Mint tudjuk, az orosz hadigépezet, sőt az egész orosz gazdaság működéséhez szükséges pénz jelentős része az orosz energiaexportból származik. Ezek a bevételek jelentős csökkenést mutattak az elmúlt év során. A Goldman elemzése szerint idén 2024-hez képest rubelben számolva 50 százalékkal kevesebb bevételt hozott az orosz olajexport. Csak hogy érzékeljük a nagyságrendet, ez azt jelenti, hogy az orosz GDP 7,6 százalékának megfelelő összegről 3,7 százalékra estek ezek a bevételek. Maga az orosz pénzügyminisztérium is azt közölte a napokban, hogy az olajból és gázból származó bevételek 34 százalékkal csökkentek az egy évvel ezelőtti szinthez képest.
És mindez még a két orosz olajipari cégre, a Lukoilra és a Rosznyeftre kivetett amerikai szankciók november 21-i életbe lépése előtti adat. Márpedig az októberi, már szintén a korábbi adatokhoz viszonyítva már bő 40 százalékkal visszaesett olajexporthoz képest a szankciók életbe lépése után újabb drámai visszaesés következett: az október végi napi 1,7 millió hordóról csupán napi 100 ezer hordóra.
Persze a valóságban nincs ekkora visszaesés, az oroszok az exportot egyszerűen átirányították kisebb, nem szankcionált cégeken keresztül. Ez azonban további nehézségeket okoz, és tovább növeli az úgynevezett orosz árnyékflotta – a különböző „gyanús” zászlók alatt hajózó, nehezen ellenőrizhető, elavult tankerek sokasága, amelyeket a nyugati szankciók kijátszására használ Oroszország – jelentőségét.
Márpedig ezeknek a hajóknak eddig sem volt kis szerepük. A finn CREA kutatóközpont számításai szerint 2025 első kilenc hónapjában az árnyékflotta 11 millió tonna, 4,7 milliárd euró értékű olajat szállított le különböző vásárlóknak.
Ugyan Ukrajna nyugati szövetségesei különböző eszközökkel igyekeztek gátolni az árnyékflotta tevékenységét, a hajózásra vonatkozó nemzetközi egyezmények miatt ez kevés eredményt hozott, hiszen nemzetközi vizeken valójában semmit nem lehet tenni e hajók közlekedése ellen.
Nyílt támadás
Úgy tűnik, Ukrajna viszont megelégelte ezt a helyzetet. November 28. éjszakáján két olajtankert is támadás ért a Fekete-tengeren, a török partok közelében. Mindkét hajó, a Kairos és a Virat is rajta van az árnyékflotta hajóit gyűjtő szankciós listán, és mindkettő gambiai zászló alatt hajózik. A támadást ukrán Sea Baby drónok hajtották végre. Egyik hajó sem süllyedt el, de mindkettő komoly károkat szenvedett, és feltehetően hosszú időre, ha nem végleg ki fog esni a szolgálatból.
Mindkét hajó üresen haladt Novorosszijk kikötője felé, amely a Fekete-tenger partján található legfontosabb olajterminálja Oroszországnak, ahol a saját termelésű olaj mellett egyébként például Kazahsztánból származó olajat is töltenek a tankerekbe.
Önmagában az, hogy támadások érik az árnyékflotta hajóit, nem akkora újdonság. Legalább hat, Oroszországhoz köthető hajón történ már idén korábban robbanás. Mi több, egy nappal a Kairos és a Virat elleni csapások előtt Szenegál partjainál egy török tulajdonban álló tanker szenvedett károkat „négy, külső robbanás” hatására. Utóbbi hajó nem szerepelt szankciós listákon, de rendszeresen megfordult orosz „olajkikötőkben”.
Azonban a Kairos és a Virat esete több szempontból is jelentős eszkalációnak számít a korábbiakhoz képest. Első alkalommal történt meg, hogy egyértelműen beazonosítható ukrán katonai eszközök hajtottak végre támadást teherszállító hajók ellen a nyílt tengeren. És először fordult elő az is, hogy Ukrajna nyíltan elismerte, a haderejük hajtotta végre a támadásokat.
Ukraine's Sea Baby drones blew up Russian illegal shadow fleet oil tankers Kairos and Virat in the Black Sea. pic.twitter.com/HtUronPlZ3
— Igor Sushko (@igorsushko) November 29, 2025
Néhány nappal később egyébként egy harmadik furcsa eset is történt ugyanebben a régióban: orosz és török közlések szerint légi drónok támadtak egy orosz zászló alatt hajózó, napraforgóolajat szállító tankert, szintén a török partok közelében. Ukrajna azonban ebben az esetben tagadta, hogy bármi köze lenne az esethez, mindenesetre a hajóban komoly károk keletkeztek.
Érdekes kérdés az is, hogy amennyiben mégiscsak Ukrajna hajtotta végre a támadást, akkor hogyan tette ezt, hiszen nagy hatótávolságú, egyirányú csapásmérő drónjaik eddig csak statikus célpontok támadására voltak képesek – márpedig egy, a Fekete-tengeren haladó hajót nem lehet előre beprogramozott módon eltalálni.
