Miközben az amerikai elnök az elmúlt hetekben arról beszélt, hogy reményt keltő tárgyalások folynak Iránnal a háború lezárására, és egy 15 pontos béketervet is küldött Teheránnak, más jelek arra utalnak, hogy újabb nagyszabású katonai akcióra készül, ami tovább eszkalálhatja a már amúgy is veszélyes mértékben eszkalálódott konfliktust.
A New York Times amerikai katonai tisztségviselőkre hivatkozva a hétvégén azt írta: több száz, a speciális műveleti erőkhöz tartozó amerikai katona érkezett a Közel-Keletre.
Fotó: MTI/EPA pool/Will Oliver
Variációk szárazföldi bevetésre
A szóban forgó egységek – például az Army Rangers és a Navy SEALs – egyelőre nem kaptak konkrét küldetést, ugyanakkor speciális szárazföldi egységekként több célra is bevethetik őket.
1. A Hormuzi-szoros megnyitása. A szoros lezárása Irán által – amely válasz a nem szűnő izraeli-amerikai légicsapásokra – nagyon súlyos gazdasági problémákat okozhat globálisan, többek között azért, mert eddig itt haladt át a világ tengereken szállított olaj- és cseppfolyósított földgáz (LNG) mennyiségének mintegy húsz százaléka.
Bár Irán múlt héten azt állította, hogy „a nem ellenséges” hajókat átengedi a szoroson, a gyakorlatban csak „csordogálásról” beszélhetünk: a szoros forgalmát figyelő oldal szerint például vasárnap dél és hétfő dél között mindössze három hajó haladt át itt – ez a megszokott forgalom mindössze két százaléka.
A lezárás miatt az olaj ára csaknem duplájára ugrott az év elejéhez képest a nemzetközi piacokon, ami globálisan is brutális energiadráguláshoz vezethet.
Már most jelentős problémák vannak az ellátási láncokban , és „szinte nincs olyan pontja a világnak, ahol valamilyen formában – áruhiányok, jelentős drágulások és ezeknek a kombinációi – ne okozna komoly problémákat” a lezárás, mondta Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. alapítója lapcsoportunk műsorában, a Klasszis Podcastban.
Példaként említette, hogy a repülőgépek üzemanyagárai „elszálltak az égbe”, a dízel ára pedig még az Egyesült Államokban is jelentősen növekedett, pedig „Amerika viszonylag izolált”. Ennek már most van társadalmi és politikai hatása, és közelegnek a választások, tette hozzá. (Az Egyesült Államokban novemberben tartják majd az időközi törvényhozási választásokat.) Emiatt egyik félnek sem érdeke az eszkaláció.
Szerinte ha sikerülne deeszkalálni a konfiktust, és nagyjából helyreállítanák a szoros forgalmát, akkor meg lehetne úszni a világgazdasági válságot, és – ahogy az orosz-ukrán háború esetében is történik – együtt lehetne élni ezzel a szembenállással is.
A deeszkaláció azonban egyelőre várat magára, sőt, mivel eddig sem Trump rendszeres ultimátumai, sem az általa említett „komoly tárgyalások” nem hoztak eredményt, további katonai eszkaláció veszélye is fennáll.
A The Guardian szerint Trump katonailag két módon nyithatná meg a szorost: ha a szárazföldön elfoglalja azt vagy ha hadihajókat küld oda.
A szárazföldi hadművelet – még ha limitált is – jelentősen megnövelheti az amerikai áldozatok számát, és így politikailag is nagyon veszélyes. Irán jelezte, hogy katonáik „már várnak” az amerikaiakra. Irán egyúttal szőnyegbombázással fenyegette meg a partraszálló erőket.
Kedden ugyanakkor Trump olyasmit írt, ami nem ezen katonai művelet irányába mutat. A Truth Social oldalon közzétett posztja szerint Nagy-Britanniának és más országoknak „harcolniuk kellene” magukért, és oda kellene mennniük a szorosba az olajért.
„Az Egyesült Államok már nem lesz többé ott, hogy segítsen nektek, ahogy ti sem voltatok ott értünk”, fűzte hozzá azokra az országokra utalva, amelyek nem szálltak be az Irán elleni hadműveletekbe.
