Sikerül összeroppantani a Trump olajcsapdájában vergődő venezuelai rezsimet?

Trump kedden külföldi terrorszervezetnek nyilvánította Nicolás Maduro venezuelai elnök forradalmi szocialista kormányát, és „teljes és átfogó blokádot” ígért az amerikai szankciók hatálya alá tartozó, Venezuelába tartó vagy onnan induló olajszállító tartályhajókra.

A blokád érvényesítésére utasította a Karib-térségbe vezényelt amerikai hadihajókat, amelyet „Dél-Amerika történetének legnagyobb armadájának” nevezett – írja a Financial Times.

Egy becslés szerint az aktív amerikai haditengerészet akár negyede is a Karib-térségben tartózkodik, valamint bombázókkal és vadászgépekkel is ellenőrzik a venezuelai partvidéket. Az amerikai erők több mint 20 motorcsónakot robbantottak fel, amelyek Washington szerint kábítószert csempésztek.

A valódi cél a rendszerváltás lehet

Susie Wiles, Trump kabinetfőnöke a Vanity Fair magazinnak adott, a héten megjelent interjújában azt mondta, hogy az elnök „addig akar hajókat robbantani, amíg Maduro sírva nem emlegeti a ’nagybácsi’-t” – ezt a megjegyzést széles körben úgy értelmezik, hogy az amerikai elnök valódi célja a rendszerváltás kikényszerítése.

Edward Fishman, volt amerikai tisztviselő és a Chokepoints című, a gazdasági szankciókról szóló könyv szerzője szerint Trump legújabb lépése alapvető stratégiai változást jelent.

„A tengeri blokád érvényesítése és Venezuela olajszállítmányai nagy részének, ha nem az egészének megakadályozása számomra háborús cselekménynek tűnik” – mondta a szakértő. A blokád „tipikusan a háború előjátéka, nem az államvezetés eszköze”.

Kezdet: 100 millió dolláros fogás

Trump most kihirdetett blokádja a múlt heti drámai rajtaütést követte, amelynek során az amerikai erők megrohamoztak és lefoglaltak egy tartályhajót a venezuelai partoknál. A hajó körülbelül 100 millió dollár értékű olajat szállított, amelynek egy részét Maduro szövetségesének, Kubának szánták.

„Nem fogjuk engedni, hogy bárki átmenjen, akinek nem lenne szabad átmennie”

– mondta Trump szerdán.

Más, Venezuela felé tartó olajszállító tartályhajók útközben visszafordultak, és az országból távozásra váró hajók késleltették indulásukat, jelentették a hajókövető cégek.

„Elvették az összes energiajogunkat. Nem is olyan régen elvették az összes olajunkat, és mi vissza akarjuk kapni.”

- jelentette ki Trump arra  utalva, hogy Maduro elődje, Hugo Chávez államosította Venezuela olajiparát.

Még nem minden hajót szankcionáltak az amerikaiak

Nem minden venezuelai olajat szállító tartályhajó esik amerikai szankciók hatálya alá, bár a tisztviselők azon dolgoznak, hogy továbbiakat adjanak hozzá az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyon Ellenőrzési Hivatala (OFAC) által vezetett listához.

Samir Madani, a TankerTrackers.com nyomkövető weboldal vezérigazgatója becslése szerint az orosz és iráni segítséggel működő „sötét flotta” 60 százaléka még nem szerepel a listán.

„Néhány tankhajó megfordult mind az Indiai, mind az Atlanti-óceánon, de sok más még úton van, mert valószínűtlennek tűnik, hogy az Egyesült Államok olyan hajókra támadna, amelyek nem szerepelnek az OFAC listáján” – mondta Madani.

Az olaj súlya Venezuela gazdaságában

David Smilde, a Tulane Egyetem professzora, aki több mint három évtizede tanulmányozza Venezuelát, úgy gondolja, hogy Trump fenyegetésének teljes körű megvalósulása hatalmas gazdasági visszaesést okozna az országban, mivel az olaj az összes exportjának 90 százalékát teszi ki – idézi az AP.

„Ez egy olyan ország, amely hagyományosan sokat importál, nemcsak a késztermékeket, hanem a legtöbb félkész terméket is – a toalettpapírtól az élelmiszer-tárolókig mindent” – mondta Smilde. „Ha nem áll rendelkezésre deviza, az egyszerűen leállítja az egész gazdaságot.”

Ez áremelkedéshez, valamint élelmiszer- és egyéb alapvető áruk hiányához vezethet. Az üzemanyag is szűkössé válhat.

Van kivétel: a Chevron

Maduro eddig túlélte a szankciókat, beleértve a Petróleos de Venezuela SA (PDVSA) állami olajtársaságára vonatkozó szankciókat is, amelyeket az első Trump-adminisztráció idején vezettek be, és még mindig van néhány kivétel.