Photos from the Russian tanker MIDVOLGA-2, which was attacked by a drone this morning near the Turkish coast.
— Clash Report (@clashreport) December 2, 2025
According to preliminary information, the strike was carried out by a fixed-wing type drone, likely an FP-1. https://t.co/BR4gXJ4vc0 pic.twitter.com/kYGaHQFTZ9
Nagy kockázatot vállalnak az ukránok
Mindez mindenesetre nyilvánvalóan erőteljes jelzés mind Oroszország, mind a külvilág felé, és egyben az arcba vágott kesztyűvel egyenértékű kihívás az orosz haderő irányába is.
Felmerülhet a kérdés: egyáltalán jogszerű egy ilyen, államilag elrendelt támadás ezek ellen a hajók ellen? Ez már akkor sem lenne egyszerű kérdés, ha orosz zászló alatt hajózó tankerekről lenne szó. A nemzetközi jog értelmében a hadviselő feleknek tartózkodniuk kell civil célpontok elleni támadásoktól, illetve olyan, egyébként jogos célpontok elleni akcióktól, amelyek aránytalanul nagy veszélynek teszik ki a polgári lakosságot.
Az energiainfrastruktúrát az orosz-ukrán háború mindkét hadviselő fele legitim célpontként ítéli meg (lásd az orosz csapásokat Ukrajna-szerte, illetve az ukrán csapásokat az orosz finomítók és más célpontok ellen). Azonban az, hogy egy civil legénységgel, nemzetközi vizeken hajózó tanker elleni támadás minek számít, nem egyértelmű. Tovább komplikálja a helyzetet, hogy az árnyékflotta hajói nem orosz zászlók, hanem harmadik, nem hadviselő államok zászlói alatt hajóznak, legénységük pedig jellemzően nagyon vegyes. (A Kairos legénysége például tíz különböző országból érkezett.)
#War The KAIROS oil tanker damaged by a Ukrainian naval drone off the coast of Akhtopol, Bulgaria. pic.twitter.com/uxIVIgfS7N
— Capt(N) (@Capt_Navy) December 7, 2025
Nem véletlen tehát, hogy az ukránok némi óvatossággal jártak el. A támadásokat nemcsak a hajók „élték túl”, de a legénység összes tagja is. Valószínűleg ez is volt a célja az akciót végrehajtó ukrán egységeknek – azonban ehhez szerencse is kellett. Amikor egy nagy teljesítményű motorcsónak sebességével közlekedő, akár 850 kilogramm robbanóanyaggal megrakott, távirányított tengeri drón becsapódik egy tankerbe, ott a következményeket nyilvánvalóan nem lehet tökéletesen kiszámolni.
„Amikor egy viszonylag forgalmas hajózási útvonal környékén veszel célba hajókat, akkor bizony rosszul sülhetnek el a dolgok. Elfordulhat, hogy a rossz hajót találod el… mindig ott van a kockázat, hogy valami félresikerül. Egyértelműen kockáztatod, hogy megsebesítesz vagy megölsz tengerészeket” – mutat rá Dirk Siebels, a Risk Intelligence, tengerhajózási biztonsági kockázatokkal foglalkozó kutatóintézet vezető elemzője.
Nem nehéz elképzelni, milyen katasztrófa történhetett volna, ha az ukrán drónok véletlenül nem egy üres, hanem egy teli tankerbe trafálnak bele, ahogy azt is, hogy ilyen fegyverek az ukrán operátorok kontrollja alól kikerülve, „elveszve” is komoly veszélyt jelentenek, akár még a partokon élők számára is.
Nem csoda, ha a török vezetés is igencsak idegesen reagált a fejleményekre. (A hajókat egyébként a török felségvizeken kívül, de Törökország kizárólagos gazdasági övezetén [EEZ] belül támadták meg.) A török külügyminisztérium szóvivője elítélte a támadást, és rámutatott, hogy ezek „jelentős veszélyt jelentenek a hajózásra, az emberi életre, a környezet és a tulajdon biztonságára a régióban”. A török kormány emellett felszólította az „összes érdekelt felet”, hogy előzzék meg a háború kiterjedését a Fekete-tengerre, illetve Törökország gazdasági érdekeinek tiszteletben tartására.
Jön az orosz bosszú?
Kérdés azonban, hogy az eszkaláció megállítható-e. A Fekete-tenger nemzetközi vizein viszonylagos béke uralkodott az elmúlt hónapokban. A tenger keleti partján fekvő kikötőkbe visszavont orosz flotta nem háborgatta az Ukrajnába tartó és onnan induló hajókat, az ukránok pedig a kikötőkre korlátozták csapásaikat. Ezek az új típusú támadások azonban felboríthatják ezt a törékeny békeszerűséget.
Vlagyimir Putyin orosz elnök az eseményekre reagálva azzal fenyegette meg Ukrajnát, hogy „elvágja a hozzáférését” a Fekete-tengerhez.
„A legradikálisabb megoldás Ukrajna elvágása a tengertől, ily módon a kalózkodás lehetetlenné válik”
– mondta az orosz elnök.
És ugyan erre az orosz flotta már régóta nem képes, az oroszoknak azért meglennének az eszközeik Ukrajna tengeri kereskedelmének megnehezítésére.
„A fekete-tengeri nyílt támadásokra válaszul Oroszország valószínűleg ukrán kikötők, illetve Ukrajnából induló és oda érkező hajók elleni megtorlócsapásokat hajthat végre – jósolja Arran Kennedy, a Control Risk tengeri biztonsággal foglalkozó szakértője. – Ez nagy valószínűséggel magában foglalhatja kikötői létesítmények erőteljes bombázását, amely károkat okozhat a közelben horgonyzó teherhajóknak; közvetlen csapásokat a dokkoknál álló vagy a kikötők közelében horgonyzó hajók ellen; ukrajnai kereskedelmet bonyolító, a Fekete-tengeren közlekedő hajók elleni támadásokat, amennyiben azok nem NATO-tagállamok felségvizein tartózkodnak.”
Kennedy szerint az eszkalációs spirált nehéz lesz leállítani.
„Vörös vonalak lettek átlépve, és mindkét fél várhatóan egy fogat fogért eszkalációs útra lép a következő hónapokban a tengeri infrastruktúra elleni támadások tekintetében.”
Ukrajna tehát komoly kockázatot vállal az orosz árnyékflotta elleni csapásokkal. Az orosz válaszcsapások mellett pedig még ott van a támadások nemzetközi megítélése is. Törökországot például nem lenne tanácsos a kijevi vezetésnek maga ellen hangolnia, de a nemzetközi hajózás veszélyeztetését az európai államok, illetve az Egyesült Államok sem szokta túlságosan jó szemmel nézni.
Azonban elképzelhető, hogy Ukrajna informális csatornákon kapott valamiféle zöld jelzést ezekre az akciókra. Emlékezhetünk, egy jó ideig az Egyesült Államok a háttérben lefogta Ukrajna kezét, amikor az orosz energiainfrastruktúra elleni csapásokról volt szó, azonban az utóbbi időszakban már nem ez történik. Donald Trump amerikai elnök ugyan számos tekintetben engedékenynek bizonyult Oroszországgal szemben, de egy dologban, az amerikai érdekeket is veszélyeztető olajexport tekintetében kemény (lásd a fentebb is említett szankciók kivetését). Ukrajna európai szövetségesei pedig éppen a napokban verték keresztül, hogy hamarosan teljesen megtiltsák az uniós tagállamok számára az orosz energia vásárlását.
Ukrajna pedig jogi-morális értelemben is kapott egy nagy – bár valószínűleg akaratlan – segítséget Trumptól. Miután az amerikai haderő számos, halálos áldozatokkal is járó csapást hajtott végre nemzetközi vizeken haladó, állítólag az Egyesült Államokba tartó, kábítószert szállító hajók ellen, nehéz lenne az amerikai kormányzatnak úgy érvelnie, hogy ezt lehet, az orosz háborús gépezetet „fűtő” olajat szállító hajókat viszont nem szabad támadni.
Megdrágul minden?
De mit érhet el ezekkel a támadásokkal Ukrajna? Ezzel valószínűleg nem tudja teljesen leállítani az árnyékflotta működését. A Fekete-tenger és Novorosszijszk csak az egyik fontos útvonala, illetve kiinduló állomása az orosz olajexportnak, de nem az egyetlen. Azonban már egy hajó kiesése is érvágás az oroszoknak: a becslések szerint a Kairos egy úton 70 millió dollár értékű olajat képes szállítani – ha éppen nem magatehetetlenül sodródik a Fekete-tengeren.
És hát az árnyékflottát üzemeltető cégek, illetve a hajókon szolgáló legénység is eljuthat odáig, hogy kétszer is meggondolják, megéri-e a kockázat, ha ukrán különleges egységek és drónok vadásznak rájuk.
Az ukránoknak az is nagy győzelem, ha érezhetően meg tudják drágítani az orosz olaj exportját, miközben csökkentik annak mennyiségét.A Fekete-tengeren áthaladó hajók biztosításának árai az elmúlt hónapban már háromszorosára nőttek, és a szakértők szerint decemberben is további emelkedés várható. A legnagyobb növekedés az Oroszországhoz köthető tankhajók esetében történt.
Azonban mindez még csak a kezdet lehet. Ha beindul az eszkalációs spirál, akkor az a teljes orosz és ukrán fekete-tengeri kereskedelmet még inkább megdrágíthatja, az érintett árucikkek (az olajon kívül elsősorban a gabona és a műtrágya juthat eszünkbe) ára pedig a teljes világpiacon emelkedhet.
Ismét rekorddal zárta az előző évet ez a piaci szegmens. 
