Ez történhet Európával, ha Kamala Harris nyer

„Az én elnökségem nem Joe Biden elnökségének folytatása lenne” – mondta Kamala Harris demokrata jelölt a múlt hónapban a Fox News-nak. Belpolitikai szempontból ez akár igaz is lehet: szakértők több területet – például kereskedelempolitikát – azonosítottak, ahol Harris alelnök eltávolodna elődje megközelítésétől. Ha azonban távolabbra nézünk, valószínű, hogy Harris győzelme a keddi választásokon nem okoz nagy globális megrendülést – legalábbis gazdaságilag. Ez nem mondható el az ugyancsak a Fehér Házért versenyző republikánus rivális, Donald Trump esetleges győzelme esetén — írja az Euronews.

„A legfontosabb szempont, amit Harris győzelme esetén kiemelhetnék az, hogy nem jelentkeznének negatív gazdasági hatások Európára nézve ellentétben azzal, ha Trump betartja vámokra vonatkozó terveit” – mondta Aurélien Saussay, a London School of Economics Grantham Research intézetének tudományos munkatársa.

Vámok az európai termékekre

Trump többször is állította, hogy 10 vagy 20 százalékos univerzális vámot vezet be minden külföldön gyártott árura. Azt is javasolta, hogy a kínai árukra 60 százalékos célzott importvámot vezessenek be, valamint 100 százalékos vámot az összes importált autóra – származási országuktól függetlenül.

„Donald Trump vámemelése, amely a kereskedelmi egyensúlyhiány kiigazítását és az egyesült államokbeli iparágak védelmét célzó intézkedésként fogalmazódott meg, jelentős mértékben átalakíthatja a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokat és az ellátási láncokat, ami jelentős következményekkel jár az Európai Unióra nézve” – mondta Saussay, aki hozzátette:

„Egyes európai ágazatokat, különösen a német autóipart aránytalanul érintené a helyzet. Bár a 100%-os vám különösen a kínai elektromos járművekre irányul, Németország valószínűleg így is gazdasági visszaesést szenvedne el.”

A német Szövetségi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint az ország legnagyobb exportpiaca 2023-ban az Egyesült Államok volt. Ezt követte Franciaország, Hollandia, majd Kína.

Andrew Kenningham, a Capital Economics vezető európai közgazdásza azt mondta az Euronews-nak, hogy – Trumppal ellentétben – Harris „nem vezetne be átfogó vámokat, természetesen olyan stratégiai szövetségesekre nem, mint Európa”.

Kereskedelmi háború Kínával

Bár az európai szövetségesekre nem várható általános vámok kivetése, Harris ennek ellenére valószínűleg folytatja Kínával szembeni héja kereskedelmi politikáját. Joe Biden elnök idén egy sor vámot jelentett be a Kínából érkező behozatalra.

Az elektromos járművekre 100 százalékos vám vonatkozik. Ez az arány 50 százalék a napelemek és 25 százalék az elektromos járművek akkumulátorai, kritikus ásványi anyagok, acél és alumínium esetében.

Mivel Európa jobban függ Kínától, mint az Egyesült Államoktól, a kereskedelempolitika valószínűleg súrlódási pont marad. Bárki is nyeri az elnökválasztási versenyt, úgy tűnik, nyomás nehezedik az EU-ra, hogy korlátozza a Pekinggel folytatott kereskedelmét.

Kína az EU legnagyobb árukereskedelmi partnere az Egyesült Államok után, a kétoldalú kereskedelem 2023-ban eléri a 739 milliárd eurót.

Feszültség a zöld befektetéseknél

Emily Mansfield, az Economist Intelligence Unit európai regionális igazgatója azt mondta az Euronews-nak, hogy Harris megválasztása esetén a zöld politika az EU-USA kapcsolatok „kitörési pontja” is lehet.

