5p

Az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról már lényegében megegyezett Trump és Zelenszkij. Ennek és a békének azonban súlyos ára lehet: az ukrán hadsereg kivonása Donbászból.  De be lehet-e ezt úgy csomagolni, hogy arra Kijev is rábólintson? Nagyító alatt ezúttal a készülő orosz-ukrán békeegyezmény.

Az orosz-ukrán háború első éveiben még úgy tűnt, hogy Ukrajna semmilyen területi engedményre nem hajlandó Oroszországgal szemben – a vita maximum arról ment, hogy a 2014-ben annektált Krím-félszigettel vagy anélkül kell visszaállítani az ország nemzetközileg elismert határait.

Később, ahogy Ukrajna kezdeti katonai sikerei elhalványodtak, és Oroszország komoly áldozatok árán, de egyre inkább előretört a keleti fronton, puhult a kijevi vezetés álláspontja. Előbb a színfalak mögött, később már nyíltan is beszélt arról, hogy ideiglenesen kénytelen feladni bizonyos területeket. Tavaly ősszel már Zelenszkij is „jó kompromisszum”-nak nevezte, hogy az akkori frontvonalakon fagyasszák be a háborút – azaz a békéért és megfelelő biztonsági garanciákért cserébe beleegyezett volna az oroszok által már megszállt területek, Ukrajna mintegy ötödének de facto elvesztésébe (mégha jogilag nem is adta volna áldását erre).

Búcsú Donbásztól? 

Most azonban úgy tűnik, hogy Moszkva étvágyát még ez a megoldás sem elégíti ki:

a Financial Times több forrásból származó legfrissebb értesülései szerint Washington jelezte Kijevnek, hogy az amerikai biztonsági garanciákért és a békéért cserébe fel kell adnia a teljes Donbászt, azaz a luhanszki és a donyecki régiót – tehát ki kell vonnia az ukrán hadsereget Donbász még általa uralt részeiről.

A luhanszki régiót az oroszok már szinte teljes egészében elfoglalták, a donyecki viszont még „csak” 70 százalékban az övék.  

Nem tűnik őszintének a mosoly – Zelenszkij és Trump találkozója Davosban 2026. január 22-én
Nem tűnik őszintének a mosoly – Zelenszkij és Trump találkozója Davosban 2026. január 22-én
Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki hivatal sajtószolgálata

Ha Kijev hajlandó a kivonulásra, akkor az Egyesült Államok olyan biztonsági garanciákat kínál számára, amelyek a NATO híres 5. cikkelyét „tükrözik” – ez lényegében arról szól, hogy egy NATO-tagállamot ért katonai támadás esetén az összes többi tagállam a megtámadott ország segítségére siet. Washington „koordinált katonai választ” ígér egy Ukrajnát érő esetleges újabb támadás esetén, és azt is ígéri, hogy további harci eszközökkel erősíti meg keleti szomszédunk hadseregét a békeidőben.

Zelenszkij – miután múlt héten a davosi Világgazdasági Fórumon tárgyalt erről Donald Trumppal – azt mondta, hogy a biztonsági garanciákról szóló szövegrész már „száz százalékban kész”. (Igaz, Washington végső jóváhagyása még hiányzik, és persze kérdés az is, hogy elfogadja-e azt a korábban az ukrán hadsereg jelentős meggyengítését is feltételként kikötő orosz vezetés.)

Jöhet a szabadkereskedelmi zóna 

A fő problémát tehát továbbra is a területi kérdések jelentik – egész pontosan az, hogy hajlandó-e Ukrajna valóban feladni a teljes Donbászt, és ezen belül fő bástyáját, a Kramatorszkot, Szlovjanszkot, Druzskivkát és Kostyantinivkát is magába foglaló, 50 kilométeres védelmi vonalat.

A válasz látszólag egyértelműen nem – Zelenszkij már többször jelezte, hogy ezt már csak az ukrán alkotmány miatt sem tehetné meg. Másrészt korábban azt is hangoztatta, hogy ezzel ajtót nyitnának az oroszok előtt egy újabb offenzívára. (Igaz, ezt a veszélyt az amerikai garanciák elvileg orvosolnák.) Egy januári közvélemény-kutatás szerint Donbász feladását az ukránok többsége is elutasítja.

Annak érdekében, hogy ez valamilyen módon mégis elfogadható legyen Ukrajna számára, Washington demilitarizált, „szabadkereskedelmi zónává” tenné az övezetet vagy annak egy részét.

A Trump-adminisztráció először azt javasolta, hogy ismerjék el ezt orosz területnek, Moszkva pedig beleegyezett volna abba, hogy a hadsereg helyett „csak” a nemzeti gárdáját és a rendőri egységeit állomásoztatná ott.

Miután ezt a lehetőséget Kijev és európai szövetségesei is elutasították, Trump  kompromisszumot köthetett Zelenszkijjel, hogy egy „semleges erő” felügyelje a zónát.

Az ukrán elnök – a brit üzleti lap értesülései szerint – a korábbiakkal ellentétben már támogatja a „szabadkereskedelmi zóna” létrehozását, de csak abban az esetben, ha az nemzetközi jogi értelemben továbbra is Ukrajna része marad, az orosz erők pedig ugyanolyan távolságban lesznek tőle, mint az ukránok.

Óriási nyomás alatt Kijev

Zelenszkij azt remélte, hogy a biztonsági garanciákról és a háború utáni „prosperitási tervről” már januárban aláírhatják az egyezményt – múlt héten sor is került háromoldalú, ukrán, orosz és amerikai tárgyalásokra Abu-Dzabiban. A washingtoni jelzés Donbász feladásának szükségességére ugyanakkor keresztülhúzhatja ezeket a reményeket.

