A mostani kilátások szerint elképzelhető egy olyan forgatókönyv, amelynek örülhet majd minden autós. Azért akadnak kockázatok is.
A 2022-2023-ban tapasztalt globális inflációs sokkban az energiaárak megugrása kulcsszerepet játszott. Más kérdés, hogy a Magyarországon a különösen fájó hatás az élelmiszeráraknál jelentkezett, hiszen az alacsony jövedelműek számára ez – az eleve nehéz helyzetükhöz képest is – érezhető életszínvonal-csökkenést eredményezett. A magas energiaárak az élelmiszerek és a szolgáltatások árát is emelhetik, ígyérdekes, hogy a szakértők milyen prognózisokat adnak. Az energiaárak és a várható infláció tekintetében az MNB negyedévente megjelenő Inflációs jelentése egy jó iránytűnek számít - írja laptársunk, az Mfor.
Ami biztató, hogy a jegybank szerint a rémisztő, csaknem 20 százalékos éves pénzromlást végképp magunk mögött hagytuk. Sőt, az idei évre megszelídült értékhez képest jövőre még alacsonyabb lehet a fogyasztói árak növekedése. Az aktuális előrejelzés szerint az infláció 2024-ben 3,5–3,9 százalék között, 2025-ben 2,7-3,6 százalék között és 2026-ban 2,5–3,5 százalék között alakulhat éves átlagban.
Az inflációról a főbb termékcsoportokra vonatkozó bontást is találunk az elemzésben. Eszerint a járműüzemanyag- és piaci energia termékkör ára éves átlagban 0,7 százalékkal csökkenhet idén. A termékkör éves árváltozása jövőre -0,6, 2026-ban pedig 2,9 százalékon alakulhat az MNB szerint.
Kedvező változás jöhet? Fotó: Pexels
Amennyiben jövőre folytatódna az olaj árának csökkenése, az a finomított termékek árában is meglátszik majd – vagyis számíthatunk az üzemanyagok árának esésére is. Az persze nagy kérdés, hogy az adózási szabályok változnak-e, hiszen a költségvetés problémái miatt ez sem kizárt, de a forint árfolyama is befolyással lehet a benzinkutaknál fizetendő összegre. Amennyiben utóbbi két tényező egyike sem okoz érdemi drágulást, úgy egy időlegesen 65 dollár alá beeső Brent árfolyam esetén a benzin ára megközelítheti a hazai kutakon a lélektaninak számító 500-as szintet.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Az Egyesült Államokban a termelői árak 0,3 százalékkal csökkentek júniusban az előző hónaphoz képest, miközben az elemzők stagnálásra számítottak. Ez volt az első havi visszaesés 2025 augusztusa óta, és a legnagyobb csökkenés 2025 áprilisa óta – közölte az amerikai munkaügyi minisztérium statisztikai hivatala (U.S. Bureau of Labor Statistics).
A német kormány mintegy 13,87 milliárd euró értékű fegyverexportot engedélyezett az év első felében, a legnagyobb kedvezményezett Ukrajna volt 2,5 milliárd eurónyi szállítmánnyal – közölte a német gazdasági minisztérium szerdán.
Ukrajna jelenleg évente 10 millió drónt gyárt, és ezt a mennyiséget 20 millióra tervezi növelni – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden Kijevben, az ukrán államiság napja alkalmából rendezett ünnepségen.
Az európai uniós források lehívása érdekében az államháztartási szabályok módosítását kezdeményezte a kormány. Az Országgyűlés honlapján olvasható törvényjavaslat szerint az ország költségvetését a kormánynak ismét ősszel kell majd benyújtania a parlamentnek.
A kedvezőtlen nemzetközi környezetben idén 2 százalék körül alakulhat a GDP-növekedés Magyarországon a Kopint-Tárki szerdán közzétett konjunktúrajelentése szerint.
A Transparency International Magyarország jogi igazgatója július 23-án, csütörtökön délután 15 óra 30 perckor lesz a vendége a Klasszis Média egyórás élő adásának. Amelyben szokás szerint nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.
Ha a napokban megnyílna a Hormuzi-szoros (amire a friss fejlemények tükrében vajmi kevés esély van), akkor is csak jövő márciusban térhetne vissza a forgalom a február 28-án kitört iráni-izraeli-amerikai háború előtti szinthez – erről ír a Nemzetközi Valutaalap (IMF) júliusi gazdasági előrejelzésében. A világ nagy erőközpontjai lassuló GDP-növekedéssel és emelkedő inflációval számolhatnak, miközben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nagyon optimistának tűnik a globális trendekhez képest. Nagy kérdés, hogy a kiújult közel-keleti konfliktus befolyásolja-e a június végén Varga Mihály által meghirdetett „mini kamatcsökkentési ciklust”.
