Ukrajna már 2027-ben szeretne csatlakozni az EU-hoz, jelentette be Volodimir Zelenszkij még január végén. Az ukrán elnök reményei szerint országa uniós tagsága egyike lesz azoknak a nemzetközi biztonsági garanciáknak, amelyeket az Oroszországgal vívott háborút lezáró békeszerződésben kapnak majd meg.
EU-tagság több lépcsőben
Eközben egybehangzó sajtóértesülések szerint az EU-ban már készülnek a tervek arra, hogyan tudnák Ukrajna útját az uniós közösségbe lerövidíteni. Hiszen az uniós csatlakozás normál esetben nem megy egyik napról a másikra: Magyarország esetében például 10 év telt el a csatlakozási kérelem benyújtása (1994) és annak megtörténte (2004) között.
Mivel Ukrajna csupán négy évvel ezelőtt, 2022. február 28-án – négy nappal az orosz katonai agresszió kezdete után – nyújtotta be kérelmét, és a tagság feltételeinek teljesítése további éveket venne igénybe, az EU egy áthidaló megoldásban gondolkodik.
A Bloomberg értesülései szerint fokozatosan adna tagsági jogokat Kijevnek, és egyértelmű időkeretet szabna arra, hogyan tudna előrehaladni a teljes jogú tagsághoz vezető procedúrával.
Azaz lényegében egy átmeneti státuszt biztosítana Kijevnek, amíg nem teljesíti az összes feltételt.
Fotó: Európai Tanács
A hírügynökség forrásai az Ukrajnának kezdetben juttatandó jogok között említik például a védelemhez való jogot, amely az EU-tagsággal jár – ez ugyan nem olyan átfogó, mint a NATO kollektív védelemről szóló 5. cikkelye, ugyanakkor az uniós védelmi záradék is segítségnyújtásra kötelezi a tagországokat egy tagországot ért katonai agresszió esetén.
EU-csatlakozás és békekötés egy csomagban
Az Európai Bizottság egyik szóvivője a Bloombergnek megerősítette, hogy Ukrajna EU-csatlakozása része a most zajló béketárgyalásoknak, és arra is felhívta a figyelmet, hogy az EU kereskedelmi egyezmények révén már most is szorosabbra fűzi a kapcsolatokat Kijevvel.
Az ukrajnai béketerv egyik változata 2027-re irányozza elő az ukrán EU-tagságot, mégha az még nem is lesz teljes jogú.
A teljes jogú tagság elérése további hosszú éveket igényelhet, hiszen Kijevnek számos gazdasági vagy éppen igazságszolgáltatási reformot kell teljesítenie, miközben jelenleg még háborúban áll egy őt megtámadó másik országgal.
Mindeközben a Politico is úgy értesült diplomáciai forrásokból, hogy az EU egy „példátlan terv” keretében részleges EU-tagságot adna Ukrajnának, már 2027-ben.
A cél, hogy megerősítsék az ország pozícióját Európában, és eltávolítsák Moszkvától.
A terv azért példátlan, mert „részleges tagságra” még nem volt példa az EU bővítésének történetében. A csatlakozás felétele eddig az általában hosszú évekig tartó tárgyalások sikeres lezárása, azaz az uniós feltételek (az úgynevezett koppenhágai kritériumok) maradéktalan teljesítése volt. Most viszont úgy kapna helyet az EU-ban Ukrajna, hogy ezt még nem tette meg.
Ezt uniós körökben „fordított bővítés”-nek nevezik, hiszen nem a csatlakozási folyamat végén, hanem annak szinte az elején EU-tagságot adna a pályázó országnak. Ezáltal – mondják a terv pártolói – Ukrajna „lélegzethez jutna”, hogy elvégezze a demokratikus intézményrendszerhez, az igazságszolgáltatáshoz és a politikai rendszerhez kapcsolódó reformokat. És csökkenne annak a veszélye, hogy a csatlakozás esetleges elhúzódása miatt feladja a reményt, és Európa helyett inkább Moszkva felé fordul.
Öt lépés az ukrán EU-tagságért
A brüsszeli portál szerint az ukrán EU-tagsághoz az alábbi maximum öt lépés szükséges.
