„Mondja nyugodtan magyarul!” – vetette közbe egy középkorú pincérnő nemrég magyarul a bécsi repülőtér egyik kávézójában, amikor kiszolgálás közben rájött, hogy magyar vagyok.
Sok a magyar
Két héttel később, amikor ismét az osztrák főváros repterén jártam, ismét magyar szó csapta meg a fülemet – két repülőtéri dolgozó beszélgetett egymással egy kihalt folyosón. Néhány pillanatig úgy éreztem magam, mintha Ferihegyen lennék.
A személyes tapasztalat tehát még ilyen röpke látogatások alkalmával is alátámasztja azt, amit a statisztika is mutat: Ausztriában nagyon sok magyar él és/vagy dolgozik. Sőt, egyre többen vannak: idén augusztusban már beszámoltunk arról, hogy számuk elérte a 130 ezer főt, ami új rekordot jelent.
Fotó: Privátbankár/Wéber Balázs
A Magyarországról Ausztriába áttelepültek száma pedig hamarosan elérheti a 100 ezret – Burgenland tartományban már a magyar a legnagyobb kisebbség, legalábbis ami a nem Ausztriában születetteket illeti.
Az ausztriai munkavállalásnak vagy akár letelepedésnek persze számos oka lehet, személyes, gazdasági, társadalmi vagy akár politikai. Sokan egyszerűen jobban szeretnének élni, mások pedig érzelmi, személyes okokkal is magyarázták a döntésüket, amikor korábban erről kérdeztem őket – Ausztria élhetőbb, pozitívabb helynek tűnik számukra.
Kávé, pesti áron
A gazdasági faktor, ha nem is kizárólagos, de nyilván meghatározó. Hogy ismét egy személyes példát hozzak: nemrég Bécs központjában, egy közepes árfekvésű vendéglátóhelyen nagyjából ugyanannyit fizettünk egy kávéért és croissant-ért, mint amennyit Budapest belvárosában fizettünk volna – sőt, az átszámítva 1600 forintos ár itthon talán már olcsónak is számít (persze ez nagyon helyfüggő).
Máskor is számos alkalommal tapasztaltam már hasonló vagy alig magasabb árakat az osztrák fővárosban, az élelmiszerüzletektől kezdve a könyvesboltokig.
Persze vannak kivételek is, például a tömegközlekedés: míg Budapesten egy vonaljegy ára 450 forint, Bécsben átszámítva csaknem 1000.
Mindeközben – és erről szintén számos ismerősöm mesélhetne – Ausztriában a hazai bérek többszörösét lehet megkeresni. Hogy pontosan mekkora a szorzó, az persze függ az adott szakmától, életkortól vagy a képességektől is.
15-27 millió forint/év
A bécsi reptéren mindenesetre kezembe került az egyik legismertebb osztrák napilap, a Kurier egyik száma, amely épp az ottani kereseti lehetőségeket elemezte, és egy beszédes táblázatot is közölt az átlagbérekről.
Eszerint nyugati szomszédunknál a tíz legjobban fizetett szektor között van a gyógyszeripar, a bankszektor, az IT és az internet, az állami szektor, valamint a fémipar. A tíz legrosszabbul fizetett ágazat között pedig olyan területeket találunk, mint az építőipar, az egészségügy és a szociális ellátás, az oktatás, a szabadidő, a turizmus és a kultúra, valamint a szállodaipar és a gasztronómia.
Ami a konkrét számokat illet – és most bruttó átlagbérek következnek –, a gyógyszeriparban 66,5 ezer eurót (jelenlegi árfolyamon 27 millió forint) lehet éves szinten keresni Ausztriában. A bankszektorban 61,7 ezer euróra (25 millió forint) számíthatnak a munkavállalók, de az IT- és internetszektorban dolgozóknak sem lehet okuk panaszra (58,8 ezer euró, azaz 23,9 millió forint). Az állami szférában 55,4 ezer euró (22,5 millió forint), a fémiparban pedig 52,5 ezer euró (21,3 millió forint) az átlagfizetés.
Ami a lista másik végét illeti, az építőiparban 51,1 ezer euró (20,7 millió forint), az egészségügyben és a szociális ellátásban, valamint az oktatásban 49-49 ezer euró (19,9 millió forint) az átlagkereset. Ezt követi a szabadidő, a turizmus és a kultúra (46,7 ezer euró, azaz 19 millió forint), a sort pedig a szállodaipar és a gasztronómia zárja (38 ezer euró, azaz 15,4 millió forint).
Az összességében egyértelmű, hogy ezek a bérek általában többszörösei annak, mint amit itthon be lehet zsebelni hasonló területeken. Ausztriában tavaly 53 242 euró volt az éves bruttó átlagkereset, ami 4437 eurós (1,8 millió forint) havi bérnek felel meg. Magyarországon a bruttó átlagkereset 628 800 forint volt idén augusztusban – a különbség mintegy háromszoros.
Bárhogy is forgatjuk tehát, az aligha kérdés, hogy Ausztria ebben a tekintetben továbbra is jóval előttünk jár – és nem véletlen, hogy egyre többször hallunk magyar szót Bécsben.
Az első fél évben 0,3 százalékkal nőtt. 
