A jelenlegi kilátások alapján ebben az évben – a tavalyihoz hasonló – mindössze 0,5 százalékos növekedés várható, jövőre azonban 2,5-3 százalék körüli bővülésre lehet számítani – mondta el Németh Dávid, a K&H vezető elemzője, aki hétfőn, budapesti sajtótájékoztatóján ismertette a pénzintézet legfrissebb prognózisát.
“A növekedési, egyben az inflációs prognózist jelentős bizonytalanság övezi, a geopolitikai helyzet ugyanis nagyon hektikus. A Trump-hatás szintén nehezíti a pontos előrejelzést, emellett a kereskedelmi háború, az Oroszország és Ukrajna között fennálló fegyveres konfliktus, továbbá az Irán elleni izraeli támadás – ez csak néhány olyan tényező, amelyek alapvetően befolyásolják a világ- és a magyar gazdaság teljesítményét is” – mondta a szakember.
Az infláció is kicsúszik a célsávból
A K&H 2025-re 4,3 százalékos éves átlagos inflációval számol. “Itt azonban nagy kérdés, hogy meddig maradnak érvényben a hatósági árszabályozások, lesznek-e újabbak. Az élelmiszereknél vannak időjárásfüggő kockázatok, illetve a nemzetközi piaci árak, bizonyos agrártermékek, például a kakaóbab esetében jelentős növekedést mutatnak. Emellett a magyar költségvetésből érkező támogatások, akár adókedvezmények vagy pénzbeli hozzájárulások a belső keresleten keresztül, inflatorikus hatást fejthetnek ki. Emiatt a fogyasztói árindex a 3 százalék, plusz/mínusz 1 százalékpontos jegybanki toleranciasáv tetejénél ragad be” – közölte a K&H vezető elemzője. Szerinte jövőre az éves átlagos infláció 4 százalék körül lehet, de a kilátások szintén bizonytalanok.
A magas inflációs várakozások jelentős hatást gyakorolhatnak a fizetések alakulására is. Az idei bérdinamikában némi lassulást látunk, ez pedig annak köszönhető, hogy a magyar gazdaság több mint két éve stagnál vagy visszaesik, ráadásul a munkanélküliségi ráta is növekedett.
“Az elmúlt években a beruházások is visszaestek, így a vállalatoknál nem volt érdemi termelékenységnövekedés, ez szintén hozzájárul a bérdinamika lassulásához. Ugyanakkor a jövő évtől a várható gazdaság élénkülés eredményeként a munkaerőpiac is feszesebbé válhat, ez pedig a béremelkedés irányába hat” – fűzte hozzá Németh Dávid. A K&H prognózisában erre az évre 7,5-8 százalékos átlagos béremelkedés valószínűsíthető, ezt 2026-ban egy 9 százalék körüli emelkedés követheti.
Fotó: Klasszis Média
415 forintig emelkedhet az euró ára
A Magyar Nemzeti Bank döntéshozói várhatóan óvatosak maradnak a következő hónapokban a már említett az inflációs és geopolitikai kockázatok miatt. Az elemző szerint az idén egy kamatvágásra kerülhet sor, nagyon kedvező környezet kialakulása esetén esetleg két lazítás sem elképzelhetetlen. A magyar jegybank állásfoglalásaiból arra lehet következtetni, hogy stabil forintárfolyamot látnának szívesen, mivel ez hozzájárul az infláció megfékezéséhez.
Németh Dávid a forint árfolyamáról elmondta, hogy az elmúlt hetekben, hónapokban a magyar deviza némi erősödést tudott felmutatni, mivel a növekvő kamatkülönbözet nemzetközi vásárlókat vonzott a piacra. Hozzáfűzte: “Amennyiben nyugodt piaci környezetben lennénk ez a kamatdifferencia további forinterősödést hozhatna. Ugyanakkor rámutat a nemzetközi környezet változékonyságára és a forint érzékenységére az, hogy egy-egy geopolitikai esemény, mint például az Irán elleni izraeli támadás, hirtelen forintgyengülést generált. Emiatt megnőhet a volatilitás a piacon és egy széles sávban mozoghat az euró árfolyama. Ennek az alja 395 forint, a teteje pedig 415 forint környékén alakulhat.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,72 pontos nyitás után csökkent hétfőn kora délutánig.