A Chevron, amely Venezuela napi 1 millió hordó olajtermelésének körülbelül negyedét adja, továbbra is rendelkezik olajtermelésre és -értékesítésére vonatkozó engedéllyel. A vállalat azt nyilatkozta a Financial Timesnak, hogy venezuelai tevékenysége „zavartalanul és az üzleti tevékenységére vonatkozó törvények és rendeletek, valamint az amerikai kormány által előírt szankciós keretek teljes betartásával folytatódik”.

Leáll az olajtermelés, ha nincs import

Az egyik kérdés az, hogy meddig folytathatja Venezuela az olajtermelést, ha az exportot blokkolják. Az állami olajcég, a PDVSA szerdai nyilatkozatában azt mondta, hogy a nyersolaj exportja „a szokásos módon folytatódik”, de egy, a vállalaton belüli forrás kevésbé volt optimista.

„Körülbelül öt napra elegendő szárazföldi tárolókapacitással rendelkezünk, és a legjobb esetben további hét napra a tengeren, a flottánk működőképességétől függően” – mondta a nyilatkozni nem jogosult, ezért anonimitást kérő személy.

Guillermo Arcay, a Harvard Growth Lab kutatója szerint a PDVSA valószínűleg nagy készleteket fog felhalmozni, mielőtt le kellene állítania a termelést a nehéz nyersolaj hígításához szükséges import petrolkémiai anyagok hiánya miatt.

Egy orosz naftát (petróleumétert) szállító tartályhajó visszafordult a múlt héten a Kpler elemző cég szerint, bár két, az anyagot szállító hajó december 13-án és 14-én kikötött Venezuelában.

Légi blokád?

Az olajon kívül Maduro más keményvaluta-forrásokkal is rendelkezik, amelyek nem szerepelnek Venezuela hivatalos statisztikáiban. Az illegális aranybányászat, a repülőgépeken történő kábítószer-csempészet és más csempészáruk mind olyan dollárokat generálnak, amelyek segítenek fenntartani a rezsim végrehajtóinak lojalitását a hadseregben és a biztonsági rendőrségben.

Az Egyesült Államok azonban már figyelmeztette a légitársaságokat, hogy ne repüljenek a venezuelai légtérben a katonai tevékenység fokozott kockázatai miatt.

Venezuela nem Kuba

Caracasban Maduro rezsimje dacol az amerikaikkal. Az utcákon azonban a bolívar minden eddiginél gyorsabban értékelődik le, és a dollárkészlet szűkös – miközben a közgazdászok szerint az infláció idén meghaladja az 500 százalékot.

És bár Kuba több mint 60 éve ellenáll az amerikai gazdasági blokádnak, fontos különbségek vannak.

Venezuela lakossága közel háromszor nagyobb, és a rezsimbarát elitjei megszokták a sokkal magasabb életszínvonalat, mint Kuba forradalmárai. Havanna továbbra is Maduro legfontosabb és legmegbízhatóbb szövetségese – személyi testőrségét és kémelhárítási tisztjeit biztosítja –, de más nemzetközi szövetségesek, Oroszország, Irán és Kína nem nyújtottak erős támogatást.

Katonai megoldás

De mivel a Chávez által indított „bolivári forradalom” negyed évszázada fennmaradt, kevesen hajlandóak fogadni arra, hogy a venezuelai rezsim amerikai katonai nyomás nélkül is összeomlik – amit Trump esetleg vonakodik alkalmazni. A fent idézett Edward Fishman szankciószakértő szerint a katonai nyomás a kulcs Maduro megbuktatásához.

„Kizárólag szankciókat használva a rezsimváltás nem életképes cél” – mondta. „A történelemben nagyon kevés példa van arra, hogy erőszakmentes gazdasági nyomás vezetett volna rezsimváltáshoz... De amikor az Egyesült Államok katonai erővel próbált rendszert változtatni, legyen szó Afganisztánról vagy Irakról, akkor ez ment. A nehezebb kérdés az, hogy kordában lehet-e  tartani a következményeket.”

Egy volt amerikai tisztviselő szerint Trump „maximális látványt és minimális kockázatot” akar a venezuelai politikájával, de hozzátette: „A kockázat jelentősen megnő, ha rezsimváltó műveletet hajtanak végre.”

Ez különösen igaz lehet, mivel Kína azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy „bántalmazza” Venezuelát, miután Donald Trump elrendelte az összes szankcionált olajszállító tartályhajó „teljes és átfogó” blokádját a venezuelai ki- és behajózásra – írja a Sky News.

Egy szerdai telefonbeszélgetés során Vang Ji kínai külügyminiszter azt mondta venezuelai kollégájának, Yvan Gilnek, hogy Peking támogatja Caracast szuverenitásának védelmében.