6p

Komoly diplomáciai győzelem a palesztinok számára, hogy a napokban egymás után ismerték el nagy nyugati országok a palesztin államiságot. Palesztina létrejöttére mégis egyre kisebb az esély – a Washington támogatását élvező izraeli kormány élesen ellenzi azt, és folytatja a palesztin területek bekebelezését. Nagyító alatt ezúttal egy történelmi, de jelen állás szerint csak szimbolikus mérföldkő.

Nagy-Britannia, Franciaország, Belgium, Portugália, Málta, Luxemburg, Monaco, Andorra, San Marino, Kanada, Ausztrália – ezek azok az országok, amelyek az elmúlt néhány napban hivatalosan is elismerték a palesztin államiságot.

Európa nagy része már igent mondott

Tavaly májusban és júniusban már volt egy elismerési hullám: akkor többek között Spanyolország, Írország, Szlovénia és Örményország mondott igent a palesztin államra.

Ezzel az európai államok többsége már elismerte Palesztinát (Magyarország a 80-as években tette meg ezt, de erről még lesz szó), igaz, a nagy uniós államok közül Olaszország és Németország továbbra sem készül erre.              

Bár az olasz kormány nem ismerte el Palesztinát, Rómában és számos olasz városban hétfőn tömegek tüntettek a palesztinok mellett és az izraeli kormány ellen
Bár az olasz kormány nem ismerte el Palesztinát, Rómában és számos olasz városban hétfőn tömegek tüntettek a palesztinok mellett és az izraeli kormány ellen
Fotó: MTI/EPA/ANSA/Massimo Percossi

Franciaország és további öt európai állam a lépés bejelentését az ENSZ-ben tartott hétfői rendkívüli ülésre időzítette, amelyet a francia kormány és Szaúd-Arábia kezdeményezett, és amelyen több tucat állam- és kormányfő állt ki Palesztina mellett, szembeszállva az ezt élesen ellenző Izraellel és legfőbb szövetségesével, az Egyesült Államokkal.

A Reuters mindenesetre mérföldkőnek számító diplomáciai elmozdulásként értékelte a történteket.

Eljött az idő, a gázai háború és a mészárlások befejezésére, „eljött az idő, hogy igazságot szolgáltassunk a palesztin népnek, és ezért elismerjük a palesztin államot Gázában, Ciszjordániában és Jeruzsálemben”, indokolta Emmanuel Macron francia elnök a francia döntést.

Van is, meg nincs is Palesztina   

De mi a gyakorlati jelentősége ennek a lépésnek, és valóban közelebb kerülnek-e a palesztinok ezáltal egy önálló állam megteremtéséhez?

Palesztina egy olyan állam, amely – mint a BBC fogalmaz – létezik is, meg nem is. Létezik, hiszen a nemzetközi közösség egy része elismeri, vannak diplomáciai képviseletei külföldön (köztük Magyarországon is), sportolói pedig palesztin színekben indulhatnak nemzetközi sportversenyeken, például az olimpiákon is.

Ugyanakkor mégsem létezik államként, hiszen – az Izraellel szemben hosszú évtizedek óta fennálló súlyos ellentétek miatt – nincsenek nemzetközileg elismert határai, nincs fővárosa és hadserege.

Ciszjordániában – amelyet 1967 óta, Kelet-Jeruzsálemhez hasonlóan, katonai megszállás alatt tart a zsidó állam – az 1990-es években, az akkori békefolyamat részeként megalakult ugyan a Palesztin Hatóság, de az izraeli megszállás miatt nincs teljes ellenőrzése a terület és a lakosság felett.

Gázában pedig háború – számos emberi jogi szervezet szerint népirtás – zajlik, az övezet szintén izraeli megszállás alatt áll. (Gázából 2005-ben kivonult Izrael, 2006 és 2023 között a Hamász irányította, a 2023. október 7-i terrortámadása után azonban a zsidó állam katonai offenzívát indított.)

