Az állami tisztviselők, a cégvezetők és a média egyaránt attól hangos, hogy az orosz gazdaságban jelentős munkaerőhiánya alakult ki. A legutóbbi megszólalások szerint ebben nem várható fordulat.
Soha nem lesz már olcsó munkaerő ebben az országban – mondta Dmitrij Szergienkov, a legnagyobb oroszországi munkaerő-közvetítő portál, a HeadHunter vezérigazgatója - idézte a cégvezető a Kommerszant lapnak adott interjúját a Moscow Times.
A szakértő szerint az orosz munkaerő-állomány egymillióval zsugorodott az elmúlt két évtizedben egyszerűen azért, mert kevesebben léptek a munkaerőpiacra az 1990-es években születettek közül, mint ahányan a háború utáni generációból nyugdíjba vonultak. Ezt alátámasztják a statisztikai adatok is.
Látszólag jól állnak az oroszok a munkaerő frontján
Az úgynevezett munkaerő-forgalom 65 százalék volt 2023-ban. Minél nagyobb ez a mutató annál annál nagyobb a vállalatoknál a munkaerő fluktuációja szemben az állásukat megtartókkal. A munkanélküliségi ráta idén nyáron történelmi mélypontra, 2,4 százalékra csökkent. A cégek kénytelenek többet ígérni az állásokra jelentkezőknek, valamint nyitni az idősebb munkavállalók felé.
A hivatalos adatok szerint 2024-ben 9,2 százalékkal emelkedhet a reálbér az egy évvel korábbihoz képest. Ez az adat 2023-ban 8,2 százalék volt, míg az ezt megelőző három évben csak 5-5 százalék. A gazdasági minisztérium várakozása szerint a havi átlagkereset 2027-re 100 ezer rubelre nő (384 ezer forint). Ez egyben az az összeg, amiből Moszkvában és a nagyobb orosz városokban elfogadható szinten meg lehet élni.
Nem látható utánpótlás a munkaerőpiacon
Az említett hosszú távú magyarázaton túl van két közvetlen oka is a munkaerőhiánynak – derült ki Rosztyiszlav Kapelusnyikov, Oroszország legismertebb munkaügyi szakértőjének kutatásaiból. Az egyik a koronavírus-járvány, amely az oroszoknál nem a munkanélküliséghez, hanem a foglalkoztatás növekedéséhez vezetett. Ez az online gazdaság bővülésének volt köszönhető.
Fotó: MTI/EPA/AFP pool/Natalija Kolesznyikova
A másik a 2022-ben indított orosz agresszió Ukrajnával szemben. Ez megdobta a munkaerő-keresletet az hadiiparban, a kormányzati apparátusban, a nyugati gazdasági szankciók megkerülését kiszolgáló importszektorban és azoknál a cégeknél, amelyek az országból kivonult nyugati vállalatok helyére léptek.
Hiába a munkaerőhiány, határa van a béremeléseknek
Kapelusnyikov egyetért azzal, hogy belátható időn belül nem várható a munkaerő-piaci egyensúly javulása. Ebben szerepet játszik, hogy a háború elől több száz ezren külföldre menekültek. Emellett sok fiatalnak fel kellene adnia egyetemi tanulmányait, hogy kék galléros beosztásban helyezkedjen el. A bevándorlás sem segít, mert ennek forrásai a közép-ázsiai országok voltak, ahol a bérek felzárkóztak azoroszországi keresetek mögé.
A jelenlegi reálbér-növekedés egy luftballonra hasonlít, amit az állami költekezés fúj fel egyre nagyobbra – mondta Natalja Zubarevics közgazdász szakértő az oroszországi Bildnek adott interjújában. Ez lassan fog megmutatkozni, mert a lufi fokozatosan alakul ki a bérek emelkedésétől elmaradó termelékenység miatt.
A szakértő szerint a vállalatok egy idő után nem lesznek képesek tovább növelni a béreket, így az infláció elkezdi felzabálni a munkavállalók jövedelmét. Végül hangos pukkanással durranhat ki a reálbérlufi.
A japán kormány hozzákezdett a hadiipari komplexum fejlesztési stratégiájának a kidolgozásához. 
