A mostani kilátások szerint elképzelhető egy olyan forgatókönyv, amelynek örülhet majd minden autós. Azért akadnak kockázatok is.
A 2022-2023-ban tapasztalt globális inflációs sokkban az energiaárak megugrása kulcsszerepet játszott. Más kérdés, hogy a Magyarországon a különösen fájó hatás az élelmiszeráraknál jelentkezett, hiszen az alacsony jövedelműek számára ez – az eleve nehéz helyzetükhöz képest is – érezhető életszínvonal-csökkenést eredményezett. A magas energiaárak az élelmiszerek és a szolgáltatások árát is emelhetik, ígyérdekes, hogy a szakértők milyen prognózisokat adnak. Az energiaárak és a várható infláció tekintetében az MNB negyedévente megjelenő Inflációs jelentése egy jó iránytűnek számít - írja laptársunk, az Mfor.
Ami biztató, hogy a jegybank szerint a rémisztő, csaknem 20 százalékos éves pénzromlást végképp magunk mögött hagytuk. Sőt, az idei évre megszelídült értékhez képest jövőre még alacsonyabb lehet a fogyasztói árak növekedése. Az aktuális előrejelzés szerint az infláció 2024-ben 3,5–3,9 százalék között, 2025-ben 2,7-3,6 százalék között és 2026-ban 2,5–3,5 százalék között alakulhat éves átlagban.
Az inflációról a főbb termékcsoportokra vonatkozó bontást is találunk az elemzésben. Eszerint a járműüzemanyag- és piaci energia termékkör ára éves átlagban 0,7 százalékkal csökkenhet idén. A termékkör éves árváltozása jövőre -0,6, 2026-ban pedig 2,9 százalékon alakulhat az MNB szerint.
Kedvező változás jöhet? Fotó: Pexels
Amennyiben jövőre folytatódna az olaj árának csökkenése, az a finomított termékek árában is meglátszik majd – vagyis számíthatunk az üzemanyagok árának esésére is. Az persze nagy kérdés, hogy az adózási szabályok változnak-e, hiszen a költségvetés problémái miatt ez sem kizárt, de a forint árfolyama is befolyással lehet a benzinkutaknál fizetendő összegre. Amennyiben utóbbi két tényező egyike sem okoz érdemi drágulást, úgy egy időlegesen 65 dollár alá beeső Brent árfolyam esetén a benzin ára megközelítheti a hazai kutakon a lélektaninak számító 500-as szintet.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Jövőre 2,4 százalékos gazdasági növekedéssel és 3 százalékos inflációval számol a kormány – közölte Magyar Péter kedden a Kossuth rádió reggeli műsorában. A miniszterelnök szerint az inflációs tervezési számot a Magyar Nemzeti Bank előrejelzése alapján határozták meg.
Ismét az Európai Unió teljes jogú tagjává kellene válnia Nagy-Britanniának az Institute for Public Policy Research szerint. A londoni kutatóintézet hétfőn bemutatott tanulmánya úgy értékeli, hogy az ország a megváltozott világgazdasági és politikai környezetben egyedül már nem tudja megfelelően megvédeni jólétét, biztonságát és demokratikus intézményeit.
Erős foglaltságra, egyes helyeken telt házra készülnek a szállodák az októberi hosszú hétvégén és az őszi szünetben. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége ugyanakkor jelezte: a tagszállodák visszajelzései alapján a kereslet összességében stagnálhat vagy enyhén elmaradhat a tavalyitól.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése a 2025-ös nettó munkajövedelmek településenkénti alakulását vizsgálja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyijövedelemadó-adatbázisa alapján.
Az új építésű lakások és a felújításra szoruló ingatlanok piacát élénkíthetik az otthonteremtési változások, miközben a használt lakások iránti kereslet csökkenhet. A Duna House a 2027-es költségvetés ismertetése után közölte értékelését az MTI-vel.
Németországnak eddig nem volt szerencséje az olimpiákkal, München most mégis jó esélyekkel indul. De jöhet az első afrikai olimpia is, vagy a téli-nyári játékok Katar fővárosában. Végignéztük, mely városok pályáznak még a 2036-os olimpia megrendezésére Budapesten kívül, és mik az esélyek.
Az MBH Elemzési Centrum igazgatója szerint a kabinet kényszerpályán mozog, mert ha elvétik a hiánycélt, az piaci kiábránduláshoz, az euróbevezetés melletti piaci bizalom megrendüléséhez, így a forint gyengüléséhez és az állampapírpiac gyengüléséhez vezetne. Egyelőre sok a bizonytalanság, Árokszállási Zoltán jelenleg 5,3 százalékos hiánycélt tart reálisnak.
A miniszterelnök a parlamentben megtartott napirend előtti felszólalásában ismertette a 2027-es büdzsé fő számait, amit előzetesen „az igazságosság és a fejlődés költségvetésének” nevezett. A lakástámogatási rendszer átalakításáról is hosszasan beszélt. Emellett bejelentette, hogy megtartják a 13. havi nyugdíjat, a 14. havi első részletét kifizetik, és érkezik a nyugdíjasoknak járó SZÉP-kártya.
54,25 millió eurós a megállapodás. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