Szimbolikus üzenet    

Palesztina önálló államként tehát nem létezik, elismerése számos jelentős nyugati állam által ugyanakkor szimbolikus jelentőséggel bír.

 A gyakorlatban érdemi változást nem hoz ugyan, de erős morális és politikai állásfoglalást jelent.

Ezzel összefüggésben David Lammy brit külügyminiszter júliusban az ENSZ-ben azt mondta: „Nagy-Britannia különösen felelősséggel viseltetik azért, hogy támogassa a kétállami megoldást.” 

Lammy egyrészt idézte az 1917-es Balfour-nyilatkozatot, amelyben a brit kormány először fejezte ki támogatását azt illetően, hogy „Palesztinában létrejöjjön egy nemzeti otthon a zsidó nép számára.” A deklarációval együtt ugyanakkor – folytatta a brit külügyminiszter – „komoly ígéret született arra, hogy semmi olyasmi nem történhet, ami károsíthatja a nem zsidó közösségek civil és vallási jogait Palesztinában.” (A terület 1920 és 1948 között Nagy-Britannia ellenőrzése alatt állt.)  

1948-ban Izrael állam meg is alakult, és az elmúlt csaknem 80 évben egyre több területet vont ellenőrzése alá. A palesztin állam ugyanakkor máig nem jöhetett létre. És ha a jelenlegi izraeli kormányon múlik, akkor ez így is marad. „Nem fog létrejönni palesztin állam” – mondta Benjámin Netanjahu, miután Nagy-Britannia, Ausztrália és Kanada bejelentette a döntését. Az izraeli miniszterelnök a lépést a terror megjutalmazásának, a palesztin államot pedig terrorállamnak nevezte.

Számos állam vezetője ugyanakkor ezt másként gondolja. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök például egyenesen azt mondta az ENSZ-ben hétfőn, hogy ez „még nem az út vége. Csak az eleje.”

Sánchez egyúttal indítványozta, hogy adjanak teljes jogú tagságot az ENSZ-ben Palesztinának, amely jelenleg állandó megfigyelő államként van jelen. Tehát részt vehet az üléseken, de nem szavazhat.

Harc a területért, minden eszközzel

Palesztinát a 193 ENSZ-tagország háromnegyede ismeri el, köztük hazánk is. A jelenlegi magyar kormány ugyan továbbra is kitart a nemzetközileg egyre inkább elszigetelődő Netanjahu-kormány mellett, ez nem változtat azon a tényen, hogy Magyarország még a rendszerváltozás előtt, 1988 novemberében elismerte Palesztinát, sok más szocialista országgal egyidőben.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt tagja közül már négy ismeri el a palesztin államot – az egyetlen kivétel az Egyesült Államok. Bár az elmúlt évtizedekben számos amerikai elnök kifejezte támogatását Palesztina létrehozása mellett, Donald Trump – Benjámin Netanjahu egyik legfőbb támogatója – nincs köztük.

Az erősödő nemzetközi támogatás ellenére egyre kisebb az esély arra, hogy létre tudjon jönni egy életképes palesztin állam.

Gáza romokban hever, Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben az izraeli kormány jogellenesen, a nemzetközi tiltakozás ellenére is egyre növeli a zsidó telepek számát, a telepesek pedig erőszakkal próbálják elűzni az ott élő palesztinokat.  

„Ez egy nulla összegű játék”, egy területért folyó küzdelem „a folyótól a tengerig”, mondta N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet-szakértő korábban lapcsoportunk, a Klasszis Média műsorában, a Klasszis Klubban. Szerinte a palesztin államhoz „már nincsen palesztin terület” – Kelet-Jeruzsálem és Ciszjordánia megszállt terület, utóbbi szét van szabdalva, Izrael nem fogja feladni – , a szétlőtt Gázai övezetet pedig „nincs, aki újjáépítse”.

Ugyanakkor a gázai háborúval a palesztin kérdés visszakerült a nemzetközi napirendre, és a palesztin ügy melletti kiállás világszerte egyre növekszik.