2. A Kharg-sziget elfoglalása. A Perzsa-öböl északi részén fekvő sziget régóta kulcsfontosságú az iráni gazdaság szempontjából, hiszen ezen keresztül történik az olajexport 90 százaléka.
Az amerikai hadsereg március közepén már légicsapásokat hajtott végre a sziget katonai célpontjai ellen, Trump pedig a hétvégén a Financial Timesnak egyenesen arról beszélt, hogy szeretné megszerezni Irán olaját.
Ehhez pedig el kellene foglalnia a szigetet.
Trump a venezuelai forgatókönyvet emlegette: ott előbb katonai úton megbuktatta Nicolás Madurót (az Egyesült Államokba hurcolt venezuelai elnököt múlt héten hallgatta meg ismét egy New York-i bíróság), majd megkezdte az ország olajvagyonának lefoglalását.
3. A dúsított urán megszerzése. Az amerikai elnök egy még meredekebbnek tűnő bevetést is fontolgat: amerikai kommandósok mélyen behatolnának Iránba, és megpróbálnák megszerezni az atombomba előállításához szükséges, magas dúsítottságú uránkészleteket. Ezek az isfahani atomenergetikai létesítménynél vagy más helyszíneken lehetnek, amelyeket tavaly, a 12 napos háború során elvileg már lebombáztak az amerikai és izraeli erők.
50 ezer katona várakozik
Az amerikai katonák alapesetben a helyi bázisokon – és a régióban állomásozó hajókon – vannak szétszórva Szaúd-Arábiában, Bahreinben, Irakban, Szíriában, Jordániában, Katarban, az Egyesült Arab Emirátusokban és Kuvaitban.
Az említett kommandók mellett már a Közel-Keleten van a haditengerészet mintegy 5000 katonája, akiknek fele szintén a közelmúltban érkezett a térségbe. Egy jelentős részük partraszállásra van kiképezve. És ide vezényeltek mintegy kétezer ejtőernyőst is a 82. légi szállítású hadosztályból, ami “további katonai lehetőségeket” jelent Trump számára.
Így összesen már mintegy 50 ezer amerikai katona állomásozik a térségben amerikai tisztviselők szerint – ez 10 ezerrel több a szokásosnál.
Szakértők ugyanakkor úgy vélik, hogy még ekkora haderő is kevés lenne egy átfogó szárazföldi hadművelethez – a 2003-as amerikai vezetésű, nemzetközi jogi szempontból szintén illegális iraki háború például csaknem negyedmillió katonával indult.
Ráadásul – ahogy jeleztük – egy szárazföldi hadművelet várhatóan jelentős amerikai veszteségekkel járna, ami belpolitikailag visszaüthetne. Több friss közvélemény-kutatás szerint az amerikaiak mintegy 60 százaléka már most elutasítja az iráni háborút.
Nyolcmillióan az utcákon
A háború – amelynek megindítása érdekében Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő régóta presszionálta az amerikai elnököt – az Egyesült Államokban is komoly társadalmi ellenállásba ütközik. A hétvégén a Trump-adminisztráció politikája, így többek között az iráni beavatkozás ellen tiltakozó No Kings (Nincsenek királyok) nevű megmozduláson több mint nyolcmillió amerikai vett részt országszerte a szervezők szerint.
Fotó: MTI/EPA/Olga Fedorova
Sőt, az amerikai konzervatív véleményvezérek egy része, például Tucker Carlson politikai kommentátor, Trump egykori tanácsadója sem nézi jó szemmel a történéseket.
Szerintük az amerikai elnök ezúttal szembemegy az America first (Amerika mindenekelőtt) választási ígéretével, és egy olyan háborúban költ el óriási összegeket és áldoz fel amerikai életeket, amely valójában nem az Egyesült Államok háborúja.
Március közepén pedig tiltakozásul lemondott posztjáról Joe Kent, a Nemzeti Terrorellenes Központ igazgatója, Trump korábbi elkötelezett támogatója. Szerinte Irán nem jelentett közvetlen fenyegetést az Egyesült Államokra, Trump pedig „Izrael és annak befolyásos amerikai lobbija” nyomására indította el a háborút.
A Nagyító rovat többi cikkét itt érhetik el.
A Republikon Intézet tette fel a kérdést. 