Egy, az amerikai álláspontot ismerő forrás azt állítja, hogy Washington „nem akar semmilyen területi engedményt rákényszeríteni Ukrajnára”, a biztonsági garanciák pedig attól függnek, hogy Oroszország és Ukrajna meg tud-e egyezni a békeegyezmény tartalmáról.

Tény ugyanakkor, hogy a katonailag fölényben lévő Oroszország ragaszkodik a teljes Donbász megszerzéséhez. Azzal, hogy az Abu-Dzabiban zajlott tárgyalások idején súlyos légicsapások sorozatát hajtotta végre Kijev és Harkiv ellen, tovább fokozta a Zelenszkijre nehezedő nyomást.

Washington gyakorlatilag ezt az orosz igényt  közvetíti Kijev felé, és azzal, hogy a biztonsági garanciákat Donbász feladásához köti, még jobban növeli ezt a nyomást.

A háromoldalú tárgyalások várhatóan ezen a héten folytatódnak az Egyesült Arab Emírségek fővárosában. Mivel katonai fordulatra egyelőre nincs esély, Trump pedig – lásd a venezuelai példát – Putyinhoz hasonlóan az erő nyelvén beszél, és maga is simán áthágja a nemzetközi jogot, Zelenszkij valószínűleg csak rossz és még rosszabb lehetőségek között választhat majd.

A Nagyító többi cikkét itt olvashatják.   

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Vészjóslóan üzent Putyin a Krími híd miatt – fájdalmas válasz készül?
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 17:23
Az orosz elnök indulatosan reagált a támadásokra.
Nemzetközi Nyitják a pénzcsapot: rábólintottak a magyar kormány tervére Brüsszelben
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 15:30
Megkapta a zöld jelzést a magyar terv.
Nemzetközi Trump, Hszi és Putyin: kinek lehetett a legőszintébb a mosolya a történelmi csúcstalálkozó után?
Litván Dániel | 2026. november 19. 15:06
Itt a világ újrafelosztása? Trump, Putyin és Hszi csúcstalálkozója történelmi esemény volt, de nem biztos, hogy átírja a történelmet. Gyorsértékelés a csütörtöki találkozóról.
Nemzetközi Dánia jóváhagyta az amerikai katonai jelenlét bővítését Grönlandon
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 12:52
Egyhangúlag jóváhagyta a dán parlament csütörtökön az Egyesült Államokkal és Grönlanddal kötött biztonsági megállapodást, amely lehetővé teszi az amerikai katonai jelenlét jelentős bővítését a sarkvidéki szigeten.
Nemzetközi Hekkerek bénították meg az Európai Bizottság több informatikai rendszerét
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 11:03
Jelentős kibertámadás érte az Európai Bizottság informatikai rendszereit, amelynek következtében több belső szolgáltatás is elérhetetlenné vált, és személyes adatok is veszélybe kerülhettek. A Politico csütörtöki beszámolója szerint a fennakadások már több mint tíz napja tartanak, a támadás nagy részét azonban sikerült megfékezni. Az okozott károk pontos mértéke és az esetleges adatszivárgás egyelőre nem ismert.
Nemzetközi Tartósan átalakíthatja a világ energiapiacát a Hormuzi-szoros blokádja
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 08:58
Alapjaiban változtathatja meg a globális energiapiac működését a Hormuzi-szoros blokádja és a közel-keleti konfliktus okozta ellátási válság. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön közzétett World Energy Outlook 2026 jelentése szerint a kormányok egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek az energiabiztonságra, az alternatív beszerzési útvonalakra és a hazai energiaforrásokra. A válság hosszabb távon felgyorsíthatja a megújuló energiaforrások és az atomenergia térnyerését is.
Nemzetközi Harmadjára éri csapás az oroszok kiemelt fontosságú hídját
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 06:44
Újabb ukrán támadás érte csütörtökre virradó éjjel a Krími hidat, amelyen ismét leállították a közlekedést. Szergej Akszjonov, az Oroszország által elcsatolt Krím félsziget vezetője közölte, hogy a hatóságok megkezdték a károk felmérését. Az orosz közlekedési minisztérium tájékoztatása szerint a dróntámadás miatt a vasúti forgalmat ideiglenesen felfüggesztették, személyi sérülés nem történt.
Nemzetközi Velős, de rövid találkozója lesz Trumpnak és Putyinnak csütörtökön
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 19:16
Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök a Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozójának csütörtöki plenáris ülését követően kétoldalú találkozót tart – jelentette be Jurij Usakov, az orosz elnök külügyi tanácsadója szerdán újságíróknak Sencsenben.
Nemzetközi Továbbra is sereghajtók vagyunk az EU egyenjogúsági listáján
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 17:29
Franciaország első alkalommal került az élre a nemek közötti egyenlőség európai uniós rangsorában, Magyarország ugyanakkor Ciprussal és Csehországgal együtt a legalacsonyabb pontszámot elérő tagállamok között szerepel – derült ki a nemek közötti egyenlőség európai intézetének (EIGE) friss jelentéséből.
Nemzetközi Egyetemisták, figyelem! Megnyílt az Erasmus+ 2027-es pályázata
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 16:25
Több mint 5,3 milliárd eurós keretösszeggel közzétette szerdán az oktatás, a képzés és a sport területét érintő Erasmus+ 2027-es pályázati felhívását az Európai Bizottság.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG