Mágikus határt lépett át az Ausztriában dolgozó magyarok száma

Júniusban, majd júliusban is rekordot döntött az Ausztriában dolgozó magyar állampolgárok száma. Az előző csúcs 2023 júliusában volt, akkor 126 656 magyar állampolgárságú munkavállalót tartottak nyilván a szomszédos országban. Idén a hatodik hónapban már 127 865 volt ez a szám, majd júliusban 130 247-re emelkedett.

Ennyi magyar még sohasem dolgozott a szomszédainknál, a 130 ezres határt is most először léptük át. Sőt mi több, a németeknél sem mértek ekkora értéket, akik egyébként nagyon sokáig vezették a vendégmunkás-listát. Náluk sem volt még arra példa, hogy 130 ezer dolgozójuk állt volna alkalmazásban az alpesi országban.

Sok magyar az idegenforgalomnak köszönheti munkáját

Így a magyarok száma hosszú idő után ismét meghaladta a németekét is. Erre eddig csak egyszer volt példa, szintén tavaly nyáron, az előző magyar rekord idején. Úgy látszik, hogy a magyarok munkavállalása erősebben szezonális, mint a németeké, ezért nyáron jobban megnő a Magyarországról érkezettek száma, mint a Németországból jövőké.

Az első grafikonra nézve ez abban nyilvánul meg, hogy a piros vonal kilengései nagyobbak, mint a kék vonalé. Hagyományosan télen, a síszezon idején és nyáron, a nyári szabadságok, nyaralások időszakában a legmagasabb Ausztriában a foglalkoztatottak száma.

Ekkor ugyanis a turizmus miatt sokkal több az idegenforgalomban, a vendéglátásban, a kiskereskedelemben, a pihenési célú sportban és más kikapcsolódásokban foglalkoztatott személyre van szükség. Nyáron ezen kívül a mezőgazdasági és az építőipari munkák is növelhetik a munkaerő iránti keresletet, míg ezeken a területeken télen kevesebb dolgozót igényelnek a munkahelyek.

Tarol a volt Jugoszlávia

Ami a többi országot illeti, az utóbbi időben vegyes volt a kép, nem változott mindenütt egyformán a dolgozók száma. Szépen nőtt például a Bosznia Hercegovinából, Szerbiából, Horvátországból érkezettek létszáma (lásd az előző ábrát). Ezen országok grafikonjain szintén egyértelműen új csúcsok dőltek meg. Inkább stagnálásszerű állapotot látunk viszont a szlovének vagy például a románok esetében.

A lengyeleknél sem született új rekord, a szlovákoknál pedig épphogy csak. Logikus módon eléggé meredeken megy felfelé a görbe az Ukrajnából érkezett alkalmazottak számánál, de ezzel együtt is viszonylag kevés, alig több mint húszezer még a számuk. Az Oroszországból érkezett dolgozók állománya csak lassacskán emelkedik, alaposan lemaradva az ukránoktól.

A menekülthullám utóhatása

A 2015 körüli menekülthullám máig érezteti hatását, továbbra is emelkedik például a Szíriából, Afganisztánból, Irakból vagy Iránból érkezettek száma, de nem egyenlő mértékben. Ezt mutatja a következő ábra.

Végül ne feledkezzünk meg magukról az osztrák állampolgárokról sem, náluk nagyjából stagnálás látható (lásd a következő ábrát). A hosszú távú trend itt is inkább emelkedő volt körülbelül a Covid-járványig, majd 2021-ben és 2022-ben inkább csak szinten maradt a foglalkoztatottak száma.

Nyugdíjba mennek az osztrákok

Ebben demográfiai okok játszhatnak főszerepet. A munkaképes korú osztrákok száma egyre csökken, abban az országban is kevés az ifjúság oldaláról az utánpótlás. Ezért is van szükségük egyre több bevándorlóra és vendégmunkásra, ingázóra, a foglalkoztatási szint fenntartásához.

Mivel a statisztika állampolgárság szerint ábrázolja a munkavállalók számát, ezért közöttük egyre többen lehetnek olyanok is, akik eredetileg bevándorlók voltak, ám idővel megkapták az állampolgárságot. Ha az Ausztriában születettek számát is tartalmazná a statisztika, az valószínűleg folyamatos csökkenést mutatna, nem pedig – szezonális ingadozásokkal tarkított – stagnálást.

Németországban is egyre több magyar dolgozik

Vetettünk egy pillantást Németországra is, ahol 2023 decemberére vonatkozó munkaügyi adatokat találtunk. Eszerint szilveszterkor 116 526 magyar állampolgár dolgozott az Európai Unió legerősebb gazdaságában. Ez 4,1 százalékos, 4547 fős emelkedést jelent egy év leforgása alatt, vagyis az előző év azonos hónapjához képest. (Ez egyébként német szempontból nem jelentős, a Németországban dolgozóknak mindössze 0,3 százaléka.)