1. Késszé kell tenni Ukrajnát a tagságra. Ennek keretében informális útmutatásokkal kell ellátni a kijevi vezetést, hogy sikerrel kezdje meg és zárja le az egyes szakpolitikai területek (fejezetek) tárgyalását. A csatlakozási tárgyalások hivatalosan 2024 júniusában kezdődtek meg. Uniós források ugyanakkor arra is utaltak, hogy a reformkövetelésekből nem fognak engedni.
Zelenszkij szerint hajlandók elvégezni a kívánt reformokat, és „technikailag” 2027-re készen lesznek.
2. Könnyített felvétel. Ez a már említett „fordított bővítés”, tehát Ukrajna csatlakozik, majd fokozatosan kap jogokat, illetve teljesít kötelezettségeket. Az ötletnek ugyanakkor az EU-n belül is vannak ellenzői (például Németország), mivel szerintük a többszintű EU-tagság nem egyeztethető össze az uniós projekt ideájával.
3. Orbán Viktor távozása. Ha az Ukrajna EU-csatlakozását élesen ellenző és vétóval fenyegető magyar kormány megbukik az áprilisi választásokon, akkor komoly akadály hárulhat el Ukrajna uniós tagsága elől. Uniós tisztségviselők abban reménykednek, hogy egy esetleges Tisza-kormány más politikát követ majd figyelembe véve, hogy Magyar Péter pártelnök tavaly referendumot ígért az ukrán csatlakozás ügyében.
A Politico idéz egy magas rangú EU-diplomatát, aki szerint a magyar miniszterelnök Kijev iránti ellenszenvének mély gyökerei vannak – nem csupán „stratégiai vagy taktikai játékról” van szó, hanem személyes ellenszenvről. A két vezető már számos alkalommal célba vette egymást.
4. A Trump-kártya kijátszása. Erre a lépésre csak akkor lenne szükség, ha a Fidesz megnyeri az áprilisi választásokat. Ebben az esetben még mindig van egy ember, aki úgymond jobb belátásra bírhatja Orbán Viktort: Donald Trump. Erre egyébként Zelenszkij is utalt nemrég.
Az amerikai elnök nem csinált titkot abból, hogy ő szeretne lenni a nagy békecsináló az orosz-ukrán háborúban. Márpedig ha a célja elérésében az ukrán EU-tagsággal kapcsolatos magyar vétó akadályozza – szomszédunk EU-csatlakozása a béketerv része –, akkor Trump alighanem nyomást fog gyakorolni Orbán Viktorra, hogy gondolja meg magát.
Igaz – tesszük hozzá – a háború lezárása elsősorban nem az EU-csatlakozástól, hanem a területi kérdésektől és a katonai jellegű biztonsági garanciáktól függ. (Erről itt írtunk részletesen.)
5. Magyarország szavazati jogának a felfüggesztése. Ha minden kötél szakad, akkor egy dobása még mindig marad az EU-nak: ismét előveheti a 7. cikk szerinti eljárást, mondta két EU-diplomata a brüsszeli lapnak. Az eljárás 2018-ban kezdődött Magyarországgal szemben, és végső esetben akár hazánk szavazati jogának felfüggesztésével is járhat az Európai Tanácsban.
A választások előtt az EU már nem fogja bolygatni az ügyet, de ha Orbán Viktort újraválasztják, és a magyar kormányfő továbbra is akadályozza a közös döntéshozatalt, akkor „abszolút lehetséges” egy ilyen lépés uniós diplomaták szerint.
Persze – tesszük hozzá – itt is van egy „apró” bökkenő.
Az eljárás már nyolc éve húzódik, ahhoz pedig, hogy az Európai Tanács megállapítsa az EU értékek súlyos és tartós megsértését – és így egyáltalán lehetővé tegye a szavazati jog elvételéről szóló szavazást –, az „Európai Tanács tagjainak egyhangú egyetértése” szükséges, olvasható az uniós állam- és kormányfőket tömörítő szervezet összefoglalójában.
Márpedig az nem reális forgatókönyv, hogy az összes uniós kormányfő – beleértve például Andrej Babis cseh kormányfőt vagy akár Robert Fico szlovák miniszterelnököt – megszavazna egy ilyen lépést Magyarországgal szemben.
A Nagyító többi cikkét itt olvashatják.
