Magyar gazdaság: besültek a rakéták

A magyar gazdaság teljesítménye a június elejéig beérkezett 2025-re vonatkozó adatok alapján elmarad a korábbi, dinamikusabb élénkülést feltételező várakozásoktól. Az ING Bank értékelése szerint a gazdaság 2022 közepe óta gyakorlatilag stagnál, miközben a rövid távú növekedési kilátások továbbra is számos kihívással néznek szembe. Ennek megfelelően a bank szakértői az idei évre 1 százalékos gazdasági növekedést prognosztizálnak, lefelé mutató kockázatokkal. „Az ipar teljesítménye egyelőre nem mutat egyértelmű kilábalást, és a beruházási aktivitás is bőven hagy kívánnivalót maga után. Mindezek azonban elengedhetetlenek lennének egy fenntartható növekedéshez” – mutatott rá Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Hozzátette, hogy a költségvetés helyzete, az uniós források hiánya, valamint a vállalati szektorban tapasztalható általános bizonytalanság továbbra is meghatározó tényezők a gazdaság növekedésének tekintetében. „Jó hír azonban, hogy 2026-2027-ben a magyar gazdaság visszatérhet egy 3 százalék körüli növekedési pályára. Sőt, ha Németország és az egész Európai Unió megragadja a kínálkozó lehetőségeket, abból a magyar gazdaság is sokat profitálhat, és a vártnál akár még magasabb GDP-bővülés is elképzelhető lehet” – jegyezte meg Virovácz Péter.

Az árrésstop visszaüt

Az inflációs kilátásokkal kapcsolatban Virovácz elmondta, hogy az elmúlt időszakban az áremelkedés ütemének alakulása rendkívül változékony volt, miközben az inflációs várakozások magasan ragadása komoly fejfájást okozhat a gazdasági szereplőknek. „Számos tényező befolyásolja az inflációs pályát beleértve az árfolyam- és olajár-volatilitást, valamint egyes átmeneti kormányzati intézkedéseket, például az élelmiszerek és egyes fogyasztási cikkek körében bevezetett árrés-szabályokat. Ugyan ezek a központi beavatkozások rövid távon mérsékelhetik az inflációt, de a mélyebb folyamatokat nem feltétlenül képesek tartósan befolyásolni” – hangsúlyozta az ING Bank vezető elemzője.

A szakember arra is figyelmeztetett, hogy az ideiglenesen hűtött inflációs nyomás a későbbiekben, 2026-2027 során erősebben térhet vissza. Ennek fényében a bank friss előrejelzése idén 4,5 százalékra, míg a következő két évben átlagosan 4 százalék körülire becsüli a hazai áremelkedési ütemet.

A visszafogott fogyasztás kettős kihívása

Az elemző szerint rövid távon továbbra is a lakossági fogyasztás alakulása a gazdasági teljesítmény egyik kulcskérdése. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon a fogyasztás volumene bő 7 százalékkal marad el attól a szinttől, ahol a válságidőszak (polikrízis) hiányában lehetne. „Ennek a jelenségnek a rendkívül alacsony fogyasztói bizalom és így az erős megtakarítási hajlandóság az elsődleges okozója” – emelte ki Virovácz. Az alacsony fogyasztói és üzleti bizalom általános gazdasági fékezőerőként hat késleltetve a beruházási és fogyasztási döntéseket.

Mára eljutottunk arra a pontra, ahol megindult a munkaerőpiac lassú alkalmazkodása, ami tetten érhető a csökkenő foglalkoztatottsági létszámon is, amely trendjében lassuló bérdinamikával párosul. Mindezen folyamatok összhatása pedig érezhető a költségvetés állapotában is. Ráadásul Magyarország adóbevételi szerkezete továbbra is aszimmetrikus: a fogyasztási adók szerepének túlsúlya kombinálva a potenciálistól elmaradó fogyasztással tartós lyukat ütött a költségvetésen. „Eközben az infláció a költségvetés kiadási oldalát sem kíméli” – jelezte az elemző.

