Kamala Harris nehezen tagadhatná a származását, hiszen keresztneve rendkívül gyakori az indiai nők körében. És ez nem véletlen, hiszen a demokraták reménysége az első afroázsiai-amerikai fekete női elnökjelölt. Ahogy arról korábbi cikkünkben is írtunk, a Kamala név szimbolikus jelentése is segítheti a politikust, aki indiai édesanyjának köszönheti a nevét, ő ragaszkodott ahhoz, hogy a lányainak a hindu mitológiából adjon nevet.
Rendkívül diverz családi hátterét tekintve egyáltalán nem meglepetés, hogy Harris kampányában is központi szerepet kapott a terület, és tervei kritikus részekre fókuszálnak, így a választójogok védelmére, az egészségügy egyenlőségére, és az igazságszolgáltatás reformjára.
Az egészségügyi egyenlőség javítása érdekében Harris többek közt nagyobb figyelmet fordítana az olyan betegségekre, amelyek kifejezetten a fekete férfiakat érintik nagyobb arányban – ilyen például a sarlósejtes betegség, a cukorbetegség, a prosztatarák és a mentális betegségek –, ezt többek közt a szövetségi források bővítésével érné el.
Az egészségügyi tervek esetében nemcsak a kisebbségeket, hanem a teljes amerikai társadalmat is érintené, hogy egy jövőbeni Harris-adminisztráció a Medicare alá sorolná az otthoni egészségügyi szolgáltatásokat (így például a beteggondozókat), így biztosítva a jobb hozzáférést az idősek és a fogyatékkal élők számára. Ezenkívül 35 dollárban akarja maximalizálni az inzulin árát.
A megfizethető egészségügy törvényére (ACA) építve Harris támogatja a prémiumtámogatások állandóvá tételét, ami csökkentené az alacsony jövedelmű családok egészségügyi költségeit és növelné a kisebbségek egészségügyi ellátáshoz való hozzáférését – áll a PolitiFact összefoglalójában.
Fotó: Depositphotos
A szavazati jogok védelme
Szintén Harris terveinek egyik alappillérét jelenti a szavazati jogok védelme, különösen a marginalizált közösségek esetében. A John Lewis választójogi törvény keretében ismét szövetségi szintre emelnék az egyes államok szavazási gyakorlatának felügyeletét, ezzel korlátoznák az egyes, különösen republikánus államokban meghozott olyan intézkedéseket, amelyek különösen nagy arányban érintik a bevándorlókat, a kisebbségeket és az alacsony jövedelmű választokat.
Harris emellett támogatja a korai szavazást, a levélben történő voksolást és az egynapos választói regisztrációt a szavazójoghoz való hozzáférés kiterjesztése érdekében. A mindezt magába foglaló Freedom to Vote Act emellett fellépne a választási körzetek olyan irányú felosztása ellen, amely manipulálhatja az eredményt, és átláthatóbbá tenné a kampánypénzek felhasználását.
Jogi reformok
Harris büntetőjogi programja a rendszerszintű diszkrimináció enyhítésére és a büntetett előéletű személyek számára igazságosabb lehetőségek megteremtésére összpontosít – mégha ez nagyrészt meg is egyezik azzal a tervezettel, amellyel alelnökként több éven keresztül sikertelenül próbálkozott.
A büntetésvégrehajtás rendszerében jellemzően felülreprezentált kisebbségekbe tartozók számára komoly előrelépést jelentene a társadalmi reintegrációban az, hogyha egy majdani Harris-adminisztráció valóban átvinné a „Ban-the-Box”-néven is emlegetett törekvést. Ez lényegében megakadályozná, hogy a munkáltatók a felvételi eljárás kezdeti szakaszában érdeklődjenek a jelentkezők büntetett előéletéről. Ez hozzásegíthetné a büntetett előéletű embereket ahhoz, hogy képzettségük alapján kapjanak állást, ahelyett, hogy előzetesen kizárnák őket.
Szintén a társadalom egészét, ám a kisebbségi közösségekbe tartozókat különösen érintené az, hogy megszüntetnék a minimálbér alatti béreket a borravalókkal dolgozók esetében. A túlzott borravalóadás régóta az amerikai munkakultúra rákfenéje, hiszen sok helyen annyira alulfizetik például a vendéglátóiparban dolgozókat, hogy a vendégektől 20-30 százalékos borravalót várnak el. Harris ezen terve illeszkedik a jövedelmi egyenlőtlenségek kezelésére irányuló szélesebb körű erőfeszítésekhez.