A Nagyító többi cikkét itt olvashatják. 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Vészjóslóan üzent Putyin a Krími híd miatt – fájdalmas válasz készül?
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 17:23
Az orosz elnök indulatosan reagált a támadásokra.
Nemzetközi Nyitják a pénzcsapot: rábólintottak a magyar kormány tervére Brüsszelben
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 15:30
Megkapta a zöld jelzést a magyar terv.
Nemzetközi Trump, Hszi és Putyin: kinek lehetett a legőszintébb a mosolya a történelmi csúcstalálkozó után?
Litván Dániel | 2026. november 19. 15:06
Itt a világ újrafelosztása? Trump, Putyin és Hszi csúcstalálkozója történelmi esemény volt, de nem biztos, hogy átírja a történelmet. Gyorsértékelés a csütörtöki találkozóról.
Nemzetközi Dánia jóváhagyta az amerikai katonai jelenlét bővítését Grönlandon
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 12:52
Egyhangúlag jóváhagyta a dán parlament csütörtökön az Egyesült Államokkal és Grönlanddal kötött biztonsági megállapodást, amely lehetővé teszi az amerikai katonai jelenlét jelentős bővítését a sarkvidéki szigeten.
Nemzetközi Hekkerek bénították meg az Európai Bizottság több informatikai rendszerét
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 11:03
Jelentős kibertámadás érte az Európai Bizottság informatikai rendszereit, amelynek következtében több belső szolgáltatás is elérhetetlenné vált, és személyes adatok is veszélybe kerülhettek. A Politico csütörtöki beszámolója szerint a fennakadások már több mint tíz napja tartanak, a támadás nagy részét azonban sikerült megfékezni. Az okozott károk pontos mértéke és az esetleges adatszivárgás egyelőre nem ismert.
Nemzetközi Tartósan átalakíthatja a világ energiapiacát a Hormuzi-szoros blokádja
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 08:58
Alapjaiban változtathatja meg a globális energiapiac működését a Hormuzi-szoros blokádja és a közel-keleti konfliktus okozta ellátási válság. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön közzétett World Energy Outlook 2026 jelentése szerint a kormányok egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek az energiabiztonságra, az alternatív beszerzési útvonalakra és a hazai energiaforrásokra. A válság hosszabb távon felgyorsíthatja a megújuló energiaforrások és az atomenergia térnyerését is.
Nemzetközi Harmadjára éri csapás az oroszok kiemelt fontosságú hídját
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 06:44
Újabb ukrán támadás érte csütörtökre virradó éjjel a Krími hidat, amelyen ismét leállították a közlekedést. Szergej Akszjonov, az Oroszország által elcsatolt Krím félsziget vezetője közölte, hogy a hatóságok megkezdték a károk felmérését. Az orosz közlekedési minisztérium tájékoztatása szerint a dróntámadás miatt a vasúti forgalmat ideiglenesen felfüggesztették, személyi sérülés nem történt.
Nemzetközi Velős, de rövid találkozója lesz Trumpnak és Putyinnak csütörtökön
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 19:16
Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök a Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozójának csütörtöki plenáris ülését követően kétoldalú találkozót tart – jelentette be Jurij Usakov, az orosz elnök külügyi tanácsadója szerdán újságíróknak Sencsenben.
Nemzetközi Továbbra is sereghajtók vagyunk az EU egyenjogúsági listáján
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 17:29
Franciaország első alkalommal került az élre a nemek közötti egyenlőség európai uniós rangsorában, Magyarország ugyanakkor Ciprussal és Csehországgal együtt a legalacsonyabb pontszámot elérő tagállamok között szerepel – derült ki a nemek közötti egyenlőség európai intézetének (EIGE) friss jelentéséből.
Nemzetközi Egyetemisták, figyelem! Megnyílt az Erasmus+ 2027-es pályázata
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 16:25
Több mint 5,3 milliárd eurós keretösszeggel közzétette szerdán az oktatás, a képzés és a sport területét érintő Erasmus+ 2027-es pályázati felhívását az Európai Bizottság.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG