Egyelőre kérdés, hogy ki lesz az Egyesült Államok elnöke, a demokrata Kamala Harris vagy a republikánus exelnök, Donald Trump. Mindenesetre a mindkét jelölt győzelmére egymás után készülnek a különböző előrejelzések, hogy az új elnök regnálása alatt milyen változások várhatóak az amerikai, a világ-, ezen belül pedig az európai gazdaságban.
„A legfontosabb szempont, amit Harris győzelme esetén kiemelhetnék az, hogy nem jelentkeznének negatív gazdasági hatások Európára nézve ellentétben azzal, ha Trump betartja vámokra vonatkozó terveit” – mondta egyebek mellett Aurélien Saussay, a London School of Economics Grantham Research intézetének tudományos munkatársa Kamala Harris esetleges győzelméről.
Trump vámlépései viszont felforgathatják a nemzetközi gazdaságot, egyben igen nagy csapást mérhetnek az amerikai vásárlóerőre. Ez a lépés pedig továbbgyűrűzhet más országokba. Akár Magyarországot is érintheti, például azért, mert az esetleges megugró amerikai infláció olyan lépésekre – például kamatemelésekre – késztetheti Egyesült Államokban a jegybank szerepét betöltő Fedet, amelynek intézkedéseit a magyar jegybankárok is figyelik a kamatpolitika kialakításakor.
Elővették a kockásat
Ha az elnökválasztást követő kilátásokat az egyes választók a saját zsebükre nézve kimatekoznák, akkor Donald Trumpnak látványos vereséget kellene szenvednie.
A kiskereskedők szakmai szervezete, a National Retail Federation (NRF) ugyanis arra figyelmeztette a fogyasztókat, hogy vásárlóerejük 46–78 milliárd dollárral csökkenhet, ha Trumpot választják - idézte a jelentést a Quartz internetes magazin. Ez forintban 18 000 – 28 500 milliárdot jelent, ami szemmel látható részét – 22-38 százalékát – adja a komplett éves magyar GDP-nek. 22-8
A volt elnök 10-20 százalékos vámot vetne ki a világ bármely országából az amerikai piacra érkező termékekre, illetve 60-100 százalékos tarifával sújtaná a kínai behozatalt. A valóságban ezek a vámok úgy működnének mint egy forgalmi adó, miután a kiskereskedők kínálatának túlnyomó része tartalmaz valamilyen importot – mondta Jonathan Gold, az NRF elnökhelyettese.
Ez egybecseng a demokrata elnökjelölt, Kamara Harris véleményével, aki szerint az egységes megemelt importvám olyan hatással járna, mintha szövetségi szintű áfát vezetnének be.
Fotó: Depositphotos
Az NRF példákat hoz a változásra. Például egy egyszerű kenyérpirító ára 40 dollárról, azaz 15 ezer forintrról 52 dollárra, vagyis 19 500 forintra menne fel. Egy sportcipőé 50 dollárról (18 750 forintról) 64 dollárra (24 ezer forintea) nőne. A kiskereskedők szakmai szervezte szerint elsősorban a kiskeresetűek járnának rosszul. Az amerikaiaknak összesen 13,9 milliárd és 24 milliárd dollár közti összeggel többe kerülne a ruházkodásuk. A Levi’s és a Nike termékei, amelyek feltörekvő országokban készülnek erősen megdrágulnának, mert a gyártók nem tehetnének mást, mint hogy áthárítják a pluszvámot vásárlóikra a bolti árakban.
Korábban is büntetett
Trump egyébként 2016 és 2020 közötti elnöksége alatt bevezetett néhány büntetővámot, amiket főként a kínai importra vetettek ki, de általános vámemelést nem tervezett. A mexikói behozatal a bögyében volt, de nem mondott olyasmit, mint az elmúlt hetekben, hogy 25 százalékos tarifát tervez bevezetni az Egyesült Államok déli szomszédjából bevitt árukra (semmibe véve a két ország közti szabadkereskedelmi rendszert).
Ehelyett a tőle megszokott óriási promócióval nekiesett az 1990-es években kötött észak-amerikai szabadkereskedelmi megállapodásnak. Megváltoztattak pár szabályt és NAFTA-ról USMCA-re keresztelték a szerződést, de lényeges változtatásokat nem hajtottak végre. Kérdés, hogy a szellemi leépülés egyre láthatóbb jeleit mutató volt elnök mit tenne, ha újraválasztanák.
Carolyn Rodrigues Birkett Guyana korábbi ENSZ-nagykövete kapta a legtöbb voksot. 
