfláció pedig stabilan a jelenlegi magas szinten marad – közölte Kandrács Csaba, aki hozzátette, 2025-ben elérhetik a fenntartható inflációs célt.
Az MNB alelnöke arról is beszélt, az év végén swapügyletekkel, diszkontkötvény-aukciókkal készek simítani a pénzügyi piaci folyamatokat.
Bár az Európai Központi Bank (EKB) csökkentette az irányadó rátát, a piaci szereplők a Fed-től a korábbinál kisebb mértékű kamatcsökkentést várnak – mondta Kandrács Csaba, aki hozzátette, a geopolitikai feszültségek fokozódása szintén hozzájárul a bizonytalan külső környezet fennmaradásához.
A lakosság továbbra is óvatos, a tartós árstabilitás és a pénzügyi piac stabilitása szükséges a növekedéshez
– szögezte le.
A devizapiaci elmozdulások hatása aszimmetrikus, a költségek nagyobbak, mint a vélt hasznok – közölte.
Mindezek alapján volt indokolt az alapkamat 6,50 százalékon tartása – vonta le a következtetést.
Az alelnök hangsúlyozta, továbbra is a múlt hónapban meghirdetett három tényezőt figyelik kiemelt figyelemmel:
- inflációs kilátások,
- Magyarország kockázati megítélése,
- a pénzügyi stabilitás.
„Nem dőlhetünk hátra”, óvatos, türelmes, stabilitásorientált döntések fognak születni a jövőben is – szögezte le Kandrács Csaba.
Újságírói kérdésre az alelnök azt mondta, ha folytatódnak a mostani folyamatok, akkor
„a Monetáris Tanács nem fél huzamosabb ideig fenntartani a jelenlegi kamatszintet”,
de hónapokra előre nem vállalkozott jóslásra.
Laptársunk azt kérdezte, van-e olyan árfolyamszint, amikor a jegybanknak a kommunikációs intervención túl egyéb monetáris politikai eszközökkel kell beavatkoznia a folyamatokba.
Kandrács Csaba válaszában kifejtette, az árfolyamcsatorna felértékelődött a korábbi időszakhoz képest, de ő maga ezt nem is becsülné túl. Mint fogalmazott, kiemelt figyelemmel követik a forint árfolyamát, mert fontos transzmissziós csatorna, de az árfolyam most is egy szűk sávban mozgott, a szereplők nem reagálták túl, ezért nem indokolt más beavatkozás.
Szintén sajtókérdésként vetődött fel egy esetleges kamatemelés lehetősége, amire az MNB alelnöke úgy válaszolt, a szeptemberivel konzisztens a mostani pálya, a már ismertetett folyamatok miatt volt egyértelmű a mostani kamattartás. Így egyelőre fel sem merült az, hogy kamatemelésre kerüljön sor – húzta alá.
A jegybank Monetáris Tanácsa legközelebb november 18-án tart kamatdöntő ülést.
Az EP-képviselők jóváhagyták az Ukrajnának nyújtandó legfeljebb 35 milliárd euró hitelt, amelyet a befagyasztott orosz vagyon bevételeiből fizetnek vissza. 
