Kezdjük a magyar szempontból is jó hírrel: hacsak nem történik valami újabb váratlan fordulat, hamarosan újraindul a kőolajszállítás a Barátság vezetéken. Az, hogy ez már szerdán megtörténik – ahogy ezt a Bloomberg állítja –, vagy még néhány napot várni kell, igazából mellékes.
Vezeték újratöltve
A lényeg, hogy mintegy negyed év szünet után ismét jöhet olaj Oroszországból Ukrajnán keresztül Magyarországra, ami – amíg nem sikerül megfelelően diverzifikálni a beszerzést – létfontosságú a magyar gazdaság számára (függetlenül az amúgy megfontolandó erkölcsi dilemmáktól). Moszkva kedden jelezte, hogy kész az olajszállítás újraindítására.
Volodomir Zelenszkij már múlt héten, a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján jelezte, hogy április végéig ismét működőképes lesz a vezeték. Azt is világossá tette, hogy cserében az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós hitelcsomaggal szembeni vétó visszavonását várja a magyar kormánytól – ez a pénz pedig a több mint négy éve honvédő háborút vívó ukrán állam számára létfontosságú.
Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan
A vétó visszavonása – ha beindul addig a szállítás – már szerdán, a tagállamok uniós nagyköveteinek brüsszeli ülésén megtörténhet. A ciprusi elnökség már napirendre is tűzte a hitelcsomag kérdését.
Tipikus win-win szituáció – Magyarország megkapj az orosz olajat, Ukrajna megkapja az uniós pénzt. De miért kellett erre mintegy három hónapot várni?
Politikai kérdés lett az újraindítás
Ahhoz, hogy ezt megértsük, vissza kell menni ez év január végéig. Ukrajna szerint ugyanis ekkor érte súlyos orosz dróntámadás a vezeték egyik szivattyúállomását a nyugat-ukrajnai Lviv mellett. Ez önmagában még nem akkora hír, hiszen korábban is történt már több hasonló támadás, orosz és ukrán részről is. A két ország ugyanis előszeretettel támadja a másik energiainfrastruktúráját, és ennek akarva-akaratlanul olykor a Barátság is áldozatul esik. (Hétfő éjjel például ukrán csapás ért egy hozzá tartozó orosz szivattyúállomást. A kár nagysága még nem ismert.)
Korábban viszonylag hamar kijavították az ilyen károkat: Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője podcastunkban arról beszélt, hogy ez általában 3-10 napig tartott.
Ezúttal azonban hiába vártuk, hogy jöjjön végre valami a csövön, nem jött semmi. Sem februárban, sem márciusban, sem április első három hetében. Nagyon úgy tűnik, hogy emögött nem vagy elsősorban nem technikai okok állnak.
Egyrészt nehéz elképzelni, hogy Ukrajnának ezúttal három hónapra volt szüksége a károk helyreállításához. Zelenszkij ezt egyébként nagyon egyszerűen bizonyíthatta volna: megmutathatta volna a helyszínt akár magyar, akár uniós szakértőknek. Az erre vonatkozó magyar, szlovák és uniós kérést azonban „biztonsági okokra” hivatkozva elutasította.
Ne feledjük azt sem, hogy a Barátság-vezeték az orosz energiabiznisz része. Az ukrán elnök is többször utalt rá, hogy az az orosz hadigazdaságot hizlalja, és ez nekik bizony nem tetszik. Mint ahogy nem tetszett az Európába anno gázt szállító Északi Áramlat sem, amelyet – nyugati tényfeltáró cikkek egybehangzó állítása szerint – egy ukrán csoport robbantott fel 2022 őszén. A Wall Street Journal korábbi értesülései szerint a szálak a legfelsőbb ukrán politikai szintig vezetnek.
Harmadrészt érdemes felidézni a történések magyar politikai kontextusát.
Év elején az Orbán-kormány brutális kampányt folytatott az ukrán kormány ellen, az ukrán-magyar viszony soha nem látott mélypontra süllyedt. Aligha lehet csodálkozni azon, hogy Zelenszkij „nem törte össze magát” a vezeték kijavítása érdekében, főleg nem az áprilisi választások előtt.
Rafinált húzás
És akkor el is jutottunk a lényeghez: a jelek szerint az újraindítás csúszása ugyanúgy politikai döntés volt, mint a mostani újraindítás. Miért legyen Zelenszkij előzékeny egy ellene uszító kormánnyal? Miért adjon ki a saját kezéből egy aduászt, amit felhasználhat az uniós milliárdokért folyó játszmában? És miért segítse a magyar kormány kampányát azáltal, hogy még a magyar választások előtt teljesíti a kérését, és megoldja a problémát?
Zelenszkij a maga szempontjából a lehető leglogikusabb lépést választotta:
kitolta a vezeték újraindítását a választások utánra, így abból már biztosan nem profitál politikailag Orbán Viktor. Ugyanakkor ezzel tett egy gesztust a leendő kormányfő, Magyar Péter felé, aki már szintén követelte az újraindítást. Zelenszkij mintha már az ő kérését teljesítette volna – ügyes!
Az ukrán elnök tehát kivárta a számára megfelelő időpontot, és egyben biztosította, hogy országa még időben, várhatóan májusban megkapja a létfontosságú uniós források első részét.
És jelenleg minden esélye megvan arra, hogy normális viszonyt alakítson ki a Tisza-kormánnyal. Ez persze fordítva is igaz – mindannyiunk érdeke ez lenne.
A Nagyító többi cikkét itt olvashatják.
