Szerdán érkezik a második negyedéves GDP-adat, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pedig már kedden kiállt néhány újságíró elé, hogy a várhatóan harmatgyenge adatot megmagyarázza. Az elemzők ugyanis a második negyedévre éves összevetésben stagnálást várnak. A növekedési adatok pedig gyászosak, főleg annak tükrében, hogy 2023-ban 0,9 százalékkal csökkent, 2024-ben pedig csupán 0,5 százalékkal bővült a magyar gazdaság. Ennyi rossz év pedig ritkán követi egymást.
Repülőrajt elnapolva
A Portfólió tudósítása szerint a minisztérium friss becslése szerint már csupán 1 százalék lehet az idei éves átlagos GDP-növekedés üteme. Az elemzők még ennél is pesszimistábbak, alacsonyabb növekedést várnak. A tárca kivetítéséből kiolvasható továbbá, hogy a nagyon régóta áhított 4 százalékos kormányzati növekedési célt a magyar gazdaság egy év múlva fogja elérni, a 2026-os év második negyedévében. Jövőre az egész évre 3,1 százalékos növekedést vár az NGM.
A kormány március óta 2,5 százalékos növekedéssel kalkulált az idei évre (igaz a 2025-ös költségvetést még 3,4 százalékos GDP-bővüléssel szavazták meg a parlamenti képviselők). Innen csökkent most tovább a prognózis.
Még újabb gazdasági akciótervek a tarsolyban
Egy 21 pontos gazdasági akciótervvel már előrukkolt a kormány, hogy az idén beinduljon a növekedés, de ennek egyelőre semmi nyoma. Most egy hat pillérre épülő gazdaságpolitikáról és 70 konkrét intézkedésről beszélt a miniszter.
Ennek keretében az állami alkalmazottaknak speciális lakhatást segítő programot indít a tervek szerint a kormány. Ők 430 ezren vannak - jelentette be a miniszter. A 3 százalékos Otthon Start kedvezményes hitel mellé adna nekik valami extra támogatást a kormány. A programot a hitellel együtt szeptemberben tervezik elindítani.
További lépéseken dolgoznak a kkv-k megsegítése érdekében. A Demján Sándor 1+1 program kifizetései a végéhez közelednek, és a terv az, hogy újra kiírnak egy hasonló programot.
Vizsgálat alá veszi a tárca a Széchenyi Kártya Programot, hogy tud-e a kormány további kamatelőnyt adni a kis- és közepes vállalkozások részére. A kormány dolgozik a bérfelzárkózáson, és további adócsökkentéseket is kilátásba helyeztek.
Jön a fordulat Európában
Nagy Márton beszélt arról is, hogy a lassabb idei növekedést nem érzi meg jelentősen a költségvetés. A második negyedévben stagnálhatott a GDP-növekedés. Az oka kisebb részt az ipar, nagyobb részt a mezőgazdaság. Ez utóbbi 0,3-0,4 százalékpontot el fog vinni a növekedésből – mondta. A harmadik és negyedik negyedévben 1-2 százalék körül lehet az éves növekedési ütem – tette hozzá.
A miniszter szerint látszik a fordulat Európában az elektromos autók eladásában, ami megerősítheti a magyarországi ipart. Év/év alapon már nem a jármű- és akkumulátorgyártás húzza majd vissza az idei gazdasági növekedést.
Közben a fogyasztást erősen támogatják a kormány intézkedései, amelyek most zúdulnak rá a lakosságra. Ha nem lenne fogyasztásnövekedés, a GDP-növekedés már rég negatív lenne – mondta Nagy Márton.
Ha a növekedést a fogyasztás tartja meg, akkor a költségvetés jobban biztonságban van a lassabb növekedés ellenére is – vezette fel azt a témát Nagy Márton, hogy miért nincs veszélyben a 2025-ös büdzsé.
Az áfa és az szja-bevételek úgy érkeznek az államkasszába, ahogy az NGM korábban gondolta, a vállalatokat érintő adók esetében viszont tapasztalható elmaradás a tavalyi évhez képest – mondta. A növekedés elmaradása a vállalatokat sújtja jobban, és kevésbé érinti negatívan a lakossági oldalt – tette hozzá. A 2026-os költségvetés esetében nincs szükség korrekcióra, a kormány megemelte az általános költségvetési tartalékot és most már nem úgy fog működni, mint eddig, vagyis nem általános célokat fog szolgálni, és ebből nem lehet majd költeni – emelte ki.
Csökkenhet az infláció, az árrésstop működik
Az infláció tovább fog csökkenni, júliusban 4 százalék körüli szintre, ebben jelentős bázishatás is szerepet játszik. Idénre 4,7 százalékot mondunk az átlagos inflációra, jövőre 3,7 százalélot – emelte ki. Ha nem lennének árrésstopok, akkor 6,1 százalék lett volna a júniusi éves infláció a 4,6 százalék helyett – értékelte. Megállapította: a zöldség- és gyümölcsárak rendkívüli módon elszálltak.
Fotó: Klasszis Média
Ősszel 42.600 forintot kaphatnak a nyugdíjasok a várható 1,5 százalékpontos korrekció miatt. Ez a költségvetésnek 105 milliárd forintos plusz kiadást jelent. A nyugdíjas utalvánnyal együtt ez összesen ősszel 200 milliárd forintra fog rúgni. 2025-ben az átlagos nyugdíj mértéke 270 ezer forint lesz, beszámolva a nyugdíjas élelmiszerutalvány hatását.
Szeptemberben indul az Otthon Start program, és új lakossági állampapíron is töri a fejét a kormány. A gyenge gazdasági teljesítmény ellenére a kormány nem tervezi újratárgyalni a hároméves bérmegállapodást – mondta a miniszter.
Saját biztonságukba is beruháznak ezzel a norvég miniszterelnök szerint. 
