A mostani kilátások szerint elképzelhető egy olyan forgatókönyv, amelynek örülhet majd minden autós. Azért akadnak kockázatok is.
A 2022-2023-ban tapasztalt globális inflációs sokkban az energiaárak megugrása kulcsszerepet játszott. Más kérdés, hogy a Magyarországon a különösen fájó hatás az élelmiszeráraknál jelentkezett, hiszen az alacsony jövedelműek számára ez – az eleve nehéz helyzetükhöz képest is – érezhető életszínvonal-csökkenést eredményezett. A magas energiaárak az élelmiszerek és a szolgáltatások árát is emelhetik, ígyérdekes, hogy a szakértők milyen prognózisokat adnak. Az energiaárak és a várható infláció tekintetében az MNB negyedévente megjelenő Inflációs jelentése egy jó iránytűnek számít - írja laptársunk, az Mfor.
Ami biztató, hogy a jegybank szerint a rémisztő, csaknem 20 százalékos éves pénzromlást végképp magunk mögött hagytuk. Sőt, az idei évre megszelídült értékhez képest jövőre még alacsonyabb lehet a fogyasztói árak növekedése. Az aktuális előrejelzés szerint az infláció 2024-ben 3,5–3,9 százalék között, 2025-ben 2,7-3,6 százalék között és 2026-ban 2,5–3,5 százalék között alakulhat éves átlagban.
Az inflációról a főbb termékcsoportokra vonatkozó bontást is találunk az elemzésben. Eszerint a járműüzemanyag- és piaci energia termékkör ára éves átlagban 0,7 százalékkal csökkenhet idén. A termékkör éves árváltozása jövőre -0,6, 2026-ban pedig 2,9 százalékon alakulhat az MNB szerint.
Kedvező változás jöhet? Fotó: Pexels
Amennyiben jövőre folytatódna az olaj árának csökkenése, az a finomított termékek árában is meglátszik majd – vagyis számíthatunk az üzemanyagok árának esésére is. Az persze nagy kérdés, hogy az adózási szabályok változnak-e, hiszen a költségvetés problémái miatt ez sem kizárt, de a forint árfolyama is befolyással lehet a benzinkutaknál fizetendő összegre. Amennyiben utóbbi két tényező egyike sem okoz érdemi drágulást, úgy egy időlegesen 65 dollár alá beeső Brent árfolyam esetén a benzin ára megközelítheti a hazai kutakon a lélektaninak számító 500-as szintet.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A magyar kis- és középvállalkozások kétharmada támogatja az euró bevezetését, ami az elmúlt bő húsz év legfontosabb változását jelentheti majd a magyar gazdaságban. A cégek többsége 2032-re teszi a belépést, ami távolinak tűnhet, de a sikeres átállás érdekében már most érdemes elkezdeni a felkészülést – hangzott el a UniCredit Bank sajtóeseményén. Ezen a hazai kkv-k magyar euróval kapcsolatos várakozásairól és félelmeiről készült kutatást mutatták be.
Háttérbeszélgetést tartott a Pénzügyminisztérium a 2027-es költségvetési tervezet legfontosabb számairól. Kármán András elárulta, hogy „fejnehéz” kiigazítást terveznek, 2030-ra pedig teljesíteni fogják az euró bevezetéséhez is szükséges maastrichti kritériumokat. A cégek társaságiadó-változásáról, a lakás- és családtámogatási program átalakításáról, „igazságosabbá tételéről” is fontos információkat osztott meg a tárcavezető.
A közel-keleti konfliktus, az energiaválság, a magas nemzetközi hozamkörnyezet nem tette lehetővé az alapkamat októberi csökkentését. Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szigorú hangvételű üzenetet küldött a piacnak, és elmondta, miért van nagy különbség a jegybank és a kormány fiskális pályájának hiányszámai között.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 2,15 pontos nyitás után csökkent szerdán kora délutánig.
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
