Vlagyimir Putyin eddig jelentős részben az olaj- és gázexport bevételeiből finanszírozta az Ukrajna ellen már csaknem négy éve folyó háborúját. Ezek a bevételek azonban – részben a szankciók, részben egyéb okok miatt – jelentősen visszaestek, ezért egyrészt a Kreml kénytelen növelni a más forrásokból származó bevételeit, másrészt vissza kell vágnia az állami kiadásokat.
Két évtizedes mélypont
A Meduza nevű orosz független hírportál friss elemzése szerint az olaj- és gázexport bevételeinek aránya a szövetségi költségvetésen belül minimum két évtizede nem volt olyan alacsony szinten, mint 2025-ben.
Mint az orosz pénzügyminisztérium jelentéséből kiderül, a nyersanyagkivitelből származó bevétel a 2024-es árfolyamon átszámítva 146 milliárd dollárról tavaly 111,2 milliárd dollárra esett vissza, ami a büdzsé kevesebb mint negyedét (23,8 százalék) teszi ki. Az olaj- és gázbevételek aránya még a 23 százalékot sem érte el, azaz 77 százalék más forrásból érkezett.
A zuhanás nagyságát jelzi, hogy utoljára 2020-ban volt a nyersanyag-eladásokból származó bevételek aránya 30 százalék alatt – ekkor a Covid-járvány okozta lezárások miatt radikálisan csökkent az olaj iránti globális kereslet és az ár.
Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Alekszandr Kazakov
A bevételek nem csupán az energiaexportra kivetett szankciók, hanem a globális piac alakulása és az erős rubel miatt is mérséklődtek.
Egyrészt az olajárak globálisan továbbra is alacsony szinten vannak, tavaly decemberben például az orosz Ural kőolaj hordónkénti ára 40 dollár alá csökkent. Az alacsony árak oka, hogy a globális termelésbővülés és a készletek növekedése több mint ellensúlyozzák az export potenciális zavarainak a hatását.
Az amerikai kormányzati elemzőügynökség, az EIA ráadásul további mérséklődést vetít előre: a világpiacon standardnak számító Brent olaj ára a tavalyi 69 dollárról 56 dollárra csökkenhet idén. Az Ural ennél csak olcsóbb lehet – az orosz olajat diszkonttal értékesítik az oroszok a Brenthez képest a szankciók miatt –, az orosz minisztérium mégis átlagosan 59 dolláros hordónkénti árral számol az idei évi büdzsében.
Azaz – ha bejön az amerikai prognózis – az orosz költségvetésnek további hiánnyal kell majd szembenéznie.
Az egyéb költségvetési bevételek – részben a háztartásokra és a vállalati szektorra kivetett széleskörű adó- és illetékemelésnek köszönhetően – már jobb állapotban vannak: 12,6 százalékkal növekedtek tavaly év végére 2024-hez képest.
Megvágott szociális kiadások, növekvő adóterhek
Ami a kiadási oldalt illeti, a költségvetés 7 százalékkal túlteljesítette a célkitűzéseit múlt évben. Meredeken zuhannak például a szociális kiadások, amelyek részaránya a kiadási oldalon a 2021-es 38-ról 25 százalékra zuhant az idei évre. A nemzetgazdaságra fordított kiadás pedig 17,6-ról 11 százalékra zsugorodott.
Ezzel ellentétben a katonai kiadások – beleértve a honvédelmi és nemzetbiztonsági költéseket is – 24-ről 40,3 százalékra emelkedtek 2021 és 2025 között, 2026-re pedig 38 százalék van betervezve. Ez azt jelzi, hogy a katonai költések továbbra is abszolút prioritást élveznek.
Összességében a büdzsé tavaly átszámítva 73,4 milliárd dollár deficittel zárt, ami a GDP 2,6 százalékának felel meg. Az idei évben a deficitet 1,6 százalékra faragná le a Kreml, ehhez azonban kivételesen hatékony adóbehajtásra lenne szükség, például a megemelt áfát tekintve.
A kormány tehát egyrészt a megemelt adókból próbálja betömni az olaj- és gázbevételek apadása okozta hiányt, emellett a belföldi hitelfelvételre és a Nemzeti Vagyonalap tartalékaira is támaszkodhat (bár utóbbiak már mintegy a felére csökkentek az ukrajnai háború ideje alatt).
Ami a GDP-t illeti, az orosz statisztikai hivatal (Rosstat) szerint a növekedési ütem a tavalyi harmadik negyedévben 0,6 százalékra mérséklődött. Az orosz jegybank az idei évben is mindössze 0,5-1,5 százalékos pluszra számít.
Putyin nem lassít
És hogyan hat mindez az orosz háborús gépezetre? „Egyelőre túl korai még azt mondani, hogy a gazdaság jelenlegi szerkezete a háború visszafogására kényszeríti Oroszországot. Pontosabban, ez erősen azt üzeni, hogy a háborút soha nem lett volna szabad elkezdeni” – mondta Alexandra Prokopenko, a berlini Carneggie Russia Eurasia Center szakértője a Medúzának. Utalt arra is, hogy az elmúlt három évben az orosz ipari növekedést kizárólag a hadiipar húzta, az ipar többi része viszont recesszióban van.
Vlagyimir Putyin mindenesetre – tesszük hozzá – nem mutatja jelét annak, hogy hajlana a békére, és tovább folytatja az erőteljes katonai offenzívát Ukrajnában.
Ezt egyértelműen jelzik például az ukrán főváros energiarendszere ellen végrehajtott pusztító januári támadások, amelyek miatt százezrek fagyoskodtak/fagyoskodnak.
Az orosz elnök próbálja katonailag a maximumot kihozni a jelenlegi helyzetből, mielőtt tűzszünetet kötne, és nem aggódik a gazdaság állapota miatt. És a jelek szerint az sem zavarja, hogy ennek árát – a súlyos emberveszteségeket és az anyagiakat tekintve is – az orosz társadalom fizeti meg.
A Nagyító többi cikkét itt olvashatja.
