A békével kapcsolatos nagy várakozások és a diplomáciai erőfeszítések ellenére Ukrajnában idén is folytatódott a totális háború.
Ukrajna: békének nyoma sincs
A harcok az elmúlt csaknem négy évben összesen már több százezer halálos áldozatot követeltek becslések szerint – pontos számot egyik ország sem közöl, de mindkét fél hadi veszteségei súlyosak –, emellett csaknem 15 ezer ukrán civil, de már orosz oldalon is sok száz civil esett áldozatul az összecsapásoknak.
Hiába volt az óriási csinnadrattával beharangozott alaszkai csúcs Donald Trump és Vlagyimir Putyin között, hiába kezdődtek meg a tárgyalások az orosz és az ukrán fél között alsóbb szinteken, mindez nem hozott érdemi eredményt. Az orosz hadseregnek – ha nem is roppantotta meg az ukránt – sikerült tovább nyomulnia Kelet-Ukrajnában, miközben légi úton folyamatosan támadja a nyugatabbra lévő városokat is.
Fotó: MTI/EPA/24. gépesített dandár
Ugyanakkor Ukrajna is képes érzékeny veszteségeket okozni Oroszországnak, gondoljunk csak az olajfinomítók elleni pusztító dróncsapásokra, vagy a hétfő hajnalban egy orosz tábornok ellen elkövetett moszkvai merényletre.
Tűzszünet és béke tehát továbbra sincs – bár az Ukrajnát megillető biztonsági garanciák tekintetében történt némi előremozdulás december elején –, a területi kérdésekre változatlanul nincs megoldás.
Kissé leegyszerűsítve: az orosz elnök továbbra is el akarja foglalni azokat az ukrán területeket (főleg Donbász egészét), amelyeket Ukrajna érthető módon nem akar odaadni. A háborús célok között továbbra is kibékíthetetlen ellentétek vannak – a harcok tehát folytatódnak.
A háborúba Ukrajna is kezd belefáradni, de egyelőre kitart. „A hazafias hév, ami fűtötte mind a katonákat, mind a társadalmat 2022 elején, ez már nyomokban nincsen. Fáradtság van, kiábrándultság van, de a tudat is ott van, hogy ezt csinálni kell” – összegezte Vörös Szabolcs újságíró a kelet-ukrajnai front közelében szerzett tapasztalatait lapcsaládunk, a Klasszis Média műsorában, a Klasszis Podcastban. (A teljes beszélgetés itt érhető el.)
Az egyértelmű, hogy a Nyugat és Oroszország között továbbra is proxyháború zajlik, ugyanakkor a közvetlen összecsapást idén is sikerült elkerülni – az ukrajnai háború továbbra is regionális.
Ukrajnán kívüli területet továbbra sem ért orosz támadás, de nincs tudomásunk arról sem, hogy ilyen területről indítottak volna támadást Oroszország ellen.
Orosz drónberepülések és légtérsértések persze számos alkalommal történtek, és számos Nyugaton végrehajtott orosz szabotázsról is érkezett hír idén (legutóbb például Lengyelországból), de ez szerencsére teljesen más szint, mint egy nyílt háború.
Az jelen állás szerint meglehetősen valószínűtlen, hogy Oroszország a közeljövőben megtámadna egy NATO-tagállamot. „Az oroszok nem buták” – fogalmazott ezzel kapcsolatban Kis-Benedek József a Klasszis Podcastban korábban. A biztonságpolitikai szakértő szerint világháború nem lesz, az orosz-ukrán háború ugyanakkor nem csendesedik, és mintha visszatért volna a hidegháború.
Némi reményre adhat okot, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – valószínűleg az említett biztonsági garanciákra utalva – hétfőn úgy nyilatkozott: a tárgyalások Washingtonnal és az európai államokkal a háború lezárásáról „nagyon közel vannak egy valódi eredményhez.”
Gáza: törékeny tűzszünet, brutális mérleg
Óriási áldozatokat követelt (és részben még követel) a közel-keleti háború is. Bár Izrael és a Hamász között idén október óta hivatalosan tűzszünet van érvényben, az eddig meglehetősen törékenynek bizonyult, Trump szeptember végén bemutatott gázai béketerve pedig sok sebből vérzik, a béke elérése egyelőre illúziónak tűnik.
A mintegy két évig tartó háború mérlege brutális: izraeli oldalon a 2023. október 7-i Hamász-terrortámadásban mintegy 1200-an vesztették életüket, a mintegy 250 elrabolt túszból 68-an tértek vissza élve – a többieket megölték vagy a harcokban életüket vesztették. Az izraeli ellencsapásokban eddig több mint 70 ezer gázai palesztin halt meg az ENSZ által közölt adatok szerint. Korábbi közlések szerint az áldozatok mintegy kétharmada nő és gyerek.
Segélyszervezetek számos alkalommal éheztetéssel vádolták meg az izraeli vezetést. Több emberi jogi (köztük két izraeli) szervezet és egy ENSZ-vizsgálat azt állapította meg, hogy Izrael népirtást hajtott végre Gázában, és erre a megállapításra jutottak vezető népirtás-kutatók is. Az izraeli kormány élesen visszautasítja a vádakat.
Mindeközben nőtt a feszültség a megszállt Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben is: fokozódtak a zsidó telepesek számos esetben halálos támadásai a palesztinok ellen, miközben Izrael – a nemzetközi tiltakozás ellenére – újabb és újabb telepépítéseket jelentett be.
Tegyük ugyanakkor hozzá, hogy a szélsőjobboldali miniszterekkel megtűzdelt izraeli kormány gázai és ciszjordániai politikája a legkisebb mértékben sem igazolhatja a zsidók elleni antiszemita támadásokat szerte a világon – így a nemrég Sydney-ben elkövetett vérengzést sem, amelyben két terrorista 15 embert mészárolt le.
A régóta a levegőben lógó Izrael-Irán háborút idén már nem sikerült elkerülni – a zsidó állam 2025 júniusában indított támadást a perzsa állam ellen annak atomprogramjára hivatkozva –, de legalább sikerült keretek között tartani és relatív hamar beszüntetni.
Ennek a háborúnak a hátteréről N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet-szakértő beszélt lapunknak, a Klasszis Podcastban pedig Trump gázai politikáját is elemezte.
Felkészül Venezuela?
Mindezzel persze korántsincs vége az idei fegyveres konfliktusok sorának, gondoljunk csak a szudáni és a mianmari polgárháborúra, a nigériai szélsőséges iszlamisták elleni harcra vagy éppen a Thaiföld és Kambodzsa közötti háborúra.
És ha mindez még nem volna elég: Trump nemrég blokádot hirdetett a venezuelai olajszállítmányokkal szemben többek között a drog elleni harcra hivatkozva, és a napokban nem zárta ki egy háború indításának a lehetőségét sem a szocialista Nicolás Maduro vezette országgal szemben. Oroszország és Kína ugyanakkor jelezte, hogy kiáll a dél-amerikai állam mellett.
A Nagyító többi cikkét itt érhetik el.
Ilyen még nem volt. 
