Rövid ideig tarthatott Orbán Viktor és aktuális kedvenc közgazdásza, a főtanácsadóból a 2022. májusi kormányalakításnál miniszterré előléptetett Nagy Márton afeletti öröme, hogy az éves hazai infláció októberben az elemzői várakozásoknál kevésbé nőtt.
S nem csak azért, mert fogyasztóiár-indexünk három havi csökkenő tendencia után vette ismét felfelé az irányt – bár az utóbbi két év inflációs kínjai (amelyek 2023 januárjában közel 26 százalékos rátában csúcsosodtak ki) miatt önmagában már ez is elég ok lehet a szomorúságra. Hanem azért se lehetett felhőtlen Orbánék öröme, mert bár egy sor európai ország mutatója még a miénknél is jobban romlott, még így sem tudtunk előrébb lépni a képzeletbeli ranglistán.
A Privátbankár Európai Inflációs Körkép immár több mint kétéves fennállása során csak egyszer tapasztalt fejleményre lehettünk figyelmesek az októberi inflációs adatok összegyűjtésekor. Az előző havi rátáikat cikkünk megjelenéséig publikáló 40 országból nem kevesebb, mint 23 számolt be arról, hogy szeptemberről októberre nőtt az éves szintű fogyasztóiár-indexe. Ennél csak 2022 szeptemberében volt rosszabb a helyzet, akkor 37-ből 26 országban fokozódott a pénzromlás.
Az azt követő hónapban, tehát 2022 októberében a mutatórontó államok száma 23-ra ment le – vagyis pont annyira, mint amennyit a mostaniak tábora tesz ki –, majd fokozatosan egyre szűkült.
A jelenlegi magas arány tehát egyfajta figyelmeztető jel is lehet, miszerint még korántsem szűnt meg az inflációs nyomás a világgazdaságban.
Európában a legjobban, 1,1-1,1 százalékponttal két államban, az oroszokkal háborúban lévő Ukrajnában és Észtországban nőtt egy hónap alatt az éves infláció. Utánuk Észak-Macedónia következik a sorban, 0,9 százalékpontos emelkedéssel, megelőzve az egyaránt 0,6 százalékos pluszt elszenvedett triumvirátust: Bulgáriát, Horvátországot és Lettországot.
Szembeötlő, hogy a hatok mindegyike közép- és kelet-európai volt szocialista ország. S a hetedik, a 0,5 százalékpontos mutatóval álló Szlovákia is az. Csak északi szomszédunk után bukkan fel az első nyugat-európai, Németország (+0,4 százalékpont), amelynek neve a gazdasági és az annak betudhatóan is kirobbant belpolitikai válság miatt talán nem is annyira meglepő.
Bár a negatív tendencia megrajzolására és a mélyebb következtetések levonására – miszerint az infláció jobban sújtja öreg kontinensünk keleti felét, mint a nyugatit – még illene várnunk egy vagy két havi adatot, az már most megállapítható: ahogy az összrangsorban, úgy szűkebb pátriánkban sem tudtuk javítani a helyzetünket. Hiszen még így is
- Szlovénia 0 (nem tévedés, ott – ha talán csak egy hónapra is, de – tényleg földbe döngölték az inflációt)
- Bulgária 1,8
- Horvátország 2,2
- Csehország 2,8
- Szlovákia 3,1
százalékos éves fogyasztóiár-indexről számolt be. Csupán Szerbiát (4,5 százalék), Romániát (4,7 százalék) és Lengyelországot (5 százalék) sikerült e tekintetben magunk mögé utasítani.
Az éves inflációs rátáját szeptemberről októberre csökkenteni tudó 13 ország között -0,8 százalékponttal Törökország a listavezető. De ha az Erdogan által elnökölt államot nem vesszük figyelembe – abból kiindulva, hogy a kiugró infláción faragni nem akkora kunszt, a török pénzromlás így is még 48,58 százalékos (!) –, akkor az arányaiban legnagyobb egyhavi mérséklődést elért országok mezőnyét a már megsüvegelt Szlovénia vezeti, -0,6 százalékponttal, Görögország (-0,5 százalékpont) és Norvégia (-0,4 százalékpont) előtt.
További négy európai államban – Albániában, Hollandiában, Írországban és Svédországban – stagnált az infláció, azaz éves szinten októberben ugyanakkora lett, mint szeptemberben.
Mintha az inflációs veszélyt a jegybankok még nem érzékelnék. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a 40-ből nem kevesebb mint 28 országban csökkent az irányadó kamat. Igaz, ebből 21-ben egyetlen döntés eredményeként – ennyiben hivatalos fizetőeszköz az euró (az EU 20 országa mellett Montenegróban). A monetáris lazítás ugyanakkor csak egy államban haladta meg a 0,25 százalékpontot, Svédországban, amely központi bankja dupla ennyit vágott. Bulgária pedig 0,21, míg Bosznia-Hercegovina 0,17 százalékpontos csökkentéssel lógott ki a másik irányban a sorból.
Mindössze egy államban nőtt a jegybanki alapkamat, Oroszországban, 19-ről 21 százalékra.
Mint arról beszámoltunk, a Magyar Nemzeti Bank a gyengülő forint és a bizonytalan bel- és külgazdasági kilátások miatt nem merte megkockáztatni, hogy kamatcsökkentéssel serkentse az egymás utáni második évben recesszióba zuhant hazai gazdaságot. S a Monetáris Tanács mai újabb ülésétől sem várható az irányadó ráta megváltoztatása.
Ez egyszersmind azt is jelenti, hogy a hazai úgynevezett visszatekintő reálkamat a szeptemberihez képest októberben szűkült. Aminek következtében ezen összevetésben romlott a pozíciónk: míg az év kilencedik havában Fehéroroszországgal álltunk holtversenyben a negyedik helyen, addig a tizedikben már az ötödiken, immár Ukrajnával társbérletben.
Más kérdés, hogy – amint arra rangsoraink elkészítésekor mindig felhívjuk a figyelmet – közgazdasági szempontból inkább az előretekintő reálkamat a mérvadó. Vagyis az az érték, ami azt mutatja, hogy a most bankbetétbe tett, illetve befektetett összegre majd kifizetett kamat, hozam hogyan viszonyul az addig lezajlott inflációhoz.
A korábbi hónapok Privátbankár Európai Inflációs Körképei itt tekinthetők meg.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
A Tisza képviselői benyújtották a közmédia teljes átalakítására vonatkozó törvényjavaslatukat. 
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
