A magyarországi harmonizált fogyasztóiár-index szeptemberben 2,1 százalékos éves áremelkedést mutatott, szemben az augusztusi 1,8 százalékkal. Az Európai Unióban ennél csak Svédországban mértek alacsonyabb inflációt, ahol 1 százalékkal emelkedtek az árak. Dániában a magyarországival megegyező, 2,1 százalékos volt a drágulás. A legmagasabb inflációt Romániában regisztrálták, 6,5 százalékkal, amelyet Litvánia követett 6,1, majd Bulgária 5,6 százalékkal.
Az európai infláció gyorsulásában meghatározó szerepet játszottak az energiaárak. Az euróövezetben az energia éves drágulása augusztusban még 14,3 százalékos volt, szeptemberre azonban 18,9 százalékra emelkedett. Az energiaárak önmagukban 1,71 százalékponttal járultak hozzá a 3,8 százalékos inflációhoz, miközben a szolgáltatások 1,52 százalékponttal növelték az árindexet. Az élelmiszerek, az alkohol és a dohánytermékek együttes áremelkedése 1,3 százalékos volt.
A drágulás gyorsulása az uniós országok túlnyomó többségét érintette. Augusztushoz képest 23 tagállamban emelkedett, háromban változatlan maradt, és mindössze egy országban csökkent az éves infláció. A nagyobb európai gazdaságok közül Németországban 3,3, Franciaországban 3,4, Olaszországban 4,2, Spanyolországban pedig 5 százalékos éves áremelkedést mértek.
Az euróövezet energia-, élelmiszer-, alkohol- és dohányárak nélkül számított maginflációja 2,5 százalékra emelkedett, az augusztusi 2,4 százalékról. A szeptemberi adatok egyúttal megerősítették az Eurostat október elején közzétett előzetes becslését. A következő, októberi inflációs gyorsbecslést november 4-én publikálják.
Vegyesen kereskednek a főbb részvényekkel. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