Kamatpolitika és árfolyamkilátások: a stabilitás az elsődleges cél

Az alapkamat a jelenlegi helyzetben csekély hatást fejt ki a gazdasági szereplőkre. Míg a multinacionális vállalatok jellemzően devizában adósodnak el, a kis- és középvállalkozások, valamint a lakosság számára gyakran támogatott hitelkonstrukciók érhetők el. A kamatszint elsősorban a nemzetközi pénzpiacokat érinti, és ezen keresztül válik dominánssá a forintot befolyásoló szerepe. 

„A forintárfolyam stabilitása kulcsfontosságú, amelynek alakulásában a nemzetközi befektetői hangulat mellett belső tényezők is szerepet játszanak, így az árfolyam egyre inkább politikai tényezővé vált” – fogalmazott Virovácz. 

Az ING Bank várakozásai szerint az év második felében növekedhet a bizonytalanság a forint piacán, ennek következtében az EUR/HUF árfolyam akár elérheti a 410-415 közötti sávot is. A gyengülés ellensúlyozhatja, ha az MNB stabilan tartja a hazai kamatszintet, miközben az EKB és a régiós jegybankok is lazítanak. Így a forint tartósabban megmaradhat a 400-410 közötti sávban. A túlzott kamatcsökkentés kockázatait mérlegelve az elemző szerint a stabilitás fenntartása nagyobb prioritást élvezhet még egy régiósan csökkenő kamatkörnyezetben is.

Óvatos optimizmus a jövőre nézve

A globális gazdasági folyamatok, mint például az esetleges amerikai kereskedelempolitikai változások, köztük a vámháborús narratívák, potenciális kockázatot jelentenek az Európai Unió, így Magyarország exportorientált gazdasága számára is. Az elemző hangsúlyozta, hogy Magyarország EU-tagsága alapvető gazdasági realitás, így az uniós szintű kihívások közvetlenül érintik a hazai gazdaságot. Ezzel együtt a külső kereslet esetében Virovácz potenciálisan pozitív változásokra is felhívta a figyelmet, amelyek között említette a német költségvetési fordulatot és a beruházási programot, az uniós védelmi ipar megerősítésének folyamatát vagy éppen a termelékenység javítását célzó törekvéseket. Ezek sikeres végrehajtása, illetve az USA problémáinak felerősödése ismét felértékelheti az Európai Uniót, ami egy újabb aranykort hozhat el a térség számára, amiből Magyarország is sokat profitálhat akár már a következő 2-3, de leginkább 5-10 év alatt.

Összességében az ING Bank szerint a magyar gazdaságban már most is megvan a potenciál a jobb teljesítményre, de ennek kiaknázását jelenleg a tartósan alacsony fogyasztói és üzleti bizalom, valamint a külső és belső kihívások együttesen hátráltatják. Az elemző megjegyezte, hogy a historikusan magas lakossági megtakarítási ráta ugyanakkor egyfajta belső erőforrást jelenthet a jövőbeni fellendüléshez. „A 2026-os év hozhat érdemi javulást, részben a választási ciklus gazdaságpolitikára gyakorolt hatásai, mint például a beruházások élénkítése miatt, illetve a választásokat követően esetlegesen megnyíló gazdaságpolitikai mozgástér révén. Azonban ezt a pozitívnak tűnő kilátást továbbra is számos belső és külső bizonytalanság kísérheti” – zárta gondolatait az ING vezető elemzője.

Az ING Bank negyedéves, az időszakok végére vonatkozó előrejelzései

Forrás: ÁKK, KSH, MNB, ING Bank előrejelzés

Az ING Bank adott időszakok átlagára vonatkozó előrejelzései

Forrás: ÁKK, KSH, MNB, ING Bank előrejelzés