A lakosság és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által érzékelt árszínvonal-változás eltérése ugrált az időszak során – mutatott rá a GKI Gazdaságkutató elemzése. 2021-ben és előtte a lakosság átlagosan 4-5-szer akkora inflációt érzékelt, mint a KSH adata, viszont ez 2022 és 2023 nagy részében 2-szeres érték alá csökkent, tehát a lakosság kevésbé becsülte felül (vagy a KSH alul) a teljes inflációt. 2024-re ez az érték viszont gyorsan több mint 7-szeresére növekedett, tehát amíg a KSH konzisztensen 4 százalék alatti számokat adott ki, addig a lakosság 20 és 30 százalék közé tette az egy évvel korábbihoz képest az árszínvonal-emelkedését.
Mindez kihat a várakozásokra is: az elmúlt 6 évben a következő 12 hónapban várható, illetve az elmúlt 1 évben tapasztalt infláció különbsége nagyjából 2,4 százalékpont volt, tehát az emberek általánosan hasonló kilátásokra számítottak, mint korábban.
A nagymértékű eltérés több okra is visszavezethető a GKI szerint. A Magyarországot jellemző kiemelkedően magas infláció során jobban nőttek az alapvető létszükségleti termékek és szolgáltatások árai, ami jobban érinti az alacsony jövedelműeket (alacsonyabban iskolázottakat, nyugdíjasokat és a fiatalokat), akiknek az aránya éppen a magas infláció miatt nőtt a válaszadók között. Minél kevesebb a jövedelme valakinek, ennek annál nagyobb részét fordítja önfenntartásra (élelmiszer, rezsi, lakhatás), amelyek hagyományosan ár-rugalmatlan termékek.
Miért van eltérés az érzékelt és a mért árváltozás között?
Egyrészt vannak szakmai okai – jegyzi meg az elemzés. A statisztikai hivatalok próbálnak időszakról időszakra ugyanolyan termékeket kiválasztani az összehasonlíthatóság és a könnyű adatfelvétel érdekében, viszont a lakosság fogyasztói kosara folyamatosan, gyakran egész nagy mértékben változik. Másrészt a KSH egyes nem változó árú termék esetében is árcsökkenést mutat ki (például villamos energia, földgáz), illetve a visszaváltható palackok betéti díját sem veszi figyelembe számításai során, miközben a lakosság azt is áremelésnek érzékeli.
Bár a KSH adatai alapján a fogyasztói árindex emelkedése jelentősen lelassult, és 4 százalék alá került – a kedden közölt adat szerint októberben 3,2 százalékkal nőttek átlagosan a fogyasztói árak - ezt a lakosság nem hiszi el (igaz, a várakozások hasonló pályát futottak be, mint az árindex, de jóval magasabb szinten). Így érthető, hogy a munkavállalók miért érzik kevésnek az idei kimagasló (2024. augusztus: 13,1 százalék) kereset emelkedést. Ők ugyanis még ezzel együtt is csökkenő reálkeresetet érzékeltek 2024 szeptemberében (az elmúlt 1 évben 24,5 százalékos áremelkedést jeleztek, míg a következő 1 évre 21 százalékot vártak).
Közel 2 százalékos emelkedéssel, 88.670,90 ponton fejezte be a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a keddi kereskedést. 
