A gazdasági fordulat és a strukturális kihívások tükrében elemzi a magyar gazdaság helyzetét az új kormányváltás után Bod Péter Ákos írása, amely laptársunk, a Klasszis Média csoporthoz tartozó Mfor oldalán jelent meg. A cikk átfogó képet ad arról, hogyan hozott a politikai váltás azonnali optimizmust a pénzügyi piacokon, miközben rávilágít az előző időszakból örökölt, mélyen gyökerező reálgazdasági problémákra és a jövőbeli bizonytalanságokra.
Politikai fordulat és piaci optimizmus
Az elemzés elsőként a politikai fordulat azonnali pozitív pénzügyi hatásait veszi górcső alá. Az új kormány határozottan lezárta a korábbi EU-ellenes politizálást, és elkötelezte magát az euróövezethez való csatlakozás mellett, kétezer-harmincas céldátumot megjelölve a maastrichti kritériumok teljesítésére. Ez a határozott lépés hirtelen vonzóvá tette a magyar gazdaságot, a forint látványosan megerősödött, és megugrott az állampapírok iránti kereslet is. A kötvényhozamok felárának csökkenése máris komoly kamatkiadás-megtakarítást eredményezett. Ezzel párhuzamosan az új kabinet nagy erőkoncentrációval sikeresen felszabadította a korábban befagyasztott uniós forrásokat, ami égetően szükséges keresletnövelő tényezőként jelenik meg a megelőző évek gazdasági pangása után.
Súlyos örökség és példátlan stagnálás
Bod Péter Ákos rámutat arra is, hogy az új vezetésnek súlyos költségvetési örökséggel kell szembenéznie.
A távozó kormány által hátrahagyott deficit túllépte volna a bruttó hazai termék arányában mért nyolc százalékos értéket, ami a félévvel korábbi pesszimista előrejelzéseket is alulmúlta.
A szerző kiemeli, hogy az előző országgyűlési választás óta eltelt négy év során a magyar GDP összesített növekedése az egy százalékot sem érte el. Ez a modern magyar gazdaságtörténetben példátlan stagnálás specifikusan magyar jelenség, hiszen a környező társnemzetek, mint a csehek és a lengyelek, tisztes növekedést produkáltak. A korábbi kormányzat hatalmas államháztartási hiánnyal működött, ám a rosszul ütemezett és nem hatékony állami költések képtelenek voltak beindítani a konjunktúrát.
Felemás reálgazdasági mutatók
A reálgazdasági mutatók terén a fordulat még nem látszik egyértelműen. Bár a lakossági fogyasztás maradt a legdinamikusabb tényező az idei év eddigi részében mért négy egész három tized százalékos volumenbővüléssel, a növekedés szerkezete felemás képet mutat. Az élelmiszer-kiskereskedelem mindössze két egész két tized százalékkal bővült, miközben a nem élelmiszer-jellegű üzletek forgalma öt egész hat tized százalékkal, az üzemanyag-kiskereskedelem pedig hét egész öt tized százalékkal nőtt. Ez utóbbi adat kapcsán az írás hangsúlyozza, hogy a korábbi hatósági árak mesterségesen pörgették fel a fogyasztást, ami helyett a világpiaci árak emelkedése idején a takarékosság és az importvolumen visszafogása lett volna a racionális cél. A piaci árazáshoz való visszatérés után augusztusban havi szinten öt egész kilenc tized százalékos, éves összevetésben pedig hat egész kilenc tized százalékos drágulás ment végbe.
Piaci torzulások és jövőbeli bizonytalanság
Végezetül Bod Péter Ákos a múltból itt ragadt piaci torzulásokra és a jövőbeli bizonytalanságokra hívja fel a figyelmet.
Különösen kritikus pontként említi a rezsicsökkentés hatósági tarifarendszerét, amely rengeteg kárt okoz a makrogazdaságban, a lakossági energiatudatosság terén és a vállalati költséggazdálkodásban egyaránt.
Mivel egyelőre nem ismert, hogy ezzel a túlpolitizált örökséggel mit kezd az új kormány, a gazdasági élet szereplői, a hitelminősítők és az elemzők feszülten várják a tiszta üzeneteket és a gyors intézkedéseket, különösen a kétezer-huszonhetedik évi költségvetési törvény keretein belül. A piaci bizonytalanság ugyanis a javuló finanszírozási kondíciók ellenére is komolyan visszafogja a vállalati fejlesztési és bővítési szándékokat.
Ez volt a legellentmondásosabb évük. 
