Megnyugodott a forint, kétszerese a valódi infláció a hivatalosnak?

Lassan indul a hét, az amerikai határidős tőzsdeindexek csak csekély mértékű mínuszban járnak. Az európai tőzsdéken pedig még az irány sem egységes, Németországban például pár ezrelékkel lefelé, Franciaországban viszont felfelé mozdult el a vezető mutató. A piacok jelenleg több mint 80 százalékos esélyt látnak arra, hogy az amerikai jegybank a december 17-18-i kamatdöntő ülésén 25 bázispontos csökkentést hajt végre. Ami felboríthatja a papírformát, az az, ha a szerdán esedékes novemberi adat az infláció emelkedésére utalna.

Eközben a kínai fogyasztói infláció a vártnál jobban csökkent novemberben, öt hónapos mélypontra esett, a közelmúltban hozott számos ösztönző intézkedés eszerint kevés hatást ért el, de már újabb stimulusokról beszélnek. Az Európai Központi Bank pedig már e hét csütörtökön tartja az idei utolsó kamatdöntő ülését, a közgazdászok túlnyomórészt tőle is újabb, 25 bázispontos kamatcsökkentésre számítanak.

A BUX index az európai mezőnyt felülteljesítve egy százalékkal emelkedik, ismét elérte a 80 ezer pontot. Az OTP Bank 0,8, a Telekom 1,3, a Mol 0,3 százalékkal ment fel, ezzel szemben a Richter 0,1 százalékkal süllyed.

Az euró már csak 411,20 forint, ami két-három forinttal lejjebb van a múlt hét végi értékeknél. Az olajár emelkedését a szíriai rezsim összeomlásával, az országot övező bizonytalansággal magyarázzák. Az arany pedig azért néz ki jól, mert Kína bejelentette, hogy a múlt hónapban jelentős mennyiséget vásárolt belőle.

Megnyugodott a forint a jó hírre

Pénteken 414-ig emelkedett az euró ára, ebben egyrészt a dollár erősödése, másrészt a Fitch esetleges leminősítésétől való félelem játszhatott szerepet – írta az Erste Befektetési Zrt.

Ám péntek este kellemes meglepetést kaptunk a hitelminősítőtől: a korábban negatív kilátást stabilra változtatta az ügynökség.

A besorolás maradt a BBB kategóriában. A kedvező hírre erősödéssel nyitja a hetet a forint. Hétfőn a költségvetési adatokra, kedden a novemberi inflációs adatra figyel itthon a piac – tették hozzá.

OTP- és Mol-célárakhoz nyúltak hozzá

Már a JPMorgan elemzője is megemelte az OTP-re meghatározott intézményi célárát hétfő reggel, 21 ezer forintról 25 ezerre – írja a K&H Értékpapír. A konszenzus ezzel 24 187 forintos célárat mutat.

Ez már a nyolcadik elemzői céláremelés a bank harmadik negyedéves jelentését követően, ami nem meglepő az OTP Bank erős profitabilitását látva.

A PKO BP Securities elemzője lefelé módosította a Mol célárát, így az már csak 3087 forint. De a vételi ajánlását változatlanul hagyta, hiszen a háromezer forint feletti célár még mindig érdemi felértékelődést jelez előre. A konszenzusos elemzői célár így 3183,8 forint az olajtársaság részvényére.

Nemsokára 7100 felett lesz az S&P 500?

Az Oppenheimer befektetési bank új árfolyamcélja az S&P 500 indexre 2025 végére 7100 pont, ami 16,7 százalékos emelkedést jelent a múlt pénteki 6090 pontos záráshoz képest. Egyben 14,5 százalékkal magasabb a 2024-es év végére általuk várt 6200 pontnál.

Az Oppenheimer szerint az új célértéket olyan tényezők alapján számolták, mint a jelenlegi monetáris politika, a rugalmas gazdasági növekedés, az üzleti tevékenység, a fogyasztói magatartás és a munkahelyteremtés folyamatai. A befektetési bank arra számít, hogy az S&P 500 részvényeinek nyeresége átlagosan tíz százalékkal, 275 dollárra nő 2025-ben, szemben a 2024-re várt 250 dollárral. Ez 25,8-szoros árfolyam-nyereség (P/E) hányadost eredményezne.

Az Oppenheimer stratégái szerint emellett különböző demográfiai csoportokban a magánbefektetők érdeklődése is növekszik a részvények iránt. Miközben mind a tizenegy amerikai részvénypiaci szektor vállalatai profitálhatnak az AI (mesterséges intelligencia) révén javuló termelékenységből.

Kétszerese a valódi infláció a hivatalosnak?

Egy elemzőcég, a washingtoni székhelyű NCPP az javasolja az Amazon számára, hogy bitcoin-tartalékokat építsen ki (hasonlóan a Microsoftnál levő javaslathoz). A szakértők azt állítják, hogy a tényleges inflációs ráta az USA-ban legalább kétszer olyan magas, mint a hivatalos (a CPI). Emiatt a cég hatalmas készpénzkészletei folyamatosan veszítenek az értékükből. A javaslatot legkorábban az Amazon 2025 áprilisában tartandó éves közgyűlésén tárgyalhatják.

A Microsoft részvényesei december 10-én szavaznak arról a javaslatról, hogy a vállalat mérlegében szerepeljen-e bitcoin. Az igazgatótanács és a vállalat alapítója, Bill Gates ellenzi a kezdeményezést, egyes részvényesek és elemzők viszont támogatják.

Négyezer dollár felett az ether

Az ether (éter) ára a napokban átlépte a 4000 dollárt, látszólag nagyobb lendületet mutatott, de mostanra újra 3900 alá süllyedt. A bitcoin pedig néha felülről, de többnyire inkább alulról közelít a százezer dolláros határhoz.

Az említett határ átlépése alkalmával az éter tranzakciós volumene 300 százalékkal ugrott meg egyetlen nap alatt, és elérte a 17,15 milliárd dollárt. A növekedést a sajtó szerint a „bálnák” – a százezer dollárt meghaladó tranzakciókat végző nagy tulajdonosok – hajtották.

Megnyugvás Koreában

A kriptovilág hírei közé tartozik még, hogy az argentin értékpapírpiaci szabályozó hatóság engedélyezni fogja a kriptókra szóló külföldi befektetési termékek, például ETF-ek piacra vitelét az országban. A 10x Research adatai szerint pedig Dél-Koreában a kriptók kereskedési volumene 25 milliárd dollárról mindössze 6,7 milliárd dollárra esett vissza a politikai feszültség csillapodása nyomán. Továbbá:

• Az USA pénzügyminisztériuma egy jelentésben a bitcoint digitális aranynak nevezte.
• A Telegram alapítóját, Pavel Durovot december 6-án egy párizsi bíróságon először hallgatták ki a Telegram-alkalmazással kapcsolatban.
• A cseh kormány három év tartás után mentesítené a kriptovalutákat a tőkenyereség-adó alól, a 4200 dollár összérték alatti tranzakciókat pedig nem kéne bejelenteni sem.
• A chilei központi bank kizárta, hogy a bitcoint tartalékeszközként használja, arra hivatkozva, hogy az nem felel meg a devizatartalékokra vonatkozó IMF-előírásoknak.