6p

Trump hétfőn a globális gazdasági Armageddont megelőzendő elhalasztotta az iráni energialétesítmények elleni légicsapásokat. Ha mégis tovább eszkalálja majd a konfliktust, azzal saját magát is lábon lövi, ha nem lép, az meghátrálásnak tűnhet. Van-e még kiút a háborús mocsárból? Ezt is megnézzük az e heti Nagyítóban. 

Hétfőn öt nappal elhalasztotta az iráni energiaipari létesítmények elleni támadásokat Donald Trump – az amerikai elnök szombaton még 48 órás ultimátumot adott Iránnak a Hormuzi-szoros megnyitására, kilátásba helyezve az iráni erőművek megsemmisítését.

Vissza a szakadék széléről 

Az amerikai elnök hétfői bejelentése nyomán a világ egy kis időre felsóhajtott, hiszen utóbbi műveletre – amely valószínűleg irániak millióit hozta volna lehetetlen helyzetbe – Irán a Perzsa-öböl energialétesítményei elleni újabb támadásokkal válaszolt volna. Ez alighanem az egekig hajtotta volna a már amúgy is majdnem duplájára nőtt olajárakat, és eszkalálta volna a jelenleg még „csak” kibontakozó energiakrízist.

Ez a háború „az emberiség történetében a legnagyobb fenyegetés az energiabiztonságra nézve” – érzékeltette a játszma tétjét Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak a napokban.     

De pontosan hogyan született meg az amerikai elnök döntése, és milyen dilemmával kénytelen szembenézni?  

Donald Trump bement a háborúba – de hogyan jön ki belőle?
Donald Trump bement a háborúba – de hogyan jön ki belőle?
Fotó: MTI/EPA/Abacapress pool/Yuri Gripas

Menekülés a mocsárból

A New York Times háttéranyaga szerint Trump az amerikai és iráni tisztségviselők közötti, még nagyon kezdeti fázisban lévő dialógust használta fel arra hétfőn, hogy kifaroljon a korábbi ultimátumából, azt állítván, hogy – először a háború kezdete, február 28-a óta – „produktív beszélgetések” kezdődtek a két fél között.

Az amerikai elnök azzal érvelt, hogy szeretne időt adni az egyeztetések fejlődésének, és ezzel számos országot arra ösztönzött, hogy diplomáciai úton próbálja segíteni azokat.

Az ugyanakkor nem világos, hogy mekkora esélyt lát valójában áttörés elérésére egy olyan konfliktusban, amely hetek óta eszkalálódik.

Az amerikai légierő tehát egyelőre nem támadja az iráni energiaipari létesítményeket – ezt a Genfi Egyezmények általában tiltják is –, de Izraelhez hasonlóan továbbra is folytatja a légicsapásokat egyéb célpontok ellen Iránban, és további haderőt küld a térségbe. Emellett amerikai tisztségviselők szerint agresszívebb hadműveleteket is fontolgat, például az iráni olajexport nagy részét lebonyolító Harg-sziget elfoglalását, valamint szárazföldi erők bevetését a magas dúsítású urán (ez szükséges az atombombához) lefoglalása érdekében.

Trump annyit árult még el, hogy az egyeztetéseket veje, Jared Kushner és különleges megbízottja, Steve Witkoff vezeti, akik Irán vezetőinek egyikével egyeztetnek (számos elöljárót korábban már likvidált Izrael, köztük a legfelsőbb vezetőt, Ali Hámenei ajatollahot is). A kiszivárgott információk szerint Witkoff közvetlenül Irán külügyminiszterével, Abbasz Aragcsival kommunikált az elmúlt napokban.

Az Egyesült Államok – mondta az amerikai elnök – továbbra is azt követeli, hogy Irán álljon le az urándúsítással, és teljesen semmisítse meg az atombomba készítéséhez felhasználható uránkészletét.

Iráni tisztségviselők hétfőn hivatalosan tagadták, hogy tárgyalnának az Egyesült Államokkal a háború befejezésének feltételeiről.

Bagher Ghalibaf, az iráni parlament szóvivője pedig már arról beszélt, hogy Washington most megpróbál „menekülni a mocsárból”, amiben Izraellel együtt bennragadt.

A tűzszünet nem elég Iránnak 

Más iráni tisztségviselők ugyanakkor elismerték, hogy történtek közvetett és közvetlen üzenetváltások a napokban Washingtonnal. Ezek próbálkozások voltak a konfliktus további eszkalációjának, ezen belül a kritikus fontosságú energiainfrastruktúra elleni támadásoknak a megelőzésére.

Közlésük szerint – írja az amerikai lap – az iráni külügyminiszter azt mondta az amerikai különleges megbízottnak, hogy Irán nem tűzszünetet, hanem egy fenntartható békemegállapodást szeretne, ami garantálná, hogy az Egyesült Államok és Izrael nem támadja meg őket újra.

