Évek óta dühöngenek a fogyasztók azon, hogy a vállalatok ugyanannyiért vagy kevesebbet adnak termékeikből (angolul: shrinkflation, magyarul: zsugorfláció) vagy kispórolják belőle az ízét adó összetevőket (skimpflation, fukarfláció). Ennek ellenére nem igazán lázadtak fel.
Olyan ez, mintha a cégek képesek lennének manipulálni a vevőiket, hogy bosszankodásuk ellenére eltűrjék a csalást. Ugyanakkor több államban, így Magyarországon és Franciaországban is hatósági szabály lépett életbe a trükközés visszaszorítása érdekében.
Célzott mondások
Hiába érzi úgy a vásárló, hogy becsapták a burkolt áremeléssel az élelmiszergyártók, néhány gondosan megválogatott mondattal megfogalmazott közleményekkel leveszik őket a lábukról – írta a CNN a csata legfrissebb fejleményeit bemutató cikkében. A magyarázatok mézes-mázos stílusban előadott története nagyjából a következőképpen hangzik.
„Tudjuk, kedves vevők, hogy önöket frusztrálják ezek a dolgok, de ugyan már, érezzenek együtt egy kicsit velünk is. Ami azt illeti, nem is emeltük olyan mértékben az árainkat, ahogy egyesek állítják. Nem mi vagyunk ebben a viszonyban a rossz fiúk!” Magyarán nem a trükközés a gond, hanem az, hogy rosszindulatú emberek egymásra akarják haragítani a gyártókat és a vevőket. És ekkor jött a fordulat. A vevők rájöttek, hogy hiába kiabálnak, az csak pusztába kiáltott szó.
Ideje a tettek mezejére lépni, azaz kevesebbet vásárolni. A McDonald’s, a Wendy’s és a Burger King a bevétele csökkenését érzékelve hogy, hogy nem olcsó termékekkel állt elő. A következő célpont, amelynél betalált ez a módszer, a PepsiCo volt. Amikor chipseinek értékesítése visszaesett, bejelentette, hogy több chipset tesz a zacskókba, amelyek korábban varázsütésre könnyebbé váltak. Évek óta panaszkodtak a vevők a shrinkflációra, ám hiába.
Keveset visznek
Ha nem fogy a termék, az már más. Nagyon úgy tűnik, hogy a PepsiCo kénytelen engedni a chipseken elért profitrátájából annak érdekében, hogy visszaállítva a zacskókban a korábbi mennyiséget visszaszerezze elpártolt vevőit.
Fotó: Pixabay
Az ilyen példák azután a szóbeli protestálást is hatékonyabbá teszik. Az Amazon nemrég egyik sokak által kedvelt édességén hajtott végre skimpflációt, ami megváltoztatta a termék ízét. A vásárlók egy része fellármázta a közösségi médiát a barátságtalan húzásra reagálva, amire gyorsan megjött a választ, hogy a gyártó visszatér a régi recepthez.
A háborúnak azonban vélhetően nincs vége. A probléma ugyanis nem oldódott meg. A gyártók nem akarják láthatóan emelni termékeik árát, miközben költségeik nőnek és persze tőzsdei befektetőiket is megfelelő profit elérésével kell kiszolgálniuk. Valamit ki fognak találni ennek az ellentmondásnak a feloldására.
Akár hosszabb ideig is velünk maradhat a 6,5 százalékos alapkamat, és nem avatkoznak be a forintárfolyamba. 
