A magyar gazdaság az energiaimport-függősége miatt különösen érzékenyen reagálhat a Közel-Kelet geopolitikai eseményeire, amelyek befolyásolják az olaj és a gáz árát. Az izraeli támadás és az amerikai beavatkozás hatására jelentősen megemelkedett az olaj ára, és félő volt a hétvégén, hogy mindezt tovább fokozza az iráni parlament döntése a Hormuzi-szoros esetleges lezárásáról, derül ki a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor szerda reggeli cikkéből.

A szoros egyelőre nyitva maradt és az olaj ára is csökkenésnek indult, de logisztikai bizonytalanságokat – például a tankerhajók biztosítási és szállítási díjainak emelkedése – így is lehetett tapasztalni.

A Brent olaj ára a háború hatására 10-12 dollárral ugrott meg, és félő volt, hogy a 80 dollár körüli szintre beragadva mindez a magyar inflációt is jelentősen megnöveli. Bár ez nem következett be, júniusban az üzemanyagárak nagyjából 25 forintos drágulása így is 0,3-0,6 százalékponttal növelheti az inflációt.

A felek egyelőre nem akarnak tovább harcolni, a tűzszünet reménye pedig stabilizálta a piacokat, így az olaj és a gáz ára csökkenni kezdett. Az olajárak visszaesése a júliusi inflációs adatokban hozhat mérséklődést.

Az emelkedő gázárak miatt gyengülésnek indult a forint árfolyama is. Ugyanakkor az árak enyhülésével kedden az is stabilizálódott.