Emellett az iráni vezetés egyes gazdasági szankciók feloldását is szeretné elérni.

Ugyanakkor ott van Benjámin Netanjahu izraeli államfő is, aki már régóta ösztönözte Trumpot a háború megindítására, és akinek a stratégiája az elmúlt hetekben néha ellentétben állt Washingtonéval. Világossá tette ugyanis, hogy nem akarja ennyibe hagyni a dolgot, hanem – mint hangoztatta – folytatja az iráni rakéta- és atomprogram szétzúzását. (Az izraeli támadások ugyanakkor számos civil célpontot is sújtottak helyszíni beszámolók szerint, aminek mintegy 1500 civil esett eddig áldozatul. Az iráni támadásoknak mintegy 20 civil halálos áldozata van Izraelben.)

Sorsdöntő dilemma

Trump mindenesetre most időt nyert magának, hogy megpróbálja rábírni Iránt a kereskedelmi szempontból globálisan létfontosságú Hormuzi-szoros újranyitására. Ugyanakkor nehéz választás elő került:

ha nem sikerül megnyittatnia a szorost és nem váltja be fenyegetését, akkor az meghátrálásnak tűnhet. Ha tovább eszkalálja a konfliktust, akkor saját magát is lábon lövi gazdaságilag és politikailag – novemberben időközi választások lesznek az Egyesült Államokban.

Eközben gazdasági guruk és elemzők sorra figyelmeztetnek arra, hogy ha nem sikerül deeszkalálni a háborút, az beláthatatlan gazdasági károkkal és problémákkal járhat, mind a globális az energiaellátásban, mind az élelmiszertermelésben (a Hormuzi-szoros a műtrágyaellátás szempontjából is kiemelten fontos) .

Már most nagyon jelentős problémák vannak az ellátási láncokban, és már szinte nincs olyan pontja a világnak, amely ez alól mentesülne – mondta Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. elnöke kedden lapcsoportunk műsorában, a Klasszis Klub Live-ban.

Mint fogalmazott, már az Egyesült Államokban is kezdenek emelkedni az árak, így Trump valószínűleg a háta közepére kíván egy további eszkalációt.

Jaksity György utalt arra, hogy remélhetőleg hamar vége lesz a háborúnak – nemcsak gazdasági okok miatt, hanem azért is, mert már az orosz-ukrán háború is „ráül az ember pszichéjére”, és senkinek sem hiányzik egy újabb jelentős fegyveres konfliktus. 

A Nagyító további cikkeit itt olvashatják.  

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi A parlament alakuló ülésére tartott egy szerbiai képviselő, leöntötték joghurttal
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 13:51
Kedden megalakult az Egyetemista Lista többségével felálló új szerbiai parlament. A választásokon vereséget szenvedő Szerb Haladó Párt képviselőjét, Lidija Vukicevicet már a belépés előtt joghurttal öntötték le.
Nemzetközi Megszólalt a Fidesz is a Kárpátalja elleni támadásról: kitalálják, kit hibáztatnak érte?
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 12:06
Orbán Anita együttérzését fejezte ki, Orbán Viktor pártja pedig Magyar Péter „háborús politikáját” teszi felelősség a kárpátaljai orosz támadás miatt.
Nemzetközi Kiderült, ki száll ringbe Gianni Infantino ellen
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 11:22
Svájci helyett francia módra vezetné a FIFA-t.
Nemzetközi Kárpátalját is elérte Putyin bosszúja a krími híd miatt – frissítve: Megszólalt Magyar Péter is
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 10:27
Egyelőre nem tudni, mit találtak el az oroszok Munkácson, de a robbanásokat többen is hallották.
Nemzetközi Most fog elpattanni a húr Putyinnál: ledőlt a krími híd
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 08:33
A tengerbe omlott a szerkezet egy jelentős része, ezt jó darabig nem fogják kijavítani az oroszok.
Nemzetközi Külön programja is volt Orbán Anitának Brüsszelben hétfőn
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 06:59
Összedugták a fejüket ukrán kollégájával.
Nemzetközi Vérfagyasztó üzenetet kapott Ukrajna Franciaországból
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 06:46
Ha a legesélyesebb jelölt nyer, vége Ukrajna anyagi támogatásának.
Nemzetközi Titkos francia különítmény tartózkodik Ukrajnában – még a törvényhozók sem tudhattak róla
Privátbankár.hu | 2026. november 16. 19:43
Elsősorban a kiképzésben és karbantartásban segítenek.
Nemzetközi Súlyos a helyzet Gázában, több ország is felszólította Izraelt a cselekvésre
Privátbankár.hu | 2026. november 16. 16:23
A segélyekre óriási szükség lenne.
Nemzetközi Döntött Brüsszel: újabb eurómilliárdot kap Ukrajna
Privátbankár.hu | 2026. november 16. 14:27
Beszerzési célokra adják a forrásokat.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG