A mostani kilátások szerint elképzelhető egy olyan forgatókönyv, amelynek örülhet majd minden autós. Azért akadnak kockázatok is.
A 2022-2023-ban tapasztalt globális inflációs sokkban az energiaárak megugrása kulcsszerepet játszott. Más kérdés, hogy a Magyarországon a különösen fájó hatás az élelmiszeráraknál jelentkezett, hiszen az alacsony jövedelműek számára ez – az eleve nehéz helyzetükhöz képest is – érezhető életszínvonal-csökkenést eredményezett. A magas energiaárak az élelmiszerek és a szolgáltatások árát is emelhetik, ígyérdekes, hogy a szakértők milyen prognózisokat adnak. Az energiaárak és a várható infláció tekintetében az MNB negyedévente megjelenő Inflációs jelentése egy jó iránytűnek számít - írja laptársunk, az Mfor.
Ami biztató, hogy a jegybank szerint a rémisztő, csaknem 20 százalékos éves pénzromlást végképp magunk mögött hagytuk. Sőt, az idei évre megszelídült értékhez képest jövőre még alacsonyabb lehet a fogyasztói árak növekedése. Az aktuális előrejelzés szerint az infláció 2024-ben 3,5–3,9 százalék között, 2025-ben 2,7-3,6 százalék között és 2026-ban 2,5–3,5 százalék között alakulhat éves átlagban.
Az inflációról a főbb termékcsoportokra vonatkozó bontást is találunk az elemzésben. Eszerint a járműüzemanyag- és piaci energia termékkör ára éves átlagban 0,7 százalékkal csökkenhet idén. A termékkör éves árváltozása jövőre -0,6, 2026-ban pedig 2,9 százalékon alakulhat az MNB szerint.
Kedvező változás jöhet? Fotó: Pexels
Amennyiben jövőre folytatódna az olaj árának csökkenése, az a finomított termékek árában is meglátszik majd – vagyis számíthatunk az üzemanyagok árának esésére is. Az persze nagy kérdés, hogy az adózási szabályok változnak-e, hiszen a költségvetés problémái miatt ez sem kizárt, de a forint árfolyama is befolyással lehet a benzinkutaknál fizetendő összegre. Amennyiben utóbbi két tényező egyike sem okoz érdemi drágulást, úgy egy időlegesen 65 dollár alá beeső Brent árfolyam esetén a benzin ára megközelítheti a hazai kutakon a lélektaninak számító 500-as szintet.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A második negyedévben az állampapír piacot kimagasló aukciós kereslet és jelentősen csökkenő hozamok jellemezték. Mindezek eredményeképp az első félév végére az időarányos mértéket meghaladó volumenben teljesült az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) erre az évre vonatkozó finanszírozási terve.
Bár még mindig a záhonyi vasúti csomópont jelenti a legfontosabb kaput az ukrán gabona számára a nyugat-európai piacok irányába, Magyarország valójában egyre kevesebb gazdasági hasznot tud megtartani az Ukrajna felől érkező áruforgalomból. A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) az ügyben levelet írt a kormánynak.
1999 óta csak háromszor mért magasabb eredményszemléletű (vagyis ESA-módszertan szerinti) költségvetési hiányt az első negyedévben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), mint idén januártól márciusig. Az egész éves előrejelzéseket jelentős bizonytalanság övezi, az elemzők a Kármán András vezette Pénzügyminisztérium pótköltségvetésére várnak. Eközben a piac már inkább a 2027-es és a még hosszabb távú, az euró bevezetése szempontjából is kulcsfontosságú tervekre kíváncsi.
A Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter által bejelentett tervek szerint a magyarországi szélerőművi kapacitás 2030 végére több mint 90 százalékkal, a jelenlegi 330 megawattról (MW) 4330 megawattra emelkedhet. Ez gyorsabb fejlődési ütem lenne, mint a Közép- és Kelet Európában éllovasnak számító lengyeleké.
Az előzetes adatok szerint 2090 milliárd forint, a GDP 9,0 százaléka volt a kormányzati szektor 2026. I. negyedéves hiánya. Az előző év azonos időszakához képest 838 milliárd forinttal, GDP-arányosan 3,1 százalékponttal lett magasabb a deficit – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) közzétette a 2026 első negyedévére vonatkozó teljes körű pénzügyi számlák jelentését. A hivatalos adatsorok megerősítik, hogy a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona újabb történelmi rekordot döntött: az év első három hónapjában a friss megtakarítások piacán masszív tőkeáramlás indult meg az öngondoskodás, a befektetési alapok és a külföldi eszközök irányába.
Vádat emeltek a robbantások feltételezett vezetője ellen. 