Érdekességképpen a Covid előtt, 2019 decemberében ugyanez az adat 103 936 volt, bő tíz százalékkal alacsonyabb a jelenleginél. Tehát a magyarok foglalkoztatása a német munkaerőpiacon is kiheverte a Covid okozta törést, és ma már magasabb, mint a világjárvány kitörése előtt volt.

További 17 ezer dolgozót találtunk Ausztriában

A kép Ausztriában egyébként némi kiegészítésre szorul, a grafikonok ugyanis csak a teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottakat mutatják. Emellett van még mintegy 17 ezer magyar dolgozó ettől eltérő jogi helyzetben:

• Szabadúszó szerződésekkel foglalkoztatottak 187
• Részmunkaidőben foglalkoztatottak 7320
• Részmunkaidőben szabadúszó szerződésekkel foglalkoztatottak 219
• Önfoglalkoztatók 9344
• Összesen 17 070 fő

Mindemellett persze még tanulók, nyugdíjasok, háztartásbeliek, kisgyerekek vagy a vagyonuk befektetéséből élők is élnek Ausztriában (és Németországban), a foglalkoztatási statisztika őket nem mutatja (nem azonos a népességstatisztikával).

Már 107 ezer magyar él állandóan Ausztriában

Ami a népességstatisztikát illeti, tíz év alatt több mint a duplájára nőtt a magyarok létszáma Ausztriában, ami január elsején már meghaladja a 107 300-at – írja az ORF magyar nyelvű honlapja a Statistik Austria évkönyve alapján.

Az Ausztriában élő magyarok átlagosan fiatalabbak, mint az ország népessége, és általában hosszú távra terveznek letelepedni.

Egyre több a magyar egyetemista odaát

Ezzel a magyar az ötödik legnépesebb bevándorlócsoport az országban. További érdekes adatok:

• Tavaly 14 700-an vándoroltak be Ausztriába, míg nyolcezer magyar elköltözött onnét.
• Az Ausztriában élő magyar állampolgárok átlagéletkora 35 év, szemben az országos átlaggal, ami 43. Általában hosszú távra terveznek, a tíz éve bevándoroltak több mint fele ugyanis öt évnél tovább maradt az alpesi országban.
• A 4-5 éves korú gyerekek majdnem másfél százaléka már magyar anyanyelvű Ausztriában.
• Az osztrák egyetemeken 2600 magyar állampolgár tanul, a németek és olaszok után a harmadik legnépesebb külföldi diákcsoportot alkotják.
• E diákok létszáma tíz év alatt majdnem másfélszeresére nőtt.
• A sógoroknál 2023-ban 318 osztrák-magyar vegyes házasság köttetett.
• Ötből négy esküvőn a menyasszony volt a magyar, a vőlegény pedig az osztrák.
• Tavaly 342 korábbi magyar állampolgár vette fel az osztrák állampolgárságot, nekik előzetesen le kellett mondaniuk magyar állampolgárságukról.

Az Ausztriában élő külföldi közösségek közül a magyarokra a legkevésbé jellemző a szegregáció, ellentétben a lengyelekkel vagy a szerbekkel, akik a legszívesebben egy közösségben élnek honfitársaikkal – állítja az ORF.

Van még tér az idegenforgalomban

A közszolgálati ORF másik cikkéből pedig az derül ki, hogy az osztrák idegenforgalomban továbbra is nagy szükség van munkaerőre.

Főszezon az idegenforgalmi ágazatban: a számok Burgenlandban is felfelé mutatnak – írják.

Az ágazat munkaerőhiánnyal küzd, miközben a szakmunkástanulók száma is csökken. Ezen kíván változtatni egy új kollektív szerződés. A szakszervezet szerint a béremelés és a jobb munkakörülmények ismét vonzóbbá tennék a szállodaipari munkahelyeket.

Komoly béremelések a vendéglátóiparban

A vendéglátóiparban dolgozók ezért május óta átlagosan hat százalékos béremelést kaptak, novembertől további két százalékot, 2025-re pedig már megállapodtak egy további béremelésről. Emellett magasabb lesz a szabadság- és karácsonyi pótlék, az éjszakai munkavégzésért járó pótlék, és évente legalább tizenkét szabad vasárnap jár mindenkinek, aki ebben a szektorban dolgozik.

Ez nemcsak az ágazatba újonnan belépőket hivatott vonzani, hanem a távozókat is vissza fogja hozni – remélik az intézkedéstől. Emellett a tanulóbérek is emelkedtek, és a tanulókat a gyakorlat elvégzése után azonnal szakmunkásként sorolják be.

(Az osztrák adatok forrása: Dnet.at.)