Szerbia munkaképes lakosságának egy százaléka, nagyjából 40 ezer ember megy el évente az országból, ám ennek nem elsősorban az alacsony fizetés az oka, hanem az intézmények és a közszolgáltatások, köztük az oktatás és az egészségügy gyenge minősége – írta a vajdasági Szabad Magyar Szó. A hírportál a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémián bemutatott Makrogazdasági válságok és reformok Szerbiában 1980–2023 című könyvet idézte.
A jelentés szerzője Pavle Petrović, az akadémia levelező tagja. Munkájának eredményei nagy visszhangot váltottak ki a szerbiai tudományos és közéletben. Úgy látja: „Általános vélekedés, hogy a döntő szempont ilyenkor a fizetés, de ez csak a negyedik tényező. A lakosság elvándorlása és a rossz demográfiai mutatók miatt Szerbiában, valamint Közép- és Kelet-Európában az utóbbi években hirtelen csökkent a munkanélküliség, aminek köszönhetően a reálbérek gyorsabban növekedtek, mint a termelékenység. Ez a növekedés 2019 és 2023 között 18,2 százalék volt, miközben a termelékenység csupán 14,8 százalékkal bővült. Ez nem változott: 2024-ben a fizetések 9,2 százalékkal emelkedtek, míg produktivitás csak 3,6 százalékkal. Középtávon ez tarthatatlan, hiszen nincs a nagyobb béreknek áru- és szolgáltatásfedezete.”
Fotó: Depositphotos
Káros az is, hogy a dinár folyamatosan erősödik az euróhoz képest. Az euró vásárlóereje az euróövezetben tapasztalt infláció miatt nagyjából 25 százalékot csökkent, ami hozzájárult ahhoz, hogy Szerbiában az euróban kifejezett fizetés vásárlóereje megduplázódott – véli Petrović. A dinár a jelentős külföldi tőkebeáramlás miatt erősödik. Ha tőkeimport alábbhagy, akkor bajok lehetnek. A Szerb Nemzeti Bank 2019 óta erős kézzel tartja kontroll alatt a dinár árfolyamát, holott csak az inflációt kellene ellenőriznie. A pénzromlás az elmúlt másfél évben lelassult: 2023 márciusában több mint 16 százalék volt az infláció, míg jelenleg valamivel több mint 4 százalék. Ez még mindig az egyik legmagasabb Európában.
A Magyar Telekom megállapodott az érdekképviseletekkel.