„Az Egyesült Államokban az Inflációcsökkentési Törvény (IRA)-támogatásait (amelyeket Harris fenntartana) ellentmondásosan ítélik meg Európában, mivel azzal a kockázattal járnak, hogy zöld befektetéseket vonzanak át az EU-ból” – magyarázta.

„Továbbá a 2026-ban életbe lépő új EU-szabályok, mint például a szén-dioxid-kibocsátási határok kiigazítási mechanizmusa (CBAM) és az EU erdőirtási rendelete (EUDR), növelni fogják az EU-ba exportáló amerikai cégek költségeit.”

A CBAM szén-dioxid-adót vet ki bizonyos importtermékekre, amelyek az EU-ba érkeznek, hogy megakadályozzák, hogy a cégek a gyengébb éghajlatváltozási-szabályozással rendelkező országokba helyezzék ki a termelésüket. Az EUDR tiltja az olyan termékek EU-ba történő behozatalát, amelyek az erdőirtással kapcsolatosak.

A nézeteltérés lehetősége ellenére „A Harris-győzelem a gazdasági hatások szempontjából nagyjából stabilitást jelentene Európa számára” – zárta Mansfield.

Infláció, kamatemelés

Sok elemző arra számít, hogy ha Donald Trump megnyeri a keddi választást, az infláció ismét emelkedni kezdhet. Ennek oka az általa javasolt importvámok hatása, amelyek megemelnék az Egyesült Államokba behozott külföldi áruk árát. Az olcsó migráns munkavállalók kitoloncolására irányuló javaslatok szintén növelhetik a költségeket és az árakat.

Ha az infláció növekszik, ez a kamatemeléshez vezethet, ha a Federal Reserve szükségesnek tartja a gazdaság lehűtését. Ez viszont a kötvényhozamokat emelné, vagyis az állam magasabb kamattal vehetne fel hitelt.

Azt is érdemes megjegyezni, hogy a magas kamatlábak és kötvényhozamok valószínűleg növelnék a dollár értékét, mivel a megnövekedett hozamok általában növelik a külföldi befektetők keresletét a zöldhasú pénz iránt.

A Capital Economics elemzése szerint az amerikai hozamok emelkedése „hajlamos az európai állampapírhozamok emelésére, bár kisebb mértékben”.

Szerintük az eurót nem gyengítené drasztikusan Trump győzelme.

A potenciális Harris-győzelemről szólva Andrew Kenningham, a Capital Economics munkatársa azt mondta az Euronews-nak, hogy a demokraták jelöltje „valószínűleg nem lazítana drasztikusan a költségvetési politikán”. Hozzátette: ebben az esetben „nem lenne ok magasabb amerikai kamatokra vagy erősebb dollárra számítani”.

A Felelős Szövetségi Költségvetési Bizottság által a múlt hónapban közzétett tanulmány szerint Trump 7,5 milliárd dollárral, Harris pedig 3,5 milliárd dollárral növelné az amerikai államadósságot.

Megosztott kongresszus?

Amellett, hogy keddeb az elnökre szavaznak, az amerikai állampolgárok számos más posztra is szavaznak – arról is, hogy kit szeretnének a kongresszusba küldeni.

„Nem az számít igazán, hogy ki nyeri az elnökválasztást, de a kongresszus összetétele jelentősen számít, mivel ez határozza meg, hogy a jelöltek mennyire lehetnek agresszívek a költségvetési programjukban” – érvelt Ryan Sweet, az Oxford Economics amerikai vezető közgazdásza.

Ha a demokratáknak sikerül erős többséget szerezniük a szenátusban és a képviselőházban, ez lehetővé tenné számukra a nekik tetsző jogszabályok elfogadását. Ellenkező esetben ez hosszadalmas politikai állóháborúhoz vezethet.

Akárhogy is, egy potenciális Harris-győzelem valószínűleg kevés változást jelent Európa számára, különösen Trump győzelméhez képest.