Az elmúlt két év inflációja az Egyesült Államok fogyasztóit is megviselte, olyannyira, hogy megváltoztatták a fogyasztói szokásaikat. Idejük jelentős részét azzal töltik, hogy minden terméknél keresik az olcsóbb alternatívákat. A márkahűségnek búcsút mondhatnak a termékek gyártói.
A vevők ahelyett, hogy ragaszkodnának megszokott márkáikhoz, előnyben részesítik, ha valamit hasonló minőségben olcsóbban kapnak meg. Ez az áruházláncok saját márkás termékeinek kedvez. Egyebek mellett erre jutott az RRD tanácsadó cég közvélemény-kutatása, amely kétezer amerikai vevő megkérdezésével készült, s látképet ad erről az új helyzetről a kiskereskedelemben.
Tízből kilencen
Az első összesítő adat szerint a fogyasztók 88 százalékát frusztrálják a növekvő árak, főként az élelmiszerek drágulása. Az élelmiszerek és az italok vásárlásával kapcsolatban 46 százalékuk ki van borulva, 34 százalékuk csak bosszús. Az egészségügyi termékek drágulását 78, a háztartási cikkekét 75, a szépségápolási termékekét 70 százalékuk említette.
Az 1946 és 1964 között született baby boomerek 87 százaléka panaszkodik az élelmiszer- és italárakra, de még a jómódúak 79 százaléka is úgy érzi, hogy ami sok, az sok.
Sokféle védekezési taktikát vetnek be a vevők
A vásárlók ennek nyomán mindenfélét kitalálnak annak érdekében, hogy elkerüljék a magasabb árak megfizetését. A felmérés válaszadóinak 41 százaléka az akciók idején spejzol. Több mint harmaduk, 37 százalékuk kevesebbet vásárol és ugyanekkora azok aránya, akik olcsóbb márkák termékeinek vásárlására váltott.
Fotó: Privátbankár
Több mint egyharmados, 35 százalék azok aránya, akik a gyártói márkás termékekről a saját márkás árucikkekre váltottak. Több kupont és más árkedvezményt használ 34 százalékuk és ugyanekkora az aránya azoknak, akik csak akkor vásárolnak bizonyos árucikkeket, amikor ezt árengedménnyel tehetik. A precízek aránya, azaz azoké, akik ragaszkodnak a bevásárlólistájukhoz, kerülve az impulzus vásárlást, 32 százalék.
Van mit tenniük a boltosoknak a vásárlók hűségéért
A vizsgálatból az is kiderült, hogy mit várnak a vevők a kiskereskedőktől. Például 59 százalékuk azt szereti, ha a boltos ismeri a fogyasztási szokásaikat, és ahhoz igazodó ajánlatokkal áll elő. A helyi termelőktől származó áruk kínálatát 57 százalékuk értékeli. Magas, 47 százalék azok aránya is, akik személyre szabott ajánlatokat várnak, olyanokat, amelyek alapján érdemes lojálisnak maradniuk egy-egy áruházlánchoz.
Összességében a prioritási sorrend a kereskedők megítélésében nem tartogat nagy meglepetéseket. Az első helyen a megfizethető árak, a másodikon a jó prémiumáru-kínálat, a harmadikon a leértékelések és a kuponok, a negyediken a vásárlók adatainak megbízható kezelése áll.
Érdekes részlet, hogy a vásárlóknak csak éppen a harmada veszi észre, ha videóhirdetések futnak körülötte, amikor az áruházban keresgél. Hiába szólnak ezek speciális ajánlatokról vagy leértékelésekről. A kisebb gyermekeket nevelő szülők körében valamivel nagyobb, 40 százalék azok aránya, akik figyelik az ilyen hirdetéseket is.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