Milyen a megítélése?
Kamala Harris tervei rendkívül nagyívűek, ám gyakorlati végrehajtásuk már egyértelműen nem nyugszik ennyire biztos alapokon. Hiszen bárki is lesz az Egyesült Államok következő elnöke, az biztos, hogy rendkívül megosztott szenátussal és képviselőházzal kell majd egyezkednie minden intézkedés kivitelezéséről. Harris tervei közt szerepel például a könnyebb hitellehetőségek nyújtása is a kisebbségi tulajdonban álló cégeknek. Ám ez is egy olyan ígéret lehet, amely bár jól hangzik, megvalósítása komoly költségvetési kiadást jelentene, így minden bizonnyal nem jutna át a törvényhozáson.
Donald Trump, a keménykezű?
Míg Harris politikája nagyrészt pártja ideológiájának sarokköveit tükrözi, Donald Trump ’Agenda 47’ névre keresztelt programjából nagyon más jövőkép olvasható ki a kisebbségi csoportok helyzetét tekintve. Ahogy abban cikksorozatunk korábbi részében is írtunk, a republikánus elnökjelölt nagyon komoly szigorításokat tervez a migráció területén. Egyebek mellett:
- megszüntetné az olyan programokat, mint az ideiglenes védetti státusz, valamint a Dreamereket, vagyis a 16 éves koruk előtt érkezett, legalább öt évet az Egyesült Államokban élő bevándorlókat védő DACA-programot;
- megszüntetné a papírokkal nem rendelkező bevándorlók munkavállalási engedélyét, megnehezítve ezzel az Egyesült Államokban való megélhetésüket;
- valamint ígéretet tett arra, hogy teljesen felfüggeszti az amerikai menekültprogramot, ami túlmutat a korábban végrehajtott drasztikus csökkentéseken.
Ezen intézkedések mindegyik erősen érintené a jelenleg az Egyesült Államokban élő, valamint a jövőben oda érkező bevándorlókat is.
Igazságszolgáltatás és közbiztoság
Trump programjában szerepel a keményebb fellépés a bűnözők ellen, így a bűnüldöző szervek fokozott jelenlétét és a szövetségi erők alkalmazását szorgalmazza a magas bűnözési rátával rendelkező városi területeken. Emellett felszólított az idegen ellenségekről szóló törvény alkalmazására a bandatagok és a kartellhez tartozó személyek kitoloncolása érdekében. Emellett támogatja a halálbüntetés kiszabását a kábítószer-előállítókra és -kereskedőkre. Polgárjogi aktivisták aggodalma szerint azonban ezek a tervek aránytalan rendőri fellépést és faji profilalkotást hozhatnak, ami különösen a fekete és latin közösségeknek árthat. A kiterjesztett rendőri jelenlét pedig fokozhatja a feszültséget a bűnüldöző szervek és a kisebbségek között azokban a városokban, ahol jelentős a nem fehér lakosság.
Szociális területek
Trump 2024-es terve nem összpontosít kifejezetten a hozzáférés bővítésére vagy az egészségügyi egyenlőtlenségek kezelésére, ellentétben a Biden-Harris-féle egészségügyi méltányossági kezdeményezésekkel. Ha Trump tervei a szociális programokra fordított szövetségi kiadások csökkentéséről megvalósulnak, a Medicaidre és más szövetségi segélyprogramokra támaszkodó egyes kisebbségi csoportok negatív hatásokat tapasztalhatnak.
Trump következetesen kétségbe vonta a választások integritását, és támogatta a választási törvények szigorítását. Kampánya igazodik a szigorúbb szavazóigazolvány-követelmények bevezetésére és a levélben történő voksolás korlátozására irányuló törekvésekhez, ami aránytalanul érintheti azokat, akik társadalmi-gazdasági kihívások miatt támaszkodnak ezekre a lehetőségekre.
Összességében a két elnökjelölt elképzelései mentén tehát nagyon élesen más jövő várna a kisebbségek tagjaira. Trump győzelme esetén különösen azok kerülhetnek rendkívül nehéz helyzetbe majd, akik nem rendelkeznek a megfelelő papírokkal.
Sorozatunk többi részét itt olvashatja vagy hallgathatja meg:
