A Reuters hat, a helyzetre rálátó forrásra hivatkozva azt írja, hogy az Egyesült Államok újabb, venezuelai olajat szállító tankerek lefoglalására készül.
A Skipper néven azonosított, hamis guyanai zászló alatt hajózó tanker csütörtöki lefoglalása tehát csak a kezdet volt. A Reuters forrásai szerint a következő hetekben újabb hasonló akciókra kerülhet sor olyan hajók ellen, amelyek venezuelai olajat szállítanak, és esetleg más olyan, amerikai szankciókkal sújtott országokból is szállítottak olajat korábban, mint például Irán. (A Skipper is Irán kapcsán került fel egy szankciós listára, noha 2019 óta Venezuela ellen is életben vannak amerikai szankciók.)
A venezuelai kormány a lefoglalást „tolvajlásnak” nevezte, de természetesen a gyakorlatban sokat nem tehet a térségben nagy erőkkel felvonult amerikai haditengerészet ellen.
Nem csak Venezulában aggódhatnak
Amennyiben a Skipper lefoglalását tényleg további hasonló akciók követik, akkor annak komoly következményei lehetnek, első körben Venezuela vagy éppen Nicolas Maduro venezuelai elnök számára. Ha ezt a részét nézzük a kérdésnek, akkor a rogyadozó venezuelai gazdaság elvágása szinte egyetlen komolyabb külföldi bevételi forrásától tovább nehezítheti a rezsim helyzetét. Donald Trump amerikai elnök nyilvánosan is kijelentette, hogy célja Maduro eltávolítása a hatalomból, és ennek a direkt katonai beavatkozáson túl az olajbevételek köldökzsinórjának elvágása lehet a legjobb eszköze.
BREAKING: The US Just Changed the Rules of Oil Warfare
— Shanaka Anslem Perera (@shanaka86) December 10, 2025
At 6am today, US forces boarded the Skipper off Venezuela’s coast.
1.1 million barrels seized. Two helicopters. Twenty operators. Zero resistance.
This is not about one tanker.
The Skipper was sanctioned in 2022 for… pic.twitter.com/R6XrZoZhIF
Márpedig a venezuelai olajat szállító hajók – és lehetőleg a jótékony homályba burkolózó tulajdonosaik – könnyen úgy dönthetnek, hogy nem éri meg folytatni a szállításokat, ha az amerikai lefoglalást kockáztatják. A Reuters forrásai szerint három, venezuelai olajjal frissen megtöltött tankhajó máris megszakította útját a hírek hatására.
„A rakományt éppen betöltötték, és elindultak volna Ázsia felé. Most az utakat törölték és a tankerek a venezuelai partok mellett várakoznak, mert ez biztonságosabb”
– mondta a lapnak egy venezuelai olaj szállításában és kereskedelmében érintett cég vezetője. Csütörtökön az amerikai pénzügyminisztérium hat nagy kapacitású „szupertankert” vett szankciós listára, amelyek dokumentumok és hajózási adatok szerint a közelmúltban vettek fel venezuelai olajat.
Fotó: MTI/EPA/CNP pool/Aaron Schwartz
Az amerikai kormány nem erősítette meg, hogy további lefoglalásokra készül, de a Fehér Ház szóvivője, Karoline Leavitt azt mondta újságírói kérdésre, hogy továbbra is végre fogják hajtani az elnök szankciós politikáját.
„Nem fogunk állni és nézni, hogy szankcionált hajók a tengeren hajózzanak feketepiaci olajjal, miközben e gyakorlat bevételei lator és illegitim rezsimek narkoterrorizmusát finanszírozzák világszerte”
– mondta.
Azonban, ha az Egyesült Államok általános gyakorlattá teszi a szankcionált országok olaját szállító, tisztázatlan tulajdonosi hátterű, kényelmesen laza szabályozású országok zászlói alatt hajózó „árnyéktankerek” lefoglalását, az más „lator” rezsimek számára is veszélyes hír.
Ugyanannyi jogalapja lenne katonai erővel lecsapni és lefoglalni az Egyesült Államoknak például az iráni vagy az orosz olajat szállító „árnyéktankereket” is – de eddig ez nem volt megszokott. Mi több, ugyanilyen alapon akár az európai országok haditengerészete is végrehajthat hasonló akciókat az orosz árnyékflotta hajói ellen. Ukrajna az elmúlt hetekben a saját módszereivel megkezdte az orosz árnyékflotta elleni hadjáratot, három, a Fekete-tengeren orosz kikötők felé haladó tankert is tengeri drónokkal támadott meg és tett használhatatlanná. Ezeket a támadásokat sokan minimum aggályosnak tartják nemzetközi jogi szempontból, de ha az Egyesült Államok éppen állítólag drogot szállító csónakokat lő szét, illetve szankcionált olajat szállító tartályhajókat foglal le katonai erővel nemzetközi vizeken, akkor Kijev – vagy ha már itt tartunk, bármelyik, hasonló akciókat végreahajtó állam – egyszerűen közölheti a tiltakozásokra, hogy tessék, itt a Fehér Ház száma, velük kell megbeszélni a dolgot.
Carolyn Rodrigues Birkett Guyana korábbi ENSZ-nagykövete kapta a legtöbb voksot. 